Kárhozott városok

Városok, amelyek a teljes pusztulás után álltak talpra – és olyanok, amik már sohasem fognak…

Babilon

Marduk isten kultuszhelye, a történelem egyik legfontosabb fellegvára volt Babilon városa. Hosszú története alatt számos viszontagságot kellett átélnie: birodalmak születtek és pusztultak el itt. Bár i.e. 689-ben valóban porig rombolták a várost, a legvirágzóbb időszaka csak ezután következett. Babilon híres zikkuratját, az Étemenankit, vagyis Bábel tornyát valószínűleg csak azért bontatta le Nagy Sándor, hogy újjáépíthessék, de ez sosem fejeződött be. Valamikor az i.e. 3. században deportálták ki a város lakóit, ami aztán az idővel elenyészett.

Az Időodisszeia-sorozatban megint nagyon komoly szerephez jut Babilon városa…

Pompeii

Bár Pompeii katasztrófáját csak sok évszázaddal később rekonstruálták a szakemberek, mégis a rengeteg megmaradt lelet miatt az egyik legborzalmasabb tapasztalat végigmenni a romváros utcáin. Mégis mi ma Pompeii? A katasztrófaturizmus legdurvább véglete? Egy trauma egyetlen pillanata kimerevítve az idők végezetéig? Egy szabadtéri múzeum, amely súlyosan kegyeletsértő, vagy a történelemtudomány egyik legkomolyabb forrástára? Az esemény a mai napig nem hagyja nyugodni az emberiséget, és megihlet írókat, zenészeket és filmkészítőket.

Drezda

A második világháborúban rengeteg város égett és rengeteg élet ért véget. Élet és élet között különbséget tenni nem lehet, a háborúban történt minden pusztulás katasztrófa. Azonban mindig voltak olyan események, amelyek jobban megrázták az emberiséget, szörnyű pusztításuk, érthetetlen igazságtalanságuk miatt. Ilyen volt Drezda bombázása, amikor a várost úgy rombolták porig két nap alatt, hogy ott semmilyen fontos katonai célpont nem volt – legfeljebb a reptér, ami viszont sértetlen maradt. Szemben a város lakóival, történelmi épületeivel, gyáraival, állataival. Aki nem közvetlenül a bombázásban halt meg, az megfulladt az óriási tűzben.

A bombázás idején Drezdában volt hadifogságban Kurt Vonnegut, aki később Az ötös számú vágóhíd című művében próbálta feldolgozni a borzalmakat.

Hirosima és Nagaszaki

Hirosima és Nagaszaki lebombázása volt a másik olyan hirtelen támadás a második világháború alatt, amely indokolatlanul sok életet oltott ki a civil lakosság tagjai közül. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az ellenséges hatalmak nem tették meg volna meg ugyanezt a pusztítást. Az atombomba bevetésekor azonban nagyon sokan elgondolkodtak, vajon hova tart az emberiség (és meddig). Sajnos mégsem elegen…

Port-au-Prince

Haiti fővárosa a 2010-es, 7-es erősségű földrengésben vált majdnem egyelővé a földdel. A rengés központja közvetlenül Port-au-Prince mellett volt, és az elsőt számos, szintén nagyon erős utórengés követte, ezért a pusztítás óriási volt. Az Elnöki Palota és a város székesegyháza is leomlott más, közigazgatásilag fontos épületek mellett. 170 000-re becsülik az áldozatok számát.

Hamarosan érkezik Arkagyij és Borisz Sztrugackij A kárhozott város című regénye! Borisz Sztrugackij exkluzív előszavával:

Pripjaty

Az igazi szellemváros: a Pripjaty-zóna képekben.

Norilszk

Fagyott földi pokol: a megvalósult disztópia, Norilszk.

Kijev

Apokalipszis most: Kijev.

Nézd az élet napos oldalát is! Galéria csodálatosan fejlődő városokról ITT!

Facebook hozzászólások

You may also like...

2 hozzászólás

  1. benyo szerint:

    Ugyan megnéztem a “csodálatosan fejlődő városokat”, de maradnék itt, mert azok sem jobbak. Az ókori városok olyanok, amilyenek. Őket kaptuk így, ahogy vannak…
    Viszont Hirosima, Nagaszaki, Drezda, Pripjaty, Norilszk, Kijev…
    Mindet — már, ahogy kinéznek, vagy kinéztek — magunknak köszönhetjük. Civilizációnknak, kultúránknak, pontosabban fenti fogalmak hordozójának, a Homo sapiens sapiensnek. Amely rendszertani elnevezés tragikusan elrontott tartalmát és formáját fenti városok állapota bizonyítja…

  2. Vian szerint:

    Igen jól látod akár a természet akár saját magunk pusztította el a városokat ez mind-mind a Homo sapiens műve!!!! Ezért is nagy csoda hogy emlékezünk rájuk!

Vélemény, hozzászólás?