Tumultus a Marson

Két nappal azután, hogy a NASA MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) nevű űrszondája Mars körüli pályára állt 10 hónapos (és 710 millió km-es) utazást követően, az indiai űrkutatók is örülhettek a bravúrnak, hogy sikerült MOM-szondájukat pályára állítaniuk a vörös bolygó körül.

India büszkesége, a MOM (Mars Orbiter Mission) egy nagyobb költségvetésű hollywoodi film árából valósult meg

Az indiai miniszterelnök, Narendra Modi kifejezte büszkeségét, hogy az ISRO-nak (Indiai Űrkutatási Hivatal) már az első próbálkozás alkalmával sikerült szondát küldeni a Marshoz. A nyilvánvaló presztízsértéken túl, ha figyelembe vesszük a terv költségeit, tovább dagadhat Modi melle, ugyanis a MAVEN költségének egytizedéért, 70 millió amerikai dollárból sikerült összehozni a MOM küldetését.

A MAVEN a marsi atmoszférát, a bolygó légkörének változásait és lakhatóságát vizsgálja.

Ha némileg megkésve is, és lemaradva a NASA és ESA (European Space Agency) hasonló expedícióitól, de Indai is belépett a Mars „meghódításáért” folytatott versenybe. Az ISRO céljainak egy részét már el is érte, hiszen a szonda hordozórakétája sikeresen teljesítette a feladatot,  ezenfelül tesztelésre kerül a fedélzeti automatikus vezérlés-rendszer, a kommunikáció, navigáció és az indiai űrkutatók a küldetés tervezés, -irányítás terén is tapasztalatokat szerezhetnek. A másodlagos célok között természetesen ott szerepel a bolygó felszínének és felső légkörének vizsgálata, ahogyan a Mars-kutatók szent Grálja, a metán kimutatása is a tervben van.

A MOM ezzel a hetedik szonda a Marson vagy a Mars körül. A Odyssey a Mars-kutatás jelenlegi veteránja 2001 októbere óta küld adatokat, 2003-ban érkezett a bolygóhoz a MOM-on kívül egyetlen nem NASA fejlesztésű szerkezet, a Mars Express, melyet az ESA lőtt fel. Hozzájuk csatlakozott az MRO (Mars Reconnaissance Orbiter) 2006-ban, majd a „légkörspecialista” MAVEN 2014-ben. A felszínen – jóval túllépve az eredetileg tervezett szolgálati idején – 2004 óta végez az Opportunity  felszíni vizsgálatokat, hozzá csatlakozott a Curiosity idén augusztusban – mindkettő NASA küldetés.

A NASA méltóképpen tisztelgett Arthur C. Clarke előtt az Odyssey szondával

Nem véletlen a „tülekedés” a vörös bolygón, minden jelentős hatalom versenyre akar kelni a NASA dominanciájával – Kína és Oroszország is megkísérelt beszállni a Mars-kutatásba, de a közös hordozórakéta hibája miatt a szondák azelőtt lezuhantak, mielőtt elhagyták volna a Föld légkörét.  A cél már ki van tűzve, hiszen az USA 2020-ban egy MOXIE (Mars Oxygen In-situ resource utilization Experiment) nevű, óránként 22 cm3-nyi oxigént előállítani képes eszközt akar a Marsra küldeni, hogy előkészítsen egy 2030-ra tervezett, emberes leszállást.

A Mars Express-szel az Európai Űrkutatási Hivatal is rajtkőhöz állt

A Mars igáslova, az Opportunity

Buzz Aldrin kiadta az ukázt, „Mars a Marsra!”, de egy olyan, a hidegháború űrversenyében edződött veterán, mint ő, biztos nem örülne, ha a sikert nem egy amerikai érné el, hanem egy európai, netán indiai asztronauta.

Marsi Felderítő Orbiter nagy felbontású képeket készít a felszínről, hogy azok alapján a szakemberek alkalmas leszállóhelyet keressen a landolásokhoz

A Curiosity augusztustól megkezdte biológiai, geológiai, geokémiai, a planetáris folyamatokat és felszíni sugárzást érintő vizsgálatait

A Fobosz Grunt orosz anyagminta-visszahozó űrszonda és vele együtt Jinghuo-1 kínai űrszonda, a fedélzeti számítógép hibája miatt elpusztult még a Föld légkörében

Verseny a Holdért 9 lépésben
Csapó 11 – kamu a holdra szállás?
Ha nincs élet a Marson, majd viszünk!