Különös formájú növények, avagy az idegenek köztünk élnek?!

Amikor kikukkantunk az egyébként lenyűgözően sokszínű közép-kelet-európai növényvilágunkból, sok esetben érezhetjük úgy, mintha nem csak az országhatárt hagytuk volna el, de egyenesen egy idegen bolygóra pottyantunk volna.

drosena.jpg

Titánbuzogány – Amorphophallus Titanum

amorphophallus.jpg

A titánbuzogány elterjedése Óceániára, Afrikára, Ázsiára, Szumátrára korlátozódik. Görög neve korántsem olyan “civilizált”, mint a magyar megnevezése, hiszen szabad fordításban formátlan óriás kukinak is nevezhetnénk akár.
A virág magassága elérheti a 3 métert, a föld alatti gumó súlya pedig az 50-75 kilogrammot. Maga körül erős bűzt, dögszagot áraszt, ezzel vonzza a beporzáshoz szükséges legyeket és rovarokat, el is riaszt vele sok kártevőt, az embert is. Szumátrán a föld alatti gumóját élelmiszerként használják. Számos mérsékelt égövi botanikus kertben megtalálható.

salker megérkezett.jpg

Rafflézia – Rafflesia Arnoldii

A virág élőhelye Délkelet-Ázsia, azon belül pedig a Maláj-félsziget, Borneó és Szumátra. Parazita kétlaki növény, más növényeken, jellemzően fákon élősködik. Nincs szára, sem levele, sem gyökere. Miután az óriás bűzvirág bimbója áttöri a gazdanövény kérgét, úgy 10 hónapra van szüksége, hogy káposztafej nagyságúra nőjön. Néhány óra alatt a húsos szirmok kinyílnak, és a virág már teljes pompájában ragyog. A kehely aljában számos tüskeszerű nyúlvány meredezik.

rafflesia arnoldii600.jpg

 Virágában csak néhány napig lehet gyönyörködni. A növényvilágban a legnagyobb méretű virággal rendelkezik, átmérője körülbelül egy méter, tömege a 15 kg-ot is elérheti. Rendkívül ritka növény és veszélyeztetett faj. Sok bimbót nyílás előtt leszednek a népi gyógyászathoz vagy különleges csemegét készítenek belőle.

 

Adansonia digitata – majomkenyérfa, baobabfa

E faóriások maximális magassága 30 méter, a törzs átmérője átlagosan 7-11 méter. Az eddigi legvastagabb törzs átmérője 47 méter. Több ezer évesnek vélik őket, mert ezeknek a fáknak a törzsein nincsenek évgyűrűk. Kiválóan tud vizet tárolni, maximum 120 ezer litert. Nigériában az ehető leveleit friss vagy szárított állapotban fogyasztják, de leves főzésére is alkalmas. Termése nagyon tápláló, a narancsnál több a C-vitamin tartalma, és a tehéntejnél magasabb a kalcium tartalma. Gyümölcspépek készítésére használják.

baobab.jpg

Magja fehérjében és olajban gazdag. A magvakat is hasznosítják: olajat vonnak ki belőle. A gyümölcsleve gyomor és más betegségek gyógyítására jó. A terméshéj tüzelőanyagként vagy apróra darálva pipadohányként használható, a hamujából szappan készíthető. A fa törzse a festékipar számára fontos, a kéregből pedig köteleket, kosarakat és textíliákat készítenek.
A hihetetlenül sokrétűen felhasználható gigászi fa azonban feldolgozatlanul is hasznára válik egyes közösségeknek; a Dél-Afrika Limpopo tartományában található 221 méter magas és 47 méter átmérőjű nagy baobab fa üreges belsejében például kocsmát alakítottak ki, mely igen jelentős turisztikai látványosságnak számít.

bannnnner paranoia.jpg
Sokotrai sárkányvérfa – Dracaena Cinnabari

A szobanövényként is tartott dracénák egyik rokona az Afrika keleti csúcsánál levő Sokotra szigeten növő sokotrai sárkányfa. Leginkább óriások idegen lényekre hasonlítanak, melyek úgy állnak Sokotra partjainál, mintha csak egy inváziós hadsereg előhírnökeiként kémlelnék a tengert.

szokotrai sárkányfa.JPG

Kínai keserűfű – Polygonum multiflorum

A hatóanyag hordozója a Polygonum multiflorum (Polygonaceae család) gyökérgumója. A növény egész Kínában megterem. Gyökérgumóját ősszel ássák ki, tisztára mosva felszeletelik és szárítják. Ha szükséges, fekete szójabab levével keverve gőzölik és szárítják váltakozva, amíg a gyökér feketére nem vált, s ebben a formájában előkészített keserűfű-gyökérnek nevezik.
S hogy miért került be válogatásunkba?
Nos, nem olyan régen egy igen bizarr gyökérrel rendelkező példány látott napvilágot.
A növény gyökere embert formázott; szeme, szája, orra, az összes végtagja, sőt még nemi szerve is volt a különös gyökértermésnek.

kínai keserűfű.jpg

A természet néha furcsa tréfákat eszel ki, a gyökeret kiásó kínai gazda pedig akár meg is gazdagodhat, hiszen árverésre bocsátotta a furcsa gyökeret, mely a szakértők szerint igen értékes, és az alakja miatt mágikus hatása van.

Nos, nem mi vagyunk azok, akik megkérdőjelezik egyes kultúrák hagyományait, és hitrendszerét. A különös formájú növények utáni kutatást cikkünk második részében folytatjuk, mely a következő link alól érhető el:

http://www.booker.hu/hirek/?hirek[hirek][hir]=239

Kovács Rhewa Andrea

Facebook hozzászólások

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?