Tér és idö széthasad: térhajlító hajtómüvet épít a NASA

A fénynél nem lehet nagyobb sebességet elérni – ezzel a mondattal szokás a fizikaórán kiábrándítani az ifjú Star Wars rajongókat. A tudományosságra figyelő science fiction egy elegáns huszárvágással oldotta meg ezt a megkerülhetetlen igazságot, mert hát űrutazás azért csak kell a történetek némelyikébe: akkor nem a hajó fog mozogni, hanem elgörbítjük/ellökjük/torzítjuk a világegyetemet a hajó körül, mondván, ez majd a jövőben talán lehetségessé válik, addig meg lehet használni a történetekben. Nos – a jelek szerint egy napon TÉNYLEG lehetséges lesz!

Miguel Alcubierre (katt a nagy képért!)

1994-ben ugyanis egy elismert fizikus, Miguel Alcubierre is előállt ezzel az elképzeléssel: ő egy olyan technológiáról kezdett tudományosan, részletekbe menően nyilatkozni, amely segítségével a fény sebességénél tízszer gyorsabban is utazhatunk, anélkül, hogy átlépnénk a fénysebességet.

Ez az ellentmondás az Alcubierre által javasolt meghajtás természetéből adódik: tulajdonképpen nem mozgatja a járművet, hanem az általános relativitáselmélet által elismert tér-idő deformálást használja arra, hogy eltorzítja körülötte az univerzumot. Azaz, nagyon egyszerűen mondva: a tér a meghajtó mögött kitágul, míg előtte összehúzódik. A jármű egy kis térbuborékban van mindeközben, és sem utasai, sem maga az eszköz semmi sebességgel nem rendelkezik.

Ez az űrutazási forma elképesztő eredmény lenne – szó szerint lehetővé tenné a csillagközi utazást. Példának okáért itt van a hozzánk legközelebb eső csillag, a Proxima Centauri, amely kb. 4 fényévre van a Földtől. A jelenleg általunk ismert technikával az odaút hozzávetőleg 17.000 évbe kerülne – ha megvalósulna az Alcubierre meghajtó, akkor mindössze 5 hónap volna. Persze ez még mindig nem az az “odaugrok, meglátogatom az unokatestvéremet, aztán irány vissza” jellegű időtartam, főleg olyanok számára, akik már egy pár órás vonatút alatt sem tudnak mit kezdeni magukkal, de akkor is, tessék belegondolni – 5 hónap egy másik csillagig! A Curiosity marsjáró a szomszéd bolygóig jutott el 8 hónap alatt!

A tervezett jármű (kék) és az eltorzított tér

És van még egy óriási előny. Ha van egy ikerpár, Gary és Amy, és Amy húsz évesen beül egy űrhajóba, a fénysebességig gyorsítja és elutazik vele a Proxima Centaurihoz és vissza, akkor ő ugyan kb. 30 évesen ér haza, de lehet, hogy ikertestvérének már az unokái is meghaltak, mire visszatér – ezt a jelenséget hívjuk idődilatációnak, kétoldalúságnak. Ha Alcubierre technikával utazol, akkor mire megérkezel, nem kell azzal szembesülnöd, hogy az egész emberiség aszexuális kiborgokká építtette át magát az eltelt 100.000 évben, ugyanis nincs idődilatáció! Az idő folyása ugyanis a sebesség fokozásával “lassul”, mivel pedig a jármű és a legénység tulajdonképpen nem mozog, ezért az út alatt számukra eltelő 5 hónap az univerzum többi része számára is öt hónap.

A lehetőség annyira kecsegtető és reális, hogy a NASA egy teljes kutatócsoporttal vizsgálja és tervezi a meghajtót. A csoport létrehozott egy miniatűr tesztverziót is térhajlító hajtóműből, jelenleg működésre próbálják bírni kicsiben, hogy utána nagyban is megvalósítható legyen a technológia.

De azért persze nem kell még összepakolni a hátizsákot, egyelőre nem megyünk sehova, mert van azért egy apróság.

Képzeljünk el egy körülbelül Jupiter méretű golyóbist antianyagból. Megvan? Na, egy ilyenre még szükségünk lenne az ugráshoz – ugyanis Alcubierre számításai alapján hozzávetőleg annyi energia kellene az utazáshoz, amennyit egy ekkora antianyagtömeggel tudnánk csak előállítani. A tudóscsapat azóta átgyúrta kicsit a számításokat, és rájöttek, hogy a hajó térbuborékjának meg magának az űreszköz formájának a megváltoztatásával óriás mértékben tudják csökkenteni a szükséges energia mennyiségét – a jelen hajtóműterv mindössze 500 kg antianyagot igényelne az utazáshoz, ami a NASA Voyager szondájának a tömege. Nem holnap virrad meg az a nap, amikor ennyi antianyag legyártásra kerül, az is igaz.

A másik probléma, hogy az antianyagot, ha le is gyártható belőle 500 kg holnap, nem éppen sárga nejlontáskákban lehet tárolni, mert rendkívül veszélyes, és amint “normális” anyaggal találkozik, a részecskék kioltják egymást, és puszta energia szabadul el… nagyon, nagyon sok energia. Az utazáshoz szükséges 500 kg antianyag másfél millió Hirosima-atombomba robbanásnyi energiát szabadítana el abban az esetben, ha valami balul sül el, ami jócskán elegendő ahhoz, hogy a földi életet úgy globálisan leradírozza a bolygóról. Biztonságos technológiánk még nincs ehhez.


Harmadszor pedig akad még egy kis kiküszöbölendő malőr, nevesen maga az érkezés. Az ugyanis olyan pokoli gamma sugár és nagy energiájú részecske fürdővel lepné meg a célterületet, ami egész csillagrendszereket tarolna le. Szóval, ezen még egy kicsit gondolkozni kell. Mindez azért történne, mert rengeteg nagyenergiájú részecske szeli át a világegyetemet, a kutatás szerint pedig a térhajlító hajtómű által generált “normális” tér-idő buborék, amiben a hajó lenne, begyűjti ezeket, és a “kipukkanásáig” ott is maradnak körülötte. Amikor a hajó úgymond visszatér a normál űrbe, ezek minden irányban szétspriccelnek. Ami még nem is lenne olyan nagy baj, csak hát a relativitáselmélet szerint nincs felső határa annak, hogy mennyi ilyen részecskét gyűjthet be egy ilyen mező… azaz könnyen lehet, hogy a Proxima Centaurihoz való érkezés egyszerűen megsemmisítene minden életet a csillagrendszerben. Ráadásul ezt a sugarat nem lehet irányítani egy semleges terült felé (mondjuk az egészet belelőni a csillagba), hanem valószínűleg minden lehetséges irányban száguldana szét.

A NASA tudóscsapata azonban hisz abban, hogy ezeket a rendkívül kellemetlen mellékhatásokat sikerül kiküszöbölni, és a nem is olyan távoli jövőben talán már működő térhajlító hajtóművekkel fedezhetjük el magunknak a világegyetemet, ami hamarabb juttat el minket a csillagok közé, mint a mai technikánk a szomszéd bolygóig.

Ó, és kedves science fiction! Igenis próféta vagy…

fromquarkstoquazars nyomán

Facebook hozzászólások

Galaktika

Sci-fi, tudomány, film, technika, szórakozás. Alapítva 1972-ben.

You may also like...

16 hozzászólás

  1. csibra szerint:

    Ez a rész:

    “És van még egy óriási előny. Ha van egy ikerpár, Gary és Amy, és Amy húsz évesen beül egy űrhajóba, a fénysebességig gyorsítja és elutazik vele a Proxima Centaurihoz és vissza, akkor ő ugyan kb. 30 évesen ér haza, de lehet, hogy ikertestvérének már az unokái is meghaltak, mire visszatér – ezt a jelenséget hívjuk idődilatációnak, kétoldalúságnak.”

    hibás. Éppen arról beszéltek a következő mondatok egyikében, hogy az idő lassul a sebesség növekedésével. Azaz Amy számára lassul az idő, míg Gary számára normális tempóban halad. Gary azt látja, hogy Amy egy fénysebességgel haladó űrhajóval megy a Proxima Centauri felé, és 4 év múlva odaér, míg Amy számára ez pont 0 másodperc alatt történik meg (már ha eléri a fénysebességet). Visszafelé ugyanez, azaz Gary öregszik 8 évet amíg Amy egy másodpercet sem (illetve annyit amennyit ott tölt, hiszen mi értelme lenne elmenni és körülnézés nélkül visszajönni).

    Ezzel a képlettel tudjátok kiszámolni, hogy Amynek mennyivel telik lassabban az idő:

    1/gyök(1-(v^2/c^2))

    Ahol v Amy sebessége, míg c a fénysebesség. Példa:

    A fény sebessége 299 792 458 m/2 (wikipédiából), ha Amy ennél 1 m/s-el lassabban megy (mivel a fény sebességét nem érheti el) akkor a következő képlet szerint:

    1/gyök(1 – ((299792457*299792457) / (299792458*299792458)) = 12243,21159

    azaz amíg Gary-nek 1 másodperc telik el, addig Amy-nek 12243,21159. Azaz Gary azt látja, hogy az út Amynek 4 évig tartott, Amy szerint 4*365,25*86400/12243,21159 másodpercig azaz 10310 másodpercig azaz 2 óra, 51 perc és 50 másodpercig.

    Ennek a képletnek amúgy van egy másik hozadéka is, ugyanis az Amy-t szállító űrhajó tömege ugyanennyiszeresre növekszik, azaz ha kezdetben Amy-vel együtt 1 tonna volt, akkor 1m/s-el fénysebesség alatt haladva 12243,21159 tonna. Sőt Amy is ennyivel nehezebbnek érzi magát, szóval a lélegzés sem igazán menne neki az alatt a közel 3 óra alatt amíg utazik.

    Az is látható, hogy ha eléri a fénysebességet, akkor a gyökjel alatt 0 lesz, ami nem értelmezhető, ha meghaladja, akkor meg negatív szám, aminek megint csak nincs értelme, és ezzel el is jutottunk a “nem haladhat semmi a fénynél gyorsabban” kijelentésig. Valami ilyesmi a speciális relativitáselmélet is.

  2. solymosgyu szerint:

    Remek. Ti eljuttok a galaxis összes bolygójára. Meg is kapjátok érte a nobelt. De az ittmaradaknak milyen élhető jövőt varázsoltok elő? Mert azoknak is kell. Erre is gondoljatok. Mikor kiutaztok.

  3. Szaky szerint:

    Csibra egyvalamiben nincs igazad: Amy, bár nehezebb lesz Garry koordinátarendszerében, de a sajátjában nem. Ergo, ő meg sem fogja érezni, hogy tízezer tonnás.

  4. solyo szerint:

    Bocsi, ha baromságot mondok, de én eleve nem értem ezt a relativitás elméletet. A kérdésem egyszerű: mihez képest mérjük a sebességet? A Földhöz? Amíg ezt nem tudom felfogni, addig az egész elmélet értelmetlen számomra.
    Egy példa. Amikor az űrállomás kering a Föld körül – a Földhöz képest – több ezer km/h sebességgel, és megközelíti a másik űrszonda, akkor ugye egymáshoz képest (reletív) állni látszik. Vagy itt van maga a Föld. Nem tudom mennyivel kering a Nap körül, de azt tudom, hogy nagyon gyorsan, mégsem érezzük a sebességet, mert relatív.
    Ha teszem azt, elindítanánk egy űrhajót a földről X m/s-al távolodna szeretett bolygónktól. Ekkor a sebessége hozzánk képest X lenne, önmagához képest 0. Vigyen magával egy atom reaktort vagy valamilyen motort, ami sok energiát képvisel és a légellenállás nélküli, súlytalanságban növelje meg a saját sebességét mondjuk a példa kedvéért 1000 m/s-al. Ekkor már X+1000 m/s lesz hozzánk képest a sebessége, míg önmagához képest továbbra is 0. Ezt megismétli párszor és úgy fog elhúzni a hozzánk képest nagyjából állandó távolságban lévő bolygók mellett, mint a fény vagy annál is gyorsabban és a sebessége továbbra is 0 lesz. Nem?
    Persze ez nem így lenne, ha lenne az Univerzumnak egy kézzel fogható fix pontja, amihez képest mindennek lenne sebessége. Akkor valóban a jelenleg ismert dolgok közül a fény lenne a leggyorsabb ehhez a ponthoz képest, de még akkor sem mondanám azt, hogy nem lehet annál gyorsabb semmi.
    Amúgy van gyorsabb dolog a fénynél, ez a gondolat. Ezred másodpercek alatt oda gondolom magam pl. a Marsra és vissza, csak ez is egy megfoghatatlan dolog, mint a fénysebesség.
    Még egy gondolat. Gondoljuk magunkat a fény helyébe, pl. ami egy nagyon távoli galaxis felől dönget felénk már több millió éve. Egyszer csak eléri a Földet és fénysebességgel elhúz mellette. A fény szemszögéből mi – földlakók – húzunk el fénysebességgel mellette és azt gondolja magában, hogy „húú a mindenit! De gyors volt ez a bolygó! Ha én ekkora sebességgel mennék, akkor biztos atomjaimra hullanék, meg nem öregednék, stb.”

    • csibra szerint:

      A kérdés jó. Ahogy mondod csak egymáshoz képest értelmezhető a sebesség. Viszont a fény (sőt tágabban az elektromágneses hullámok) sebessége állandó. Közegenként ugyan változik (vízben lassabban megy mint vákuumban, de amúgy állandó, és az adott közegben nem is haladhat nála semmi sem gyorsabban. Mivel vákuumban a legnagyobb ez a sebesség, így annál valamivel kisebb a legnagyobb elérhető sebesség.

      Gondolatkísérlet: a gyémánt törésmutatója (ami a benne és a vákuumban mérhető fény sebességének hányadosa) a wikipedia szerint 2,4077-2,4653. Ha készítesz egy megfelelően hosszú gyémánt rudat, aminek az egyik végére állsz belenézel, majd egy a gyémántban terjedő fény sebességénél gyorsabban haladó járműbe beülsz, és elmész a másik végére, és ott is belenézel, akkor amikor odaér a fény ami az elindulásod előtt indult el a gyémánt rúdban, pont szembe tudsz magaddal nézni, és láthatod azt is, ahogy beülsz és elindulsz a másik végéhez.

  5. Szasa Csornij szerint:

    Ha feltételezzük, hogy a fény mint részecske azaz egy foton fénysebességgel száguld, akkor 2 foton egymástól való távolodása máris a fénysebesség kétszerese. Bármilyen közegben terjed is, nagyobb a fénysebességtől.

  6. benyo47 szerint:

    @Szasa Csornij:
    “Ha feltételezzük, hogy a fény mint részecske azaz egy foton fénysebességgel száguld, akkor 2 foton egymástól való távolodása máris a fénysebesség kétszerese. Bármilyen közegben terjed is, nagyobb a fénysebességtől.”
    Rengetegen eltévesztik ezt a logikát. Soha, semmi, tehát a foton sem haladhat a fénysebességél gyorsabban. A két foton távolodásakor (mivel mindkettő fénysebességgel halad), a téridő szerkezete olyan változáson megy át, ami során a távolodás összeadható sebessége értelmét veszti.
    A foton is csak azért haladhat fénysebességgel, mert a nyugalmi tömege nulla. Tehát gyakorlatilag csak az elektromágneses spektrum kvantumai érhetik el a c-t, mert a hordozó energiacsomagok nyugalmi tömege nulla. Minden más, tömeggel rendelkező részecske számára ez elérhetetlen, mert a képletben szereplő tömeg, ha nagyobb, mint nulla, a c elérésekor végtelenné válik, ami értelmezhetetlen fizikai szempontból.

  7. Szasa Csornij szerint:

    benyo47
    Köszönöm a részletes felvilágosító válaszát, nekem mint humán beállítottságú embernek többször is át kellett olvasnom, míg a kép összeállt. Nyilván ez Önnek természetes. Ebből is kitűnik, hogy alapvető szakmai hiányosságokkal és logikai problémákkal küzdök. Köszönöm a segítségét! szcs

  8. Orionextrem szerint:

    Nem hiszek az idődilatációban. Szerintem az idő minden lény számára viszonylagos és abban a sebességben telik amiben mi magunk érzékeljük. Ami Amynek 4 év az Garynek is 4 év. Amy felgyorsul a fény sebességére és csak a sebessége lesz egyenlő a fényével. Számára az idő ugyan úgy fog telni, mint Gary számára. Attól, hogy én gyorsabban mozgok nem fogok lassabban öregedni. A 2 állítás teljesen ellentétes egymással. A sejtjeim ugyan úgy el fognak öregedni, mint mindenki másé. Maximum a reflexeim lesznek jobbak pingpongban, ha lassabban látom a labdát pattogni. Am meg egyáltalán nem tudhatjuk, hogy a fény azaz foton az idő sebességével halad. Ha ez igaz akkor ami Garynek egy villanás az Army számára felfoghatatlan. A megtett út mind2-őjük számára kiesik, értelmezhetetlen, felfoghatatlan. csibra meg igazolta, ha elérjük a fény sebességét a képletben gyökjel alatt nulla lesz azaz a képlet értelmetlen, vagy csak hiányos. Ahhoz meg, hogy megtudjuk tényleg idő és fény sebessége egyenlő ismernünk kéne a gravitációs hullámok maximális sebességét is.

  9. Baksay-Róka Béla szerint:

    Az ú.n. Alcubierre-hajtás – Star Trek-béli (lánykori ) nevén: Warp-hajtómű – NEM MŰKÖDHET!
    Hogy miért nem? Pofonegyszerű!
    Mondom is.

    Képzeljünk el egy – mondjuk Budapesten, az Andrássy út villa-negyedében lévő – nagypolgári villát, benne egy nagyjából 50 négyzetméter alapterületű szobát, azon belül pedig egy (nagyjából a szoba középső szektorában) lévő, tökéletes négyzet alakú, Türkmenisztánban készült „perzsa”-szőnyeget a padlón.
    Megvan?

    Most képzeljük el, hogy a szőnyeg sarkaitól (a 4 sarkától) nem messze, de TELJES TERJEDELMÜKBEN a szőnyegen, a következő dolgok vannak:
    ● egy eredeti biedermeier-stílű zsúrasztal – rajta egy komplett kínai porcelán teáskészlettel, továbbá
    ● egy nehéz tölgyfából készült koloniál íróasztal, az asztallapon értékesebbnél értékesebb fóliánsokkal (mondjuk a XII. századból), meg egy szecessziós petróleumlámpa, ami még működik is, vagyis ÉG BENNE a petróleum…; aztán legyen ott még
    ● egy hajlított elemekből összeállított, könnyű tonet hintaszék, amiben a 93 éves nagypapa szunyókál csendesen, végül pedig
    ● egy Ming-korabeli porcelán-váza (ami csak úgy ott van, de NAGGGYON-NAGGGYON értékes….)
    Ez is megvan?

    Na, most játsszuk le – gondolatban –, hogy a szőnyegen (mondjuk a mértani közepén) egy tányér átmérőjű térrészben
    A PILLANAT TÖRTRÉSZE ALATT két dolgot teszünk:
    a) a szőnyeg látóirányunkkal megegyező oldalán MAGUNK FELÉ RÁNTJUK a szőnyeget, ugyanakkor
    b) a látóirányunkkal ellentétes oldalon (tehát egyazon időpillanatban!) MAGUNKTÓL ELFELÉ TOLJUK HIRTELEN a szőnyeg anyagát!
    Ez is megvolt?

    Szerintetek MI A FEKETE BÁNAT TÖRTÉNNE A SZŐNYEGEN LÉVŐ DOLGOKKAL?!
    Ugye nem kell részleteznem…

    Nnna! EZÉRT nem működhet az Alcubierre-hajtás!

    Világos?

  10. Baksay-Róka Béla szerint:

    A tányér átmérőjű térrészben lévő akárkiről már nem is beszélve…

  11. Baksay-Róka Béla szerint:

    Na, meg a szőnyeg anyagának sorsáról se feledkezzünk meg, miután az Alcubierre-féle – „barátságos” mértékű – huzi-voni procedúra lezajlott…

  12. Baksay-Róka Béla szerint:

    Na, mi az? Mégsem számít minden vélemény?!

    Kitöröltettem, csak, mert zseniális logikámmal – pusztán a formál-logika módszertanát alkalmazva, mely módszerrel már az ógörög zsenik is könnyedén bizonyítani tudták a hagymázas áltudományos tételek ostobaságát – kínosan kényelmetlen helyzetbe hoztam e honlap részrehajló, álságosan képmutató, ostoba működtetőit!…

    Csak mellékesen: a címben szereplő „idö” az a magyar nyelvtan – ezidő szerint még létező – szabályai szerint: HOSSZÚ „ő”-vel írandó. Ja, és a „hajtómü” „ű”-je sem rövid a magyarban!…
    AMATŐRÖK!…

    Nevetséges bagázs!

  13. Baksay-Róka Béla szerint:

    Még mielőtt valaki értelmetlenül állna, és csak nézne, nézne, mint a moziban – mert nem értené… (Feltéve, hogy még az előtt kukkant ide, mielőtt a bejegyzéseimet a honlap kezelői ismét – most már végleg – törölnék…)

    Mielőtt a jelenlegit MEGELŐZŐ jegyzetet beküldtem, az AZT MEGELŐZŐ JEGYZETEIM EGYIKÉT SEM találtam e honlapon! Magyarul: azt kellett tapasztalnom, hogy AZOK TÖRÖLVE LETTEK! Miután azonban beküldtem a jelenlegit MEGELŐZŐ jegyzetet, az azt megelőző jegyzeteim ISMÉT LÁTHATÓVÁ LETTEK!
    Számítás-technikus vagyok, amellett megtapasztaltam már olyasmit is, hogy egy közismert – igen közismert – magyar cég BELEMATATOTT az e-mail fiókomba! Ennek okán tehát VAN NÉMI FOGALMAM, miként s mi módon állhatott elő a fentebb ismertetett helyzet…
    Nem kívánok tehát mentegetőzni, pláne, nem elnézést kérni… Történt, ami történt, történt, ahogy történt. Mindezek után nyilván TÉNYLEG törölve lesznek bejegyzéseim. A helyzet mindennek ellenére mégis csak az, hogy az Alcubierre-meghajtás – mint „tudományos” teória – ÚGY SÜLETLENSÉG, AHOGYAN VAN! És ez BIZONYÍTVA IS LETT általam.

    Dixi!

  14. Horváth Péter szerint:

    Ebben a világegyetemben a fény szabja meg a világegyetem határát. Azon túl is lehet egy világegyetem, ahol a fény (az e világi) bármilyen lassú is lehet. A két világegyetem között az átjárás semmilyen változást nem okozhat mivel ha oda + akkor a vissza -.

Vélemény, hozzászólás?