Hogyan is néz ki a Gőzkorszak?

Keith Roberts több olyan művel is gazdagította a science fiction irodalmát, melyek lelkes, elismerő kritikai fogadtatásban részesültek. Karrierje 2000-ben ért véget, súlyos betegséget követően, október hónapban elhunyt.

Talán leghíresebb műve a Pavane, amely most magyar nyelven is elérhetővé vált, Gőzkorszak címmel.

A könyv 1968-ban jelent meg, hat kisebb részt találunk benne, mindegyik különálló történetszilánk, melyek együttesen írnak le egy világot a veszteségek, a vallás, a kormány és a hatalom témájára összpontosítva. Ezekből a kis történetekből fonódik össze a regény cselekményének egésze.

Roberts soha nem fedi fel alternatív világának összes titkait, vagy épp történelmének minden apró részletét. Hagyja az olvasót, hogy minden egyes apróságot alaposan megízleljen, és ő maga gondolkodhasson rajta. A következtetések levonása megmarad nekünk. A vallásos és babonás utalások ráadásul erősítik a rejtélyes légkört.

A Gőzkorszakot talán Philip K. Dick Az ember a fellegvárban című regényével lehetne összehasonlítani: az alternatív történelem kategóriájában született két korai mű, melyek története az ellenséges erők megszállásán alapul, és ahol a mindennapi élet kicsiny részletein bekövetkező változásokra csodálkozhatunk rá.

A regény rendkívül összetett, éppen ezért jó. Kérdéseket vet fel történelemről, vallásról, hatalomról. Olyanokat, melyekre kész válaszokat nem is várhatunk, viszont mindenképp el fogunk rajtuk gondolkodni.

A regény stílusáról is érdemes szót ejteni, ugyanis Robertsnek igen jó képessége van a kellő lírikus hang megtalálásához, amitől karakterei és az események szinte életre kelnek a lapokról.

Ha tehát valaki egy régi klasszikus regényre vágyna, ami garantál egy a mi történelmünktől igen különböző, mégis számos elemében hasonló történetet, amely gondolkodásra késztet majd álmatlan éjszakákon, akkor érdemes beszerezni a könyvet. Kellemes olvasást!