Szahara: tóvidékböl sivatag egy "pillanat" alatt

Az emberiség írott történelme földtörténeti szempontból annyira rövid, hogy már-már azt az illúziót nyújtja, hogy bolygónk klímája, tájegységei többé-kevésbé állandóak. Ez koránt sincs így – tessék megismerkedni bolygónk leggyorsabb, legdrámaibb klímaváltozásával, a Szahara kialakulásával.

Sokat aggodalmaskodunk manapság a klímaváltozással kapcsolatban, pedig – ahogy azt már egy ideje tudjuk – ez egy természetes folyamat, amely emberi beavatkozás nélkül is lezajlik Földünkön.

Észak-Afrika végletes átalakulása hozzávetőleg 5000 évvel ezelőtt történt, méghozzá szinte teljesen egységesen, egyszerre – egy földtörténeti “pillanat” alatt az egész régió esetében, ahogy egy friss tanulmány fogalmaz. A kutatás folyamán, amelyben ezt kiderítették, az Atlanti-óceán fenekére rakódott rétegeket fúrták végig és analizálták 30.000 évre visszamenőleg. Az óceánba került pormennyiség alapján elég nagy biztonsággal megállapítható a mai Szahara korabeli klímája: a sok lerakódott por szárazabb, sivatagosabb régióról árulkodik, míg a kevesebb por nedvesebb, szavanna jellegű vidékről.

Ez a nedvesebb időszak (amit találóan Afrikai Nedves Periódusnak is neveznek) régtől ismert jelenség. Korábban is úgy vélték, hogy ez a korszak hirtelen jött és hirtelen múlt el, most pedig ezzel a kutatással sikerült igazolni ezt a modellt. Amikor azonban ez a csapadékos korszak a végéhez közeledett kb. 6000 évvel ezelőtt, a lerakódó por szintje mindössze a 20%-a volt a mai mennyiségnek. Ez sokkal kisebb, mint amiről a korábbi becslések szóltak.

A Szahara homokja dominál Afrika környékén a manapság az óceáni aljzatra lerakódó mindenféle anyagok között. A sivatagi por a légkörben tulajdonképpen a világon mindenhova el tud jutni.

Azt remélik ettől a kutatástól, hogy sikerül megoldani egy eddig megfoghatatlan problémát, nevesen azt a tényt, hogy a klíma-modellek képtelenek reprodukálni az észak-afrikai régió 6000 évvel ezelőtti csapadékos korszakának körülményeit. Emellett remélik, hogy arra is sikerül fényt deríteni, hogy alakulhatott ki a tavakkal, erdőkkel és szavannával borított észak-afrikai térségből a ma is ismert sivatag mindössze ezer év leforgása alatt.

livescience.com nyomán