Eric Schwitzgebel a Galaktikában

A júliusi Galaktikában egy újnak számító, azonban számos sikert elért írótól, Eric Schwitzgebeltől olvashattok. Magyarul először megjelent írása, A herceg metafizikája egy népszerű témát jár körül egy filozófus sajátos ötleteivel.

Eric Schwitzgebel filozófia professzor és a Science Fiction and Technoculture program lelkes támogatója az University of California, Riverside-on. SF-et írni 2013-ban kezdett. R. Scott Bakerrel közösen készült első novellája a Reinstalling Eden volt, ami a jól ismert Nature ismeretterjesztő lapban jelent meg. További írásai olyan neves zsánermagazinba kerültek be, mint az F&SF, Weird Tales vagy a The Dark. Jelenleg is újabb novellákon dolgozik (The Turning Machines of Babel és Fafnir and Jackie), emellett filozófiai értekezéseit sem hanyagolja.

Schwitzgebel-2015-08-10-200

Eric Schwitzgebel

Schwitzgebel fontosnak tartja a filozofikusabb gondolatokat írásaiban, szerinte ez valahogy eltűnni is látszik a mai SF-ből. Saját célkitűzése a 316-os számban olvasható A herceg metafizikájában is megtalálható.

A történet egy alternatív korba vezet minket, ahol jóval az elbeszélő, Fu Hao születése előtt Európa elfoglalta Kínát, azonban a birodalom megbukott, Kína pedig továbbélt. Ebben a különös, részben ismerős világban a kínai trónörökös, Fei szeretné átmenteni gondolatait, eszméit, gyakorlatilag teljes személyiségét egy gyermekbe. Célja eléréséhez az egyetem neves professzorához, Fu Haóhoz fordul, aki némi kétkedéssel fogja a herceg ötletét.

b792ed8234631e0f6ebf11fdac9eb308

Antonio Mora: Álom portrék

A herceg metafizikája számos szempont alapján is különleges olvasmányélményt jelenthet. Először a cselekmény helyszínénél érezhetjük ezt. Schwitzgebel egy nyugati és keleti mintákból építkező világba vezeti be az olvasót, erre nyelvi és kulturális szinteken is utal. Például az eredeti szövegben a trónörökösre, Fei-re dauphint szót használják. Ez a megnevezés Franciaországban az elsőszülött fiút illette, aki a francia trón várományosa is volt. További kulturális utalások még az alternatív Pekingben: a megjelentetett egyetemi hierarchia a német rendszert idézi, a keleti oldalról pedig a kínaiak oroszok iránti érzéseik (barbárok) vagy a taoista költők emlegetése. Azonban ami SF-es szemmel még érdekesebb, az az elmeátvitel problematikája. Fei és Fu közötti kezdeti szembenállás jól mutatja ennek a morális oldalát – ez tekinthető a novella filozofikus rétegének. Emellett megjelenik a „tudományos” rész is, ami Schwitzgebel szavaival élve inkább a valóságtól kevésbé elrugaszkodott módszer. Szakítani akart más elmeátvitellel foglalkozó művekkel, ahol varázslat vagy jövőbeli fejlett technológia teszi lehetővé a transzfert. A herceg metafizikájában a szerző a hipnózist használja fel Fei kísérleteinek kivitelezéséhez. Első olvasásra ez a megoldás inkább áll közelebb a gótikus/romantikus irodalomhoz (pl. Poe: Monsieur Valdemar kóresete tényszerű megvilágításban), mint a szigorú értelemben vett sci-fihez (legyen valamilyen klasszikus értelembe vett tudományos alap), de pont az emlékek beültetésének ötlete teszi hamisítatlan SF-vé a történetet. Akik kedvelték az Eredetet, a hipnózis vonal miatt Schwitzgebel írását is élvezettel fogják olvasni.

1fc9fc113184043e2083233d87149638

Emellett számos, az embereket mindig is foglalkoztató dolgok is felmerülnek, mint az élethazugságok, a halhatatlanság és érintőlegesen a nemiség kérdése is említésre kerül. Röviden összefoglalva A herceg metafizikája egy feszes tempóban megírt filozofikus hangvételű történet egy népszerű, de még bőven boncolgatható témával. Szóval minden megvan benne, ami egy intelligens íráshoz kell. Eric Schwitzgebel ezen novellája is bizonyítja, hogy ő egy olyan feltörekvő író, akire érdemes lesz a jövőben is figyelni.

Facebook hozzászólások
E-könyv akció

Sophi

"az önéletrajzban, mint az irodalomban általában, ami történt, az nem olyan fontos, mint az, amiről a szerző meg tudja győzni a közönségét…" - Salman Rushdie

You may also like...

3 hozzászólás

  1. solymosgyu szerint:

    regényt nem jelentettek meg tőle?

  2. solymosgyu szerint:

    És mi kulongség van egy filozófiai mű meg egy sf regény között? Mind a kettőnek van filozófiája.

Vélemény, hozzászólás?