Ismeretlen múlt: az ókor technikai csodái

Amikor a régi korokra gondolunk, hajlamosak vagyunk technológiailag primitívnek, elképesztően visszamaradottnak tartani az akkori embereket. Pedig a régi idők egyes dolgokban meghökkentően magas fejlettséggel rendelkeztek – íme nyolc meglepő technikai csoda az ókorból!

1. Az ókori antidepresszáns

A nepenthe egy lehetséges alapanyaga

Nepenthe – így nevezték az ókori görögök azt a gyógyszert, amit a gyászra, a nem múló bánatra adtak. Homérosz sokszor emlegeti ezt a rejtélyes szert, amiről megemlítik az ókori szerzők, hogy könnyebben elmulasztja a szomorúságot, mint a bor.

A nepenthe állítólag Egyiptomból származott, és a feledés gyógyszereként sokan az ópiumhoz vagy a laudanumhoz hasonlítják. Hogy hogyan, miből készült – nem tudjuk. Valószínűleg ma is használjuk, ha létezik még, csak nem tudjuk, hogy előttünk 3000 évvel már valaki ezzel próbálta enyhíteni a szerettei halála felett érzett fájdalmát.

2. Korcsolya

Régészek és történészek szerint a finnek ősei találták fel a korcsolyát nagyjából 5000 évvel ezelőtt. Persze nem sportcélokra használták – létkérdés volt, amikor prédájukat a fagyott tavak felületén űzték, hogy minél gyorsabbak legyenek. Csiszolt csontokat használhattak a korcsolyák előállításához.

Az első fém korcsolya is az ókorból származik: Skandináviában találták, és Kr. u. 200 körülre datálták. Egy bőrcsizma aljához erősített bronz korcsolyapenge volt.

3. Nagyító / látólencse

A Nimrudban talált kristály lencse egy asszír palota romjai közül került elő. Kb. 3000 éves, csiszolása szerint vagy nagyító, vagy gyengénlátó gazdája számára készült “látólencse”, esetleg tűzgyújtó. Az asszírok rengeteg részletes, aprólékos faragványt készítettek, könnyen lehet, hogy ahhoz használták fel.

Emellett több tudós úgy véli, hogy az asszír birodalomban jelentős tudást halmozhattak fel csiszolt lencsékről – méghozzá azért, hogy minél jobb teleszkópokat, távcsöveket hozhassanak létre. Kellett, hogy rendelkezzenek fejlett távcsövekkel, ugyanis olyan pontos csillagászati ismeretekkel rendelkeztek, amiket másképpen nem szerezhettek volna meg.

Akkor pedig miért ne készíthettek volna akár szemüveget is gyengénlátóiknak?…

4. Központi fűtés

A modern ház elképzelhetetlen enélkül! A központi fűtés egy kazánból, a hevített vizet szállító csőrendszerből, és a fűtőtestekből áll – és feltételez magas szintű építészeti, fizikai és fémműves ismereteket.

És ez Róma hivatalos megalapítása ELŐTT is megvolt már a rómaiaknak (akiket ekkor még nem is rómaiaknak hívtak): Kr. e. 1000-ben már épültek Itália északi részén központi fűtéssel ellátott épületek.

Grüll Tibor olvasmányos, érdekfeszítő könyvében olyan meglepően modern Rómát fest le az olvasónak, hogy az a 2000 év mintha nem is lett volna! Íme 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról:

A római központi fűtés nem vízzel és radiátorokkal operált, hanem bonyolult csőrendszerrel, amely az akár több példányból álló kazánrendszerből hevített levegőt juttatott a padlóban és a falakban, és kulcsfontosságú helyeken kieresztette a forró levegőt. A padlót kis oszlopocskákkal a talaj fölé emelték, és itt bocsátották ki a forró levegőt és füstöt a csövek magukból. Azonban, hogy a lakást ne szennyezzék füstszaggal, a falak üregesek voltak, hogy ott fussanak fel a káros anyagok, és a tetőnél távozhassanak. A falakban emellett kerámiadarabok is voltak elhelyezve, melyek egyrészt áthevültek, és tovább fűtötték a lakást, másrészt pedig lefogták vagy felfelé terelték a füstöt.

És mindez 3000 éve.

A cikknek még nincs vége! Olvasd tovább ide kattintva: http://www.booker.hu/hirek/?hirek[hirek][hir]=263