Ray rongál a színházban: könyvégetés nézőszemmel

A tegnapi Bradbury megemlékezés kapcsán egy kedves Olvasónk küldte nekünk a linket az alábbi írásához. A Bárka A tegnapi Bradbury megemlékezés kapcsán egy kedves Olvasónk küldte nekünk a linket az alábbi írásához. A Bárka Színház Ray Bradbury: Fahrenheit 451 -adaptációjáról írt egy személyes, igen stílusos elemzést. Ha valakinek van hasonló élménye Bradbury világával kapcsolatban, ne rejtse véka alá (se a fiókja mélyére)!
Alább csorbítatlanul közöljük Olvasónk írását a színdarabról.

“Kezdetben vala a film. Mármint nálam. Ja, Truffaut-t nézni kell a kultúrembereknek és sznoboknak, (nem kell most eldöntened, melyik csoportba tartozom!), de hátast nem dobtam tőle annak idején, arra biztosan emlékszem. Mondják kultuszfilmnek, de FT nem a sci-fi Mozartja, az biztos. Ha könyv és a film között zongorázni lehetne a különbséget… ha már Mozart szóba került. És most a színház! Ha a jó sors tiszteletjegyhez juttat, hogy a Bárkában megnézz egy friss darabot, te sem haboznál, és én is hasonlóképpen  cselekedtem. Anger Zsolt bátor ember. Lars von Trier után Dogville-t rendezni , ez még próbálkozásnak is tiszteletre méltó! Nem sokkal kisebb feladat a Bradbury-klasszikus  színrevitele sem. Ha nem voltál még a Bárkában, akkor mondom, nem a klasszikus elrendezés; színpad, szemben a nézőtér, hanem inkább hasonlít arénára, ahol nézőktől karnyújtásnyira küzdenek a színészek, no nem egymással, hanem a szerepükkel.     Furcsán kezdődött. Ha a Marilyn Monroe szoknyafelfújós “klasszikus” képsorának  utánzása egy nagy teljesítményű porszívó és az MM-nek maszkírozott-öltöztetett  Szorcsik Kriszta segítségével  egy szimbólum, én bevallom nem értettem, ha a meghökkentés volt a jelenet célja, hát akkor:

tessék,hökk.

A történet vezetése a kisregény sztoriját követi, (oké, tudom, hogy nem kell elmesélnem) amennyire ezt a színházi keretek engedik. A fő kérdés, hogy
“De hát hol a könyv mely célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e
A könyvek által a világ elébb? “

A tűzőrök válasza határozott nem, sőt, ezért Montag (Kardos Róbert) tűzőrrel együtt buzgón teljesítik könyvégetői feladatukat, olykor a tulajdonossal együtt, álá inkvizíció. Bár József Attila javasolta annak idején, hogy valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, mivel a 2. sorban ültem, támogattam azt a rendezői ideát, hogy a tüzek inkább szimbolikusak, mint valóságosak legyenek. Nagy szerencse, hogy a dohányzást szigorító törvény még nem lépett életbe (az írás 2011.03.28-án jelent meg – szerk.), mert akkor már az első 5 percben félbe kellett volna szakítani az előadást, annyit füstöltek a szereplők. Anger beépítette a darabba a jelen aktualitásait is, a TV-métely pusztítását az emberi kapcsolatokban, blablabla, ezeket olvasd el majd máshol. Kedvenc jelenetem Mildred partija, ahol a háziasszony vendégei annyira jól nyomták az elviselhetetlenségüket, hogy egy ziláltabb lelkületű biztonsági őr a nézőtérről valószínű közéjük lőtt volna. Hogy egy percre se feledjük, magyar a színház, magyar a rendező, erről  gondoskodott a csúcspontnak szánt ordenáré káromkodós jelenet,csúcspont helyett inkább volt ez mélypont.

BLASKÓ PÉTER, így csupa nagybetűvel! A friss Kossuth-díjas színész, (innen is gratulálunk!) a darabban a Beatty tűzőrparancsnok, aki gyökér módon tavaly visszautasította az elismerést, vitte a hátán az előadást. Nagyon látszott, hogy a többi aktorral nem ugyanabban a ligában fociznak. Ezzel a tehetséggel semmi szüksége arra, hogy politikai kurzusszínésszé silányítsa magát!

A darab végét nem értettem. A regényben a két lábon járó könyvek elindulnak, hogy a háború után új élettel oltsák be az emberiség maradékát. Montag, a sétáló Biblia a Jelenések könyve legszebb részével köszön el tőlünk:

“És a folyóvízen innen és túl életnek fája vala, mely tizenkét gyümölcsöt terem vala, minden hónapban meghozván gyümölcsét; és levelei a pogányok gyógyítására valók.”

Igen, amilyen tempóval rohanunk a pusztulásba ma is, félő, hogy a megmenekülésre a könyvekben felhalmozott emberi bölcsesség kevés lesz. Több kell majd.

Szereplők:
MONTAG – Kardos Róbert
BEATTY – Blaskó Péter m.v.
MILDRED – Szorcsik Kriszta
CLARISSE – Réti Adrienn TEVA Ösztöndíjas
FABER – Kálid Artúr
HEART – Dévai Balázs
HAND – Pásztor Tibor
BLACK – Telekes Péter
HOLDEN-Vitányi-JuhászIstváne.h.,m.v.

Továbbá:
Árvai Péter, Csonga Kata, Dobos Kata, Erdős Lili, Farsang Emese, Gavaldi Vivien,
Kovács Zsuzsi, Márton Kristóf, Szilasi Eszter, Tóth Zsófia

Díszlet: Sebő Rózsa
Jelmez: Fekete Kata
Rendezőasszisztens: Gábos Katalin
A rendezőasszisztens munkatársa: Mészáros Zsuzsanna
Rendező: Anger Zsolt”

forrás: korrektorifo.blog.hu

Facebook hozzászólások

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?