Minimum-tevékenységhez közeledik a Nap – és mi nem fogjuk érezni a hatását

Ugyan kevesebb (gyengébb) napsugárzás éri a Földet, de ez nem fogja érezhetően csökkenteni a globális felmelegedést a következő 90 évben. Az sem okozna jelentős lehűlést, ha visszatérne az eddig mért leggyengébb naptevékenység.

A brit meteorológiai intézet, a Met Office és a Readingi Egyetem közös kutatásának eredménye szerint 2100-ig mindössze 0,08 Celsius-fokkal lesz hűvösebb átlagosan a gyengülő napsugárzás miatt. A 20. század folyamán a naptevékenység elérte a maximumát, és újabb kutatások azt valószínűsítik, hogy ez a végéhez közeledik, vagy már vége is van. A Met Office és a Readingi Egyetem kutatói ebből kiindulva modellezték a naptevékenység várható alakulását a 21. században.

A számításokból az is kiderült, hogyha a naptevékenység elérné az eddig megfigyelt minimumszintre csökkenne, akkor a Földön a felszín átlaghőmérséklete 0,13 fokkal csökkenne. Ezt a szintet 1645 és 1715 között mérték, neve Maunder-minimum.

Ennek ismételt bekövetkezte kevéssé valószínű Mike Lockwood, a Readingi Egyetem napkutatója szerint, de egyszersmind az is, hogy a huszadik századi fokozott aktivitás folytatódjon. “A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a naptevékenység és a napsugárzás erőssége az 1820 körül mért Dalton-minimum szintjére esik vissza” – magyarázta.

“Kutatásunk azt bizonyítja, hogy a naptevékenység lanyhulása nem elég annak megakadályozására, hogy a globális átlaghőmérséklet 2 fokkal legyen nagyobb az ipari forradalom előtti időszakhoz képest” – mondta Gareth Jones, a Met Office klímakutatója. Az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt a kutatók túlnyomó többsége a 2 Celsius-fokos szint meghaladását tartja valószínűnek a 21. század végére, ami elkerülhetetlen klímaváltozáshoz vezethet.

Azaz, más szavakkal: a fosszilis energiahordozók elégetésével a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok (élen a szén-dioxiddal) már most látható módon felborították bolygónk évmilliárdos “éghajlatrendszerét”, a Nap időnkénti csökkent tevékenységének hatásait nem fogjuk érezni. Egy kis önfegyelemmel lelassíthatnánk a folyamatot, és talán egyszer megoldást is találhatunk a problémára, de ehhez lépni kell. Nem holnap, nem jövő héten, hanem igenis ma, ha el akarjuk kerülni azt a kataklizmát, amiről Andreas Eschbach ír Összeomlás című regényében.

origo.hu/tudomány nyomán

Facebook hozzászólások

Galaktika

Sci-fi, tudomány, film, technika, szórakozás. Alapítva 1972-ben.

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?