Paul Di Filippo a Galaktika XL-ben

A júliusi Galaktika XL-ben egy nagyon sokoldalú író, Paul Di Filippo kisregénye, a Hottentották olvasható. Igazi, hamisíthatatlan steampunk történet, sajátos humorral és némi bizarrsággal megfűszerezve. Lássuk, pontosan mit is takarnak ezek a jelzők.

Az amerikai sci-fi író nagyon termékeny írónak tekinthető, emellett pedig aktív tagja a zsánerközösségnek. Gyakori rendszerességgel publikálja recenzióit a legnevesebb amerikai magazinokban, mint az Asimov’s Science Fiction Magazine vagy a The Magazine of Science Fiction and Fantasy. Továbbá Philip Lawson álnév alatt Michael Bishoppal (Galaktika 309) közösen rengeteg történetet alkottak. Neve itthon sem lehet ismeretlen, hisz két novelláját már olvashattátok egy-egy korábbi Galaktikában (192-es szám és a MetaGalaktika v9.5). Most az új XL-ben Filippo legismertebb könyvéből, a Steampunk Trilogyból (1995) olvashatjátok el a Hottentották című kisregényt.

Paul Di Filippo

Paul Di Filippo

A Steampunk Trilogy egy három kisregényt tartalmazó kötet. A trilógia szó senkit se tévesszen meg, a három történet a műfajon (steampunk) kívül nem függnek össze, egymástól teljesen függetlenül is olvashatóak. Antonio Urias kritikus a bizarr és humoros szavakkal jellemezte a trilógiát, ami csak a történetek leírásánál is látszani fog, hogy mennyire helytálló. Az első kisregény, a Victoria egy Cosmo Cowperhwaite feltaláló Londonon átívelő kalandját meséli el. Cowperhwaite megalkot egy ember-kétéltű hibridet, ami szinte megszólalásig hasonlót Viktória királynőre, és valamilyen oknál fogva hihetetlen szexuális étvággyal is rendelkezik. Azonban Angliának épp kapóra jön a lény, ugyanis a királynő eltűnt. Amíg a hibrid helyettesíti Viktóriát, addig Cowperhwaite és asszisztense, McGroaty elindulnak, hogy előkerítsék az igazi uralkodót. Ezzel veszi kezdetét az egész Londonra kiterjedő esze-veszett hajsza. A kisregényben Filippo remek szatírát kerekít a viktoriánus kor szigorú erkölcseiből, továbbá az akkori gótikus történetek elemeit is kifigurázza, mint például az őrült tudós figuráját. Katharine Mills ajánlója szerint a Viktória királynő utáni nyomozás pedig Sir Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes történeteit idézi meg.

51VhVfkZxfL._SX322_BO1,204,203,200_

Az XL-ben is szereplő Hottentották igaz nem a viktoriánus kori Angliában, hanem a tengerentúlon játszódik, de minőségében és ötletességben nem marad el a Victoriától. A kisregény egy svájci természettudósról, Louis Agassizről szól, aki nem épp a pozitív hősök sorát gazdagítja: Agassiz nagyképű, túl sokra tartja magát és még rasszista is. Egy ilyen figurával Filippo még inkább meg tudja mutatni szarkasztikus oldalát. Főszereplője furcsábbnál furcsább csoportokba botlik Massachusettsben: anarchisták és voodoo papok közé keveredik, miközben igyekszik megtalálni az Élet forrását. Kérdés, hogy képes-e félretenni arroganciáját célja elérésének érdekében? Ahogy a cselekményleírásból is látszik, a Hottentottákban is megvan az a bizarrság és humor, ami a Victoriában is, amit Filippo még némi Lovecraftot idéző borzongással is megfűszerez. Továbbá a kisregényben megjelennek az olyan egzotikus számító dolgok, mint a fekete mágia, de irodalmi „easter eggektől” sem mentes.

Emily Dickinson

Emily Dickinson

A harmadik történet, a Walt and Emily leginkább az irodalomszeretőknek tetszhet, ugyanis életre kel benne két híres amerikai költő, Walt Whitman és Emily Dickinson. A kisregényben Emily feljut az Astral Plane nevű járműre, amivel egy különös utazás veszi kezdetét, a fedélzeten pedig nem mással találkozik, mint magával Walt Whitmannel. Mivel két prominens, az amerikai irodalomban megkerülhetetlen alak a Walt and Emily főhőse így a Hottentottáknál is jobban hemzseg a történet az irodalmi utalásoktól és idézetektől. Megijedni nem kell, a kisregény nem megy át egy intertextualitásokkal megtűzdelt öncélú műbe, hanem végig olvasóbarát marad. Az utazást és a két költő közötti szerelmet Filippo felhőtlen humorral teszi még élvezetesebbé és emlékezetessé.

A Steampunk Trilogy mindenképpen egy izgalmas színfoltja a steampunknak. Paul Di Filippo nem mindennapi ötleteket helyez el a viktoriánus kori Angliába vagy épp a romantika korabeli Amerikába. Utóbbit van, hogy kiparodizálja, de leginkább tisztelettel adózik a kor irodalmi hagyományai előtt, az író kreativitása pedig magáért beszél. Katharine Mills szavaival élve a Steampunk Trilogy bámulatos példája az intelligens humornak, egy igazán különleges és falnivaló olvasmány. Habár a 316-os XL-ben csupán a Hottentottákat ismerhetjük meg, de már ez az egy kisregény is megmutatja, hogy milyen kreatív író is Filippo, s a kötete se mindennapi.

Sophi

“az önéletrajzban, mint az irodalomban általában, ami történt, az nem olyan fontos, mint az, amiről a szerző meg tudja győzni a közönségét…” – Salman Rushdie

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

A nagy sikerű, humoros regénysorozat első része
végre magyarul. Rendeld meg most!

Egyik átkozott dolog a másik után