A Galaktika magazin júliusi száma Szűcs László kisregényének befejező részével indul, mely az általa megalkotott közeljövő világának egy újabb szeletét mutatja be. Az orosz Alekszej Gravickij (a S.T.A.L.K.E.R.-könyvek népszerű szerzője) a Megváltó újabb és újabb eljöveteléről ír, és arról, vajon megváltható-e egyáltalán az emberiség. A Zsoldos-díjas Fedina Lídia (Virokalipszis) legkülönbözőbb ünnepekhez köthető hősei ismét nem vonakodnak huzakodni. Matthew Hughes Aurora-díjas kanadai író furcsa, félig SF, félig fantasy világában egy elátkozott magánnyomozó kalandjaival ismerkedhet meg az olvasó. Bodor Áron főszereplője szintén nyomoz, a saját szülei után, meglepő eredménnyel. Sydney J. Bounds űrhajótöröttjei csak egy mentőrakéta bátor pilótájában bízhatnak, aki vállalja a gyors csillagközi utazás veszélyeit. A nemrég elhunyt Hugo- és Nebula-díjas Barry B. Longyearre, a „Kedves ellenségem” írójára egy rövid novellájával emlékezik a lap. Grant Allen klasszikusában egy hihetetlen kémiai felfedezés sajnos csupán bajt hoz a tudós fejére.
A központi tudományos rovat a történelem legpusztítóbb atomrakétájáról ír, melyet szerencsére sosem vetettek be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az űropera történetéről, egy őrült amerikai rock & roll-zenekarról, Guy Ritchie új Indiana Jones-klónjáról, valamint Kapu Tibornak a Nemzetközi Űrállomáson végzett legérdekesebb tudományos kísérleteiről.
A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.
A magazin XL-változatában Gennagyij Gor Geometrikus erdő című regényének első része olvasható egy festőről, aki egy gépnek köszönhetően képessé válik belépni a képkereteken belüli világba.
A Galaktika 424. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
