Tíz sci-fi író saját Star Wars verziója 1.

Mindenki a várakozás tüzében ég, hogy J.J. Abrams és stábja némi információt csepegtessen a hetedik rész cselekményéből a Star Wars-rajongók szomjazó közösségébe. A – természetesen jogos – türelmetlenség ellensúlyozására nézzük meg, hogy ha ismert kortárs sci-fi-írók kapnák kezükbe a forgatókönyvírói feladatot, mit kezdenének történettel. A megkérdezett öt alkotó öt különböző verzióját itt olvashatjátok:

 1. Karl Schroeder: Legutolsó könyve: Lockstep.

„A hetedik rész címe a következő lenne: Star Wars: A droidok lázadása. Tulajdonképpen egy rabszolgalázadás cselekményét dolgozná fel, melyet az öntudatra ébredt droidok szítanak, akik semmiféle jogokkal nem rendelkeznek – sem a Köztársaságban, sem a Birodalomban. A történet középpontjában Spartacus, a harci droid áll, aki – miután saját, fogva tartó reteszét eltávolította – megkezdi társai felszabadítását. A láncaiktól megszabadult droidok hatalmas és fenyegető erővé egyesülnek.

Csapataikban azonban belső megosztottság alakul ki azon droidok közt, akik az emberektől minél távolabb kívánják kialakítani saját civilizációjukat és azok közt, akik küldetésüknek érzik, hogy a galaxis összes elnyomottját felszabadítsák. A droidok megrendült egységét kihasználva az Új Köztársaság erői végül elpusztítják a lázadókat. A lázadás során a korábbi részek ember- és alien-karakterei morális választás elé kényszerülnek: akik korábban dicsőséges hősöknek bizonyultak, valójában szégyentelen rabszolgatartók (mint Luke, Leia és Han) és az Új Köztársaságot támogatják a lázadás leverésében. Velük szemben Han és Leia gyermekei a droidok oldalán állnak ki az igazságért, és velük együtt halnak meg a film végén.”

2. Douglas E. Richards: Legutolsó könyve: Mind’s Eye

„A Bajlós árnyakban a Sithek történelme megalapozásra került. A rendet több ezer évvel ezelőtt egy hűtlenné vált Jedi alapította, aki hitt benne, hogy az Erő sötét oldalának megismerésében felmérhetetlen hatalom rejlik. A Sith rend a Jedik ellenségévé vált, mert utóbbiak azt az elvet vallották, hogy mindenkoron csak egyetlen Sith mester és tanítvány létezhet. Ám az egymást követő, magányos Sith párosok hatalma is akkora volt, hogy a Jediket a kihalás szélére sodorták és felépítették a Birodalmat. Szívesen látnám ennek a történetnek az elmesélését a film univerzumában is – kíváncsi vagyok, ha csupán egy Sith páros ekkora pusztítást volt képes véghezvinni, mit tenne egy teljes rend.

A Star Wars 7. részletezné egy Sötét Jedi felbukkanását, aki felfedezte tehetségének erősebb kibontakoztatását, és a 6. rész eseményei után közvetlenül visszatért a Sith eszme gyökereihez, hogy helyreállítsa a Sötét oldal rendjét.

Ami a karakterjellemzést illeti, a filmekben szereplők jelentős többségét hűvös, kimért, semmitmondó sémákká formálták. Vajon milyen lett volna az első trilógia a vad Han Solo és tűzrőlpattant Leia hercegnő nélkül? Egy unalom… Kiváló speciális effektek ide vagy oda. Szóval én szeretnék sokkal több formabontó karaktert a vásznon látni, akik keserédes humorukkal ellensúlyozzák a Vulcan bolygóról szalajtott Jediket. Mindent egybevetve: minden Luke-nak szüksége van egy Hanra, ahogy minden Spocknak egy Kirkre. (Személy szerint soha, semmilyen körülmények között nem ejtenék szót mindkét ikonikus sci-fi univerzumról egy mondatban, de ha JJ képes mindkettőben dolgozni, akkor megeszi a fene ezt az elvet.)”

3. John Hemry (aka Jack Campbell): Legutolsó könyve: The Lost Fleet: Beyond the Frontier: Steadfast

„Az én verziómban az Új Köztársaság vezetői arra az elhatározásra jutnak, hogy a Sith-veszély sosem jött volna létre, ha a Jedik nem léteznek, és senkinek nincs joga akkora erőt birtokolni, mint amekkorával a Jedik rendelkeznek. Ezért a rendnek megtiltják az Erő használatát és az új tagok toborzását, sőt, gyakorlatilag letartóztatják a Palota összes lakóját, beleértve Hant, Leilat és Luke-ot is. Luke türelmet és egyességre való készséget tanúsít a Köztársaság irányába, annak ellenére is, hogy a rend elleni lépések egyre erőszakosabbá válnak. Ezzel szemben Han az események kezdetétől fogva amellett áll ki, hogy a rendnek muszáj fellépnie az elnyomással szemben, és hogy valami/valaki biztosan áll Köztársaság tevékenységeinek hátterében. Végül Han vezetésével a Jedik megkísérelnek egy kitörést a blokádból, majd a sikeres szabadulást követően elindulnak, hogy kiderítsék, mi az oka a vezetők erőszakos fellépéseinek a renddel szemben. Persze az Új Köztársaság erői és számos ismeretlen ellenség a nyomukba ered.

Véleményem szerint az alkotóknak a hetedik rész cselekményét jóval előbb ki kell dolgozniuk, mint a speciális effekteket, különben az utóbbiak fogják a film fő vonalát vezérelni. Szerencsésebb lenne a karakterekre koncentrálni, amiképp az az Új remény és a Birodalom visszavág esetében is történt. És mindenekelőtt: el kell hagyniuk a látványközpontú csatajeleneteket az izgalmas kalandcselekmény érdekében, melyben a szerethetőre formált karakterek (akik nem mindig követik az előre megírt szabályokat) kerülnek reflektorfénybe, miközben legyőzhetetlennek tűnő erőkkel szembesülnek és küzdenek meg. (Egy szeánsz – amelynek keretén belül a forgatókönyvírók ihletszerzés érdekében a Birodalom visszavág briliáns írójával, Leigh Brackettel vennék fel a kapcsolatot – kiváló kezdés lenne.)” 

4. Kevin J. Anderson: Legutolsó könyve: The Dark Between the Stars

„Luke Skywalker úgy dönt, hogy ha lehetőség van az Erő és az Egyensúly újbóli felállítására a Birodalom bukása után, akkor kiképzi a Jedi lovagok új csoportját. Ennek érdekében felállít egy kiképzőbázist a Yavin 4 nevezetű dzsungel-holdon (ahol a lázadók bázisa állt az Új Remény c. rész zárlatában). Ám még Luke sem kifogástalanul képzett Jedi-mester, így a rend jelöltjei közül az egyik a Sötét oldalra áll, mert eltéríti a régóta halott Sith Sötét Nagyúr lelke. Ezalatt Han Solo és Chewbacca legendás hajóját, az Ezeréves Sólymot leszedik a Kesseli fűszerbányáknál, ahol rabként tartják őket fogva. Sikeres szökésüket követően egy hatalmas, ám rejtett birodalmi bázisra bukkannak, mely annyira izoláltan létezik a világtól, hogy a benne élők nem is tudják: véget ért a háború.

Persze ezt a történetet már megírtam a Lucasfilm által jóváhagyott Jedi Akadémia trilógiámban, amit 1994 körül a Batham Books publikált. Ám sajnos a Disney bejelentette, hogy semmiféle anyagot nem fognak felhasználni a Star Wars utólagosan kiterjesztett univerzumából.”

5. David Brin: Legutolsó könyve: Existence

„Én személy szerint szívesen látnám a vásznon a Jedi eszmeiség teljes újragondolását, mely visszatér a könnyedebb, kevésbé a genetikai-félisten motívumával dolgozó jelleghez, ami az első két filmben fellelhető (az Új Reményben és a Birodalom visszavág-ban). Véleményem szerint a genetikai-félisten „kiválasztott” mítosz lándzsát döf a nagy „Amerikai álom” szívébe, mely a civilek, a mindennapi emberek nagyszerűségét hangsúlyozza, és erejüket az összefogásban, a sikeres együttműködésben fejezi ki.

Ehhez a szellemiséghez vezető első lépésként Obi-Wan felajánlja, hogy megtanítja a midichloriánokkal nem rendelkező Han Solonak az Erő használatát. Úgy képzelem, hogy a hetedik részben az új Jedi rend feje, Luke visszatér a fenti eszméhez – az átlagembereket tanítja az Erő alaphasználatára. Galaxis-szerte megannyi gyermek kezdi látogatni a Jedi stúdiókat, pontosan úgy, ahogy napjainkban teszik a karate-klubokkal. Képzeld csak el, miféle leckét adhatnak ezek a foglalkozások!

Ezen kívül… Vajon a többi faj mozgolódni kezd az őket körülvevő emberi befolyás nyomására? Lesz egy másik galaxisból érkező, külső invázió? Most, hogy a Star Wars képzelet kiszabadult börtönéből, a lehetőségek végtelenek!”

Az eredeti cikk itt elérhető, folytatása (a következő öt sci-fi író saját verziója) pedig itt olvasható!

Fordította: Petz Anna

Facebook hozzászólások

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?