Interjú Kolláth Anna Laura, a Tokióban ébredek című könyv fordítójával

Anna Cima több díjjal jutalmazott könyve, a Tokióban ébredek végre magyarul is olvasható. Interjú készült a kötet fordítójával, Kolláth Anna Laurával.

 

Mund Katalin: Hogyan lettél műfordító?

 

Kolláth Anna Laura: Korábban is fordítottam már, de a műfordítással először 2017 tavaszán találkoztam a Cseh Centrumban, ahol ebben az időszakban voltam gyakornok. 2017-ben és 2018-ban részt vettem a Németh László műfordítói táborban is, ami kimondottan a környező országok irodalmaira fókuszál. A Tokióban ébredek az első teljes kötetem, a megjelenését pedig a Susanna Roth műfordítói pályázat 2019-es magyarországi kiadásának köszönhetem, mert a pályázat győzteseként kaptam lehetőséget arra a Metropolis Media kiadótól, hogy lefordítsam az egész könyvet.

 

K.: Mit szeretsz ebben a munkában?

 A. L.: A saját szempontjaimat figyelembe véve: szórakoztat és nem hagy ellustulni az az állandó kreativitás és kutatómunka, ami egy jó fordításhoz mindig szükséges. Ugyanennyire földhözragadt, de nekem fontos dolog, hogy szinte akkor és onnan dolgozom, amikor szeretnék. A Tokióban ébredek egy részét nemzetközi gyorsvonatokon, képtelen időpontokban fordítottam le.

Nem utolsósorban pedig megtiszteltetésnek érzem, hogy remek írók magyar hangja lehetek, és hozzájárulhatok, hogy a magyar olvasók megismerhessék egy másik ország irodalmát.

 

K.: Honnan hallottál Anna Cima munkájáról?

 A. L.: Először a fent említett Susanna Roth pályázaton, mert itt 2019-ben a Tokióban ébredek négy fejezetét kellett csehről magyarra fordítanunk. Más könyve még Csehországban sem jelent meg, de állítólag már dolgozik a következőn.

 

K.: Mi tetszik ebben a regényben? Ha tetszik:-)

 A. L.: Leginkább az, hogy univerzális, nem kell Japán-rajongónak lennünk ahhoz, hogy a történetet élvezzük. (De nem árt, ha némi megértéssel viseltetünk irántuk.) A könyv feldob néhány filozofikusabb témát, de olvasható kalandregényként, szerelmi sztoriként, valamennyire még japán és cseh kulturális kézikönyvként is.

A cseh nyelv sajátosságai miatt az eredetiben jobban kidomborodott, de őszintén remélem, hogy a magyarban is érezhető maradt a mesélő Jana jellegzetes nyelvhasználata, ami egyszerre flegma és intellektuális.

 

K.: Mi okozott kihívást a fordítás során?

 A. L.: Mivel a könyv Tokióban és Prágában játszódik, én pedig sem japanológus, sem prágai lakos nem vagyok, a japán reáliák és időnként a prágai szleng. Ezzel nem is lett volna gond, ha nem fordultak volna elő lépten-nyomon a szövegben. Így viszont a fordítás alatt 13 oldalnyi kérdést írtam össze egy egyre kaotikusabbá váló Word fájlban, amiket Anna Cimával, a budapesti Japán Alapítvány munkatársaival és a prágai barátaimmal rágtunk át.

A szleng szépsége, hogy a két prágai barátnőm sokszor máshogy interpretálta ugyanazt a kifejezést (valószínűleg a maguk módján mindketten helyesen), a Bukáč becenevű kocsmáról pedig egyikük sem hallott. (Ha valaki esetleg szeretné meglátogatni a könyv helyszíneit, amikor Prágában jár: a Bukowski’s Barról van szó a Žižkov városrészben.)

Ahogyan írtam, alapvetően szórakoztat az utánajárás egy-egy szöveg kapcsán, de még szakfordítóként sem pepecseltem soha ennyit egy szöveg részleteivel.

 

 

K.: Mi okozott sikerélményt, örömet a fordításban?

 A. L.: A legjobban talán annak a kihívását élveztem, hogy magyarul is meg kellett találnom a különböző szereplők stílusát, mert más és más a szóhasználata Janának, Akirának vagy Kavasita novellájának.

 

K.: Téged egyébként érdekel a japán kultúra, irodalom?

 A. L.: Töredelmesen bevallom, hogy a japán kultúra korábban nem vonzott különösebben, de épp ezért nagyra értékelem, hogy legalább a könyvben lévő információkkal gazdagabb lehettem.

Egy-egy nagyobb fordítás alatt egyébként hajlamos vagyok monomániásan ugyanazt az albumot hallgatni, ezúttal a Japanese Instrumental Cinema Funk, Breaks & Beats című mix talált meg a YouTube-on. És Murakamihoz is megjött a kedvem, ha már állítólag Anna Cima is az övéhez hasonló stílusban ír.

 

K.: Hogy viseled a karantént? Dolgozol-e most is valamilyen műfordításon?

 A. L.: Szerencsére jól, mert a munkám egy részét eddig is otthonról végeztem, a másikat pedig szintén meg tudtam oldani online. Most egy Üröm munkacímű cseh fantasy-sorozattal barátkozom, ami remélhetőleg hamarosan szintén megjelenik a Metropolis Media kiadónál.

 

 

Vélemények a könyvről:

Librarius: https://librarius.hu/2020/04/07/anna-cima-tokioban-galaktika/

Riley E. Raines blogger: http://rileyeraines.blogspot.com/2020/03/tokioban-ebredek-kritika.html

 

A könyv megrendelhető webshopunkon:

Tokióban ébredek

Facebook hozzászólások

Galaktika

Sci-fi, tudomány, film, technika, szórakozás. Alapítva 1972-ben.

You may also like...