Neil Armstrong elárulta: 50-50% esélyt látott a sikeres landolásra

Egy kis lépésnek köszönhetően Neil Armstrong neve az űrkutatás szó szinonimája lett. Akármilyen megdöbbentő is lehet, Armstrong maga nem volt biztos abban, hogy az Apollo 11 missziója során sikerült a Holdra lépnie. Ahogy ő fogalmaz: 50-50% esélyt látott rá.

Nem gyakoriak az Armstrong interjúk, főleg manapság, de most mégis készült egy új, amiben az első Holdra lépő ember elmondta, hogy tudta, hogy az Apollo 11 küldetése biztonságos lesz. Hiszen korábban is járt már ember ilyen távolságban, és vissza is tért onnan. Amivel kapcsolatban nem volt ilyen magabiztos, az a végkimenet, a fő cél: hogy sikerül-e landolni a Hold felszínén. Méghozzá azért, mert amikor olyan helyen akar leszállni az ember, ahol senki más még nem járt, akkor túl sok az ismeretlen az egyenletben.

“Egy hónappal az Apollo 11 indulása előtt úgy éreztük, elég magabiztosak vagyunk ahhoz, hogy megpróbáljunk landolni a Holdon. Úgy gondoltam, 90% esélyünk van arra, hogy biztonságban visszaérjünk a Földre, de 50-50-nek éreztem, hogy sikerül-e landolnunk elsőként. Annyi ismeretlen volt a Hold körüli pályáról való leereszkedésben, amit még csak teszteléssel sem ellenőrzött soha senki, és nagy esély volt rá, hogy valami felmerül, amit nem értünk meg, és akkor landolás nélkül, a missziót félbehagyva kell visszatérnünk.”

Devégül Armstrong és társa, Buzz Aldrin sikerrel landoltak, megkoronázva az emberi űrutazás eddigi legnagyobb korszakát. Egy másik küldetést félbe kellett hagyni (Apollo 13), de nem a holdfelszíni komplikációk miatt. Összesen hat Apollo egység végzett sikeres Holdra szállásokat. Az asztronauták autót vezettek a Holdon, golfoztak, zászlókat helyeztek el, és rengeteg fotót készítettek, mielőtt az utolsó misszió visszatért a Földre – NEGYVEN ÉVVEL EZELŐTT, 1972-ben.

Armstrong, sok más asztronautához hasonlatosan igyekszik az érdeklődést feltámasztani a Holdraszállások és a letűntnek látszó nagy “űr-láz” iránt. Nem csak a dicsőség és a haladás kedvéért, de rámutat egy nagyon fontos tényre is: csak Amerikában a NASA iránti érdeklődés soha nem látott motivációt eredményezett a diákságban a tanulás iránt.

“A NASA volt az egyik legsikeresebb közösségi befektetés, ami motiválta a tanulókat a lehető legjobb elérésére. Szomorú, hogy a program most olyan irányba fordul, ahol a fiatalok motivációját és stimuláltságát csökkenti.”

Tehát, az első ember a Holdon csak fifti-fiftit látott abban, hogy képesek lesznek leszállni a Holdra. Erősen elgondolkoztatja az embert arról, hogy vajon mit gondolt az első ember a világűrben, Jurij Gagarin, a kilövőálláson való felrobbanásról…

Facebook hozzászólások