Időutazás időgép nélkül – Interjú Molnár Csabával

Áprilisban a Galaktika Start Könyvek sorozat négy új, lendületes szerzővel indul útjára. Michael Walden és Vékony Krisztián után most Molnár Csabával beszélgettünk írásról, irodalomról, és természetesen megjelenés előtt álló regényéről, A széttört idő legendájáról, melyben az időutazás témájának egy új, rendhagyó formáját tárja az olvasók elé.

Hogyan kerültél kapcsolatba az irodalommal? Mikor találtál rá a Galaktikára?

Egyetemi éveim alatt, és később is írtam novellákat, majd 2011-ben elvégeztem a Hungarovox által szervezett íróiskolát. Pályakezdésként még ebben az évben megjelent első regényem, A három kristály legendája. Mivel A széttört idő legendája – az időutazás okán – zsánerét tekintve inkább sci-fi, magától értetődőnek tűnt, hogy a Galaktika folyóiratot is jegyző Metropolis Media Kiadót keressem meg új regényemmel. A mű kéziratát bemutatkozó levelemmel együtt küldtem el, és nem sokkal később választ is kaptam Németh Attilától, aki ajánlásával ellátva továbbította a regényt Mund Katának. Kata levele sem késett sokat, így megkezdődhetett a közös munka. Tehát már az első visszajelzések (és azok gyorsasága) alapján rendkívül pozitív kép alakult ki bennem a kiadóról, illetve munkatársairól. Nagy örömmel ismertem meg Burger Istvánt is, akinek a neve legendás a műfajt kedvelők körében.

Köszönjük az elismerő szavakat! Az időutazás nehéz téma, nemcsak a paradoxonok elkerülése miatt, hanem mert sok próbálkozás született már a feldolgozására. Miért választottad mégis?

Regényemben nem klasszikus értelemben vett időutazás szerepel. Nincs benne időgép vagy idő-visszafordító berendezés. A széttört idő legendája eredetileg folytatástörténet volt, ezért megörökölte az előzménytörténet univerzumát. Azonban az időutazás ténye, lehetősége és megoldása az első regényemből kölcsönzött elemekből építkezik. Míg A három kristály legendájában térben, A széttört idő legendájában időben utaznak a hősök.

Mit gondolsz a többi időutazós regényről, filmről? Van-e kedvenced?

Vannak a zsánerben készült kiváló munkák, például Robert Heinlein Ajtó a nyárba, és Michael Chrichton: Idővonal c. könyvét nagyon szeretem, de az örök kedvenc a Robert Zemeckis által rendezett Vissza a jövőbe-trilógia.

Molnár Csaba

Molnár Csaba

Nehéz különböző idősíkokról írni? Mire kell leginkább figyelni közben?

Írás előtt már a regény teljes rendszerét megtervezem, a cselekményt a legapróbb részletekig kidolgozom, a szerkezetet felépítem (talán a közgazdász rendszerszemlélet segít ebben). Írás közben igen-igen ritkán jelentkeznek spontán szálak. Számomra a legfontosabb a hitelesség, ezért sok időt áldozva végzem el az írók házi feladatát. Mivel A széttört idő legendája alapvetően három történelmi korban játszódik, rengeteget kellett utánaolvasnom, hogy például az 1400-as évek Párizsát hitelesen láttassam, vagy az actiumi csata történéseibe tényszerűen szerepeltessem fiktív hőseimet. A kötet végén található A szerző jegyzetei részleteiben választja szét a regényben szereplő tényeket a fikciótól.

Az írás alatt keveredtél-e önellentmondásba, és ha igen, hogyan oldottad fel azt?

Mivel a regény szerkezete rendkívül feszes és alaposan kidolgozott, nem hiszem, hogy ellentmondásokba keveredtem volna. De ezt majd az olvasók eldöntik, és vagy bírálnak, vagy felmentenek.

Melyik a kedvenc korszakod? Hol élnél legszívesebben?

Kedvenc korszakaim az ókori Róma és az amerikai polgárháború időszaka (1861-1865). Hogy miért, nem igazán tudom megmagyarázni. Ez épp olyan, mint az a kérdés, miért szeretjük a párunkat (feleségünket, barátunkat-barátnőnket)? Ha meg tudnánk válaszolni, az már nem is lenne szerelem, nem is az az érzés vagy érzelem lenne. Sokat olvastam, sok filmet megnéztem (dokumentum- és játékfilmeket egyaránt) mind Rómáról, mind az amerikai polgárháborúról, és talán elmondható, hogy mindkét korról az átlagnál talán egy kicsivel több ismerettel rendelkezem. Ki tudja? Lehet, hogy előző életemben tógát vagy konföderációs egyenruhát viseltem?

Ki(k) a kedvenc történelmi alakod (alakjaid)? 

A kedvenc történelmi alakjaim visszaköszönnek mindkét regényemben (Villon, Drake, Octavianus, Agrippa).

Végül, a kíváncsi olvasók kedvéért, áruld el kérlek, tervezel-e folytatást?

A kötetnek létezik előzménytörténete, folytatást pedig nem tervezek. De azt elárulhatom, hogy A széttört idő legendájának egyik szereplője lesz a következő regényem egyik főhőse.

Facebook hozzászólások

You may also like...

3 hozzászólás

  1. solymosgyu szerint:

    Várok egy pozítív visszajelzésre. És ha jó lesz megveszem.

  2. vian szerint:

    Majd ha megjelenik akkor biztos lesznek visszajelzések. Nekem a hasonlóak közül Harrison-tól a Technicolor időgép volt az egyik legjobb hisz volt benne humor!
    A paradoxonok azok mindig érdekeltek.

  3. Tóth Teodóra szerint:

    Imádtam. Rég olvastam ilyen jót, pláne, ahogy látom második regényes szerzőtől. Szerintem ez a könyv egy nyugatibb országban vérprofi kiadóval és szerkesztővel világsiker lehetne. Olyan fordulatos és közben nagyon is pontos, mint egy Dan Brown regény.
    Ami kicsit zavart, hogy a szerkesztést, a váltásokat nem értettem teljesen, néha túl gyors, máskor meg túl lassú volt, nehezen rajzolódott ki a szerkezet, kicsit bonyolultra sikerült. Ennek talán az az oka, hogy „a regény teljes rendszerét megtervezem, a cselekményt a legapróbb részletekig kidolgozom, a szerkezetet felépítem” írja a szerző és az olvasó itt hátrányba kerül, nem látható át annyira könnyen számunkra, ami papíron megtervezve stimmelt.
    De mindez csak kötözködés, igaz kötözködni csak a legjobbakkal érdemes, a közepesek nem érnek meg ennyit 🙂

Vélemény, hozzászólás?