Sandra McDonald novella az új Galaktikában

Az augusztusi Galaktikában először olvashatunk Sandra McDonaldtól. Az amerikai SF írónő írása, a Szexis robotanya tökéletes képet ad McDonald munkásságáról, hisz minden megtalálható benne, amiért kint szeretik őt: sodró történet és megkapó ötletek.

Sandra-McDonald1

Sandra McDonald

Sandra McDonald az az író, aki rengeteg mindenben próbálja ki magát, és ez az írásaiban is bőven visszaköszön. A Southern Maine egyetemen kreatív írást tanult, nyolc évig szolgált az amerikai haditengerészetnél, később pedig Hollywoodban is kipróbálta magát. Hivatalosan 2002 óta ír, de hamar sikeres lett. 2003-ban már James Tiptree Jr.– díjra jelölték a The Ghist Girls of Rumney Mill novelláját. Írásaiban leginkább a katonai szolgálat élményei érhetőek tetten, mint például a katonai SF sorozatában, a The Outback Starsban (2007), de több novellája is foglalkozik a katonasággal és a háborúval. A 317-es Galaktikában olvasható írásban is érezni a hadseregbeli éveket, de sokkal kiemeltebb szerepet kap McDonald másik kedvelt témája, a nemi identitás.

7fbe8d9733313ec4c3976fb89997431a

A Szexis robotanya a címe ellenére nem egy romantikus vagy erotikus történetet mesél el. A novella egy Alina nevű szexbot küldetését mutatja be: mesterséges méhében felnevelni a megbízó szülők gyermekét. A történet először az Asimov’s Science Fictionben (2012 April/May számban) jelent meg. Az olvasók közt akkora sikert aratott, hogy a magazin közönségszavazásán elnyerte az Asimov Reader–díjat.

Az írást két részre lehet osztani. Az elsőben Alina szexbot munkáját, azaz az emberi utódok kihordásának folyamatát ismerjük meg. A két, részletesen bemutatott terhesség során McDonald olyan témákat jelenít meg, mint a nők helyzete egyes kultúrákban (itt némi rokonság érezhető Margaret Atwood A szolgálólány meséje című regényével: az első családnál Alina hasonló helyzetben találja magát, mint Atwood Offredje), az emberek hozzáállása a robotokhoz, akár többféle szemszögön keresztül is. De maga az alapötlet (egy mesterségesen létrehozott lény hozza világra utódainkat) is rengeteg gondolkodnivalót és vitatémát ad.

A novella másik része egy váratlan fordulattal kezdődik. Ennek következményeképpen Alina találkozik egy különös emberrel, Corennel, akiről a robotlány nem tudja eldönteni, hogy férfi vagy nő-e. A közös túlélésért folyó útjuk alatt a másikkal való ismeretség révén mindketten rájönnek valami fontosra. Alina például „felülírja programját” és más célokra is fókuszál a benne fejlődő magzaton kívül, Coren pedig a robotlányon keresztül saját nemi identitását értelmezi újra. De ami talán a legérdekesebb a két szereplő kapcsolatában az, hogy miként is érnek egymás hűséges bajtársává. McDonald ennek felépítésével és érzékeltetésével teszi igazán remek történetté a Szexis robotanyát.

Nemiség, társadalmi kérdések és emberi kapcsolatok – ezekkel a témákkal találkozhatunk a Galaktika 317 nyitónovellájában. Ezek mellett pedig egy sodró lendületű, izgalmas történetet is kapunk egy robotlány és egy ember különös együttműködéséről.

 

A fejlécképen Käri Christensen alkotása látható.

InterZóna

Sophi

“az önéletrajzban, mint az irodalomban általában, ami történt, az nem olyan fontos, mint az, amiről a szerző meg tudja győzni a közönségét…” – Salman Rushdie

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

A nagy sikerű, humoros regénysorozat első része
végre magyarul. Rendeld meg most!

Egyik átkozott dolog a másik után