A fantázia müvészete 3

Ha azt mondom Boros-Szikszai, a hazai SF-Art rajongóknak minden bizonnyal megdobban a szíve, és a rajongás mellett nem kevés büszkeség is megcsillanhat a tekintetekben.
Nem ok nélkül.


A  Nemzetközi Sci-fi és Fantasy Művészek Szövetségének (ASFA) Chesley-díjával  kitüntetett kultikus páros messze a tengerentúlon is bizonyított, részemről szívesen felvenném őket a Hungaricumok listájára.



A bevezető alatt látható Chesley-díjat nyert kép, a Blazing Archon, akárcsak a többi Magic: the Gathering kártyakép, csak néhány centis illusztrációként jelenik meg egy kártyalapon, maga a festmény A3-as méretben is részletgazdag és látványos. Az alkotópáros referenciamunkái Donato Giancola révén jutottak el a Comic Conra, innen pedig szinte egyenes út vezetett a Magic és World of Warcraft kártyákhoz.


A két fiatalember, Boros Zoltán és Szikszai Gábor a 80-as évek vége felé robbant be a magyar köztudatba néhány Galaktika magazin, illetve Fredrik Pohl Gladiátor című könyvének borítójával. Az azóta eltelt évek során dolgoztak például a Griff-könyveken, a Magus-szerepjátékhoz kiadott regényeken, és az Imperium Galactica díszdobozán. Jellegzetes stílusuk visszaköszönt már James Bond-, Alien-, Predátor-, Dűne– és Lőrincz L. László-regényeken is.


Az akkoriban itthon elfogadott és gyakorolt technikától eltérően a két fiatalember amerikai típusú grafikákat kezdett el készíteni; stílusukra -saját bevallásuk szerint-, Vallejo, Frazetta, Giger, Moebius, Burns, és Struzan volt hatással leginkább.  A Galaktika magazinnál nem csak a folyóirat borítóterveire kaptak megbízást, de olyan sci-fi klasszikusok munkáit illusztrálhatták, mint Robert Sheckley, vagy Alfred Bester.

A rendszerváltás utáni könyvdömping idején számos fantasy és sci-fi borító került ki a kezük alól, amellyek kiemelkedő minőségükkel nem egy esetben sokat lendítettek az eladásokon. 1995-ben megalapították saját grafikai stúdiójukat, ahol az illusztrációk mellett a desktop publishing a profiljuk. Törekvésük és kitartásuk nemzetközi hírnévhez és elismertséghez vezetett, nem egyszer rocksztárhoz méltó roadshow keretében turnézták körbe a fél világot.


Népszerűségük szó szerint nem ismer határokat; Kínában épp oly elfogadott és ismert a művészetük, mint az Egyesült Államokban.

Pár éve röppent fel a hír, hogy a páros az Egyesült Államokba költözött családjával, egyikük a keleti, másikuk a nyugati parton kapott munkát; úgy tűnik a legendás páros útja – remélhetőleg csak ideiglenesen-, szétvált.

Sorozatunk első része: Boris Vallejo
Sorozatunk második része: Luís Royo

 

Facebook hozzászólások

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?