Világégés szó szerint: A harmadik világháború

Az elmúlt hetekben igencsak érdekes események játszódtak le a Krím-félszigeten. Kedves szomszédunk, Ukrajna szénája nem áll jól. Az orosz megszállás – egyesek szerint a helyi lakosok védelme – nagyon sok embernek nem tetszik, egyesek katonai beavatkozást sürgetnek, mások egyenesen a harmadik világháború eljövetelét várják. És bár ez nem valószínű, ideje végig gondolni, hogy milyen is lenne egy totális háború a huszonegyedik században.
Nézzük meg, kik állnának szemben egymással. Kevés nemzetet hívunk szuperhatalomnak, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína tartoznak ide. Gazdasági szerepük nekik a legnagyobb, emellett a világ legerősebb hadseregeivel rendelkeznek. A háborúban alapvetően ők lennének a szemben álló felek, a többi nép mögöttük sorakozna fel. Amerika mögött Európa és India, Oroszország és Kína mögött pedig Irán. Természetesen a kisebb nemzetek is belefolynának a háborúba, kivéve persze Svájcot. Ők szép haszonnal jönnének ki az egészből – ha esetleg megmaradna a modern civilizáció. Hasonlítsuk össze az ellenséges hatalmak erejét. A szuperhatalmak mindent egybevéve közel azonos erővel rendelkeznek, különbségek persze vannak. Például nyugati szövetségesünk mondhatja magáénak a valaha látott legnagyobb légierőt, emellett hadiflottája is hatalmas.

Az amerikai USS Nimitz az egyik legnagyobb anyahajó a világon.

Óriási flottával rendelkezik Kína is, emellett hatszázmillió behívható embere is komoly tényező. Oroszország pedig szárazföldi csapataival, tüzérségével, és légelhárító fegyvereivel dominál.

Egy orosz Topol-M interkontinentális rakéta szállítójárművével.

Az Európai Unió befolyásából sokan viccet csinálnak, pedig több tagállam, köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország is a tíz legerősebb katonai hatalom közé tartoznak.

A német Leopard 2 harckocsit több szövetséges nemzet is rendszeresítette.

Mi, komoly húszezer főt számláló hadseregünkkel nem sok vizet zavarnánk, elhelyezkedésünk miatt azonban logisztikai központ, így fontos katonai célpont lehetnénk. Remek. Még ennél a frakciónál maradva szót kell ejteni Indiáról is.  A nyugati nők rettegett országa fél milliárd fős hadba hívható emberállománnyal rendelkezik, az ő seregei állnak legközelebb a szuperhatalmakéhoz, ettől azért még erősen elmarad tőlük.

A keleti oldalon – ha hívhatjuk így – a szövetség utolsó igazán nagy jelentőséggel bíró tagja Irán. Modern civilizációnk szemében ő a politikai rosszfiú, Észak–Koreával egyetemben. Tetemes lakosságából negyvenmillió ember hívható be a katonaságba, ebből pár milliónak még fegyvere is lenne. Na most, hogy megvolnánk a kevésbé izgalmas résszel, menjünk bele részletesebben, milyen is lenne egy újabb világháború. Három lehetőséggel kell számolnunk.

1. Atomháború:

Ezen nincs mit szépíteni, atomfegyvereket az első két megépült gravitációs bomba óta nem vetettek be. Ez nem véletlenül van így, elemzők szerint ezen fegyvertípusnak nagy szerepe volt a harmadik világháború elkerülésében. A vezetők egyszerűen féltek megnyomni azt a bizonyos átlátszó plexi alatt elhelyezkedő gonosz, piros gombot. A természetben mindennapos esemény a háború, a területért, az erőforrásokért.

Az orosz Cár- bomba volt a valaha épített legnagyobb atomfegyver.

Az állatoktól mi ott különbözünk jelentősen, hogy ezt már „kicsit” nagyobb léptékben csináljuk, így ha elfajulnak a dolgok, nem egy rivális csorda kiirtása, hanem egész fajunk eltörlése lehet az eredmény. Széleskörű használatuk kizárt, lokálisan felhasználhatóak kisebb robbanófejjel ellátott rakéták, ezek nem változtatnának egész országokat nukleáris sivatagokká, azonban az ellencsapás már egészen más.

Ha ez Magyarországon történne, nagy bajban lennénk.

Gondoljunk bele: egy egész harckocsi ezredet elveszteni pillanatok alatt nem örömteli, dühünkben mi magunk is radikális eszközökhöz nyúlnánk, csapásunk esetleg sokkal pusztítóbb erejű lenne, akár civil célpontok ellen. Ezt pedig senki nem fogja megkockáztatni, az atomfegyverek használata tehát az utolsó opció maradhat csak.

2. Totális háború

Az első világháború alatt a harcjárműveknek és a légierőnek nem jutott különösebben nagy szerep, a második világégés alkalmával sokszor bizony a tankok és a repülők döntötték el egy ütközet kimenetelét. A legfontosabb tényező azonban akkor még a gyalogság, a fronton lőfegyverekkel, ásókkal, puszta kézzel harcoló bakák voltak. Azonban már ekkor előjött a különböző fegyvernemek egymáshoz való viszonyulása. Ahogyan a természetben is megtalálhatunk természetes ellenségeket, úgy a harcászatban is megvan mindennek a mumusa. Például egy tank gyalogsági támogatással több szakasz katonát képes elpusztítani, de ha egy vadászrepülő célba veszi, akkor nem sok mindent tehet.

Kilőtt T-80-s tank Líbiában. Reméljük, hogy soha nem lesz mindennapos látvány.

A vadászrepülőt pedig más vadászgépeken kívül a földi légelhárítás semmisítheti meg, ami rendkívül sebezhető akár egy, kézigránátokkal felszerelt katonával szemben is. Ha valami furcsa okból kifolyólag bolygónk egy újabb totális, mindent a háború szolgálatába állító összecsapásba keveredne, a technikai fejlődés ellenére hasonló lenne a helyzet, mint nagyapáink idejében.

Az USAF igáslova, az F-22 Raptor.

Itt ebben az esetben nem vet be az emberiség nukleáris fegyvereket. Ha azonban bevetne egészen más lenne a helyzet. Nem lehetne egy helyre nagyobb csapatokat összevonni, aki ezt mégis megtenné, pillanatok alatt veszíthetne egy ezredet, vagy akár egy dandárt. Így valami egészen furcsa gerilla-hadviselés alakulhatna ki, miközben a milliónyi katonával rendelkező nemzetek nem tudnák rendesen szétszórni egységeiket.

3. Cyber hadviselés

Ma a számítástechnika és az internet világában meg kell említenünk egy harmadik lehetőséget – a legvalószínűbbet – a cyber hadviselést. Mikor erről a formáról beszélünk, nem állunk messze a valóságtól, ha elképzeljük, hogy az alaposan kiképzett katonák mellett olyan emberek szolgálnak, akik keze ügyében mindig ott van a kóla vagy a chips.

A legjobb hackereket ugyanis nem kiképzik. Ők maguktól, adottságaik segítségével sajátítják el a szakma csínját–bínját. A sokszor húszas éveik elején járó internetkalandorok akár unalmukban, vagy egy nagyobb céltól vezérelve feltörnek olyan védettnek hitt rendszereket, mint a Pentagon, a CIA, vagy éppen az FBI szerverei. Gondoljunk bele, mi történne Amerikával. ha valami csodával határos módon lelassítanák, vagy megbénítanák a NORAD működését. Az Egyesült Államok légtere ki lenne szolgáltatva a támadásoknak, azok ellen csak részben tudna védekezni. Ugyanezt elképzelhetjük az oroszoknál, a kínaiaknál, akár területi parancsnokságok esetében is, ahol sokszor kis országunknál nagyobb területek védelme maradna szervezetlen.

A rendszerek megpiszkálásával harcképtelenné lehet tenni lényegében minden modern harci eszközt. Tankok, repülők, hajók vesztegelnének mozdulatlanul, miközben közeledik az ellenség. Az egészben a meglepő, hogy még a nemzetek kormányai sem fordítanak elég figyelmet az elektronikus harcászat e formájának kivédésére, amiért egyszer még csúnyán megfizethetnek.

Ezt a három lehetőséget kéretik nem készpénznek venni, egyik sem fog tisztán megvalósulni. Azonban különböző arányú keveredésük elképzelhető. Így például nem valószínű, hogy csak az emberek küzdenek majd meg a harcmezőkön, ahogyan azt sem feltételezhetjük, hogy a számítógépek előtt, gombokat nyomkodva nyerünk meg egy háborút – legalábbis most. Egy rendkívül fontos dolog van még, amit nem szabad elfelejtenünk: mi mind a két világháborúból vesztesen kerültünk ki. Szóval ha valamelyik nemzetnek jó, ha nem lesz harmadik, az Magyarország.

JB

Facebook hozzászólások

You may also like...

8 hozzászólás

  1. benyo szerint:

    Az, hogy melyik kombináció valósul meg, szinte teljesen mindegy…
    Nem sokkal halála előtt, túl a hirosimai és nagaszaki atombomba ledobásán, megkérdezték tőle, hogy szerinte milyen fegyverekkel fogják megvívni a harmadik világháborút?! Azt nem tudom, felelte, de a negyediket biztos, hogy kőbaltákkal…

  2. benyo szerint:

    bocsánat….Einsteinről van szó… 🙂

  3. Vian szerint:

    Micsoda tervezgetés….az 1vh kitörésekor is azt hiték hogy a Napoleoni csaták jönnek vissza. szép menetelések színes ruhák vágtató lovak…nos helyette jött a géppuska a lövészárok és a gáz. Sok helyen tagadják de szerintem a tank volt a háború döntő eleme.
    A lovasság az orosz háborún kívül nem volt egy csata döntő elem. Jött a 2vh ott a tank már döntő volt ráadásul a francia hadseregnek voltak a legjobb tankjai..de mivel nem tudta használni így a német tömegben támadó páncélosok felörölték őket.
    De a gáz az elmaradt….
    Ahogy most a végső fegyvernek nevezzük az atomot a gáz vagy biológia fegyvert az kimaradt háborúból.
    Vagyis ha lenne egy háború lehet hogy egy negyedik nevető hatalom jönne ki belőle győztesen.
    A háború az nem csak anyagi pusztulást okoz ..szellemi törést is okoz nem lehet tudni milyen ideologiák törnek a felszínre…
    Az 1vh-ban nem volt döntő a hit kérdés…a 2vh-ban már volt hitbeli szemben állás!
    Egyelőre ennnyi jutott az eszembe ……….

  4. benyo szerint:

    Elég sokat kellett gondolkodnom, hogy a két probléma közül melyiket találom nagyobb gondnak a cikk szempontjából. Magát a cikket, vagy Vian barátom hozzászólását.
    Az, ahogy a háborúkat, azok hatalmi-civilizációs motívumait és feltételeit tálalja a cikk, vagy, amit reagált rá Vian.
    Akkor inkább kezdjük a cikkel…
    Nem akarom elemezni, mert hemzseg a bombasztikus frázisoktól, és az rossz egy civilizációs probléma értelmezése szempontjából.
    Amit viszont kifogásolok alapból…
    “Ezen nincs mit szépíteni, atomfegyvereket az első két megépült gravitációs bomba óta nem vetettek be.”
    A hirosimai és nagaszaki atombomba NEM gravitációs bomba volt. Maghasadás elvén működő, magenergiát felszabadító nukleáris fegyver volt. Rettenetes, és sokszoros áttételű hatással a környezetére. Jó lenne nem hülyíteni az embereket. Egy gravitációs bomba hatásáról a T. cikkírónak vélhetően gőze nincs. Nem azért, mert meg akarom sérteni, hanem azért, meg még a legnagyobb élő fizikusok sem tudják elképzelni hatását amúgy igazából…
    Kedves barátomnak Viannak, elmondanám, hogy a magyar nyelv szabályainak ilyetén mértékű negligálása komoly kommunikációs problémákat okoz(hat). Megfelelő analitikus munkával érthető amit mond, de a beszéd nem analízis területe. Kommunikációé, ezért be kellene tartani a szabályait.
    Még valamit…
    A hitet, ha intellektuálisan nem értesz hozzá, ne helyezd el indoklásaid körébe, és ne elemezd. A hit, az emberi világ legbonyolultabb, legkényesebb és legtöbb konfliktust teremtő része, főleg ha rosszul közelítik meg. A hitet mindig tiszteld, és ne beszélj róla, ha nem tudod, mit akarsz róla mondani…
    “Ez nem sértés, nem nagyképűség, amit írtam. Emberi történelmünk során, emberi világunk kegyetlen, fájdalmas és tragikus árat fizetett a hittel kapcsolatos értetlenségéért, belátásának képtelenségéért, és a vele kapcsolatos empátia teljes hiányáért.”
    Ezt a gondolatot ajánlom annak is, aki anno, az inkvizícióval kapcsolatos gondolataimért kimoderált innen.

    • ltviktor szerint:

      Véleményem szerint a cikkíró ugyan helyesen használta a gravitációs bomba megnevezést csak indokolatlanul. Helyesen mivel mindkét bevetett nukeáris fegyver az volt. Más kérdés hogy aki nem ismeri a kifejezést, félreértheti. Ha kontextusba helyezi a gravitációs bombát a ma használt irányított bombákkal de méginkább az interkontinentális ballisztikus rakétákkal szembeállítva, máris van létjogosultsága a gravitációs bomba megnevezésnek (ami valóban az – irányítatlan – csupán a gravitácó által célbajuttatott pusztító fegyver).

      @Benyo szerinted a gravitációs bomba mi fán terem? Nekem ugyanis elképzelésem sincs mi lehet az. A teoretikus fizika határain szerintem túlmutat. Legalábbis amíg a graviton létezése sincs bizonyítva.
      Ha jól értelmezem a vonatkozó hozzászólásod akkor ez iknább még tudományos fantasztikus irodalomba illő fegyver lehet. Amit ha valaha is sikerül megépíteni valóban megjósolhatatlan pusztítást eredményezhet. Attól függően mennyire jól sikerül megépíteni, egész kontinenseket vagy akár az egész bolygót felemésztheti.
      Tényleg nem is hallottam még ilyesmiről. Véleményed?

  5. benyo szerint:

    @ltviktor…
    Hozzászólóként pontosan fogalmaztál meg egy értelmezést. A cikkíró nem. Semmilyen indokom nem volt arra, hogy egy bomba célba juttatásának MÓDJÁT értsem azon a kifejezésen, ami normális szóhasználat esetén az eszköz MŰKÖDÉSÉT jelentheti. Mindezt pontosan azért, mert mint utána kifejtetted, és rákérdeztél, senki sem tudja, mi az a gravitációs elven működő bomba. Egy megfelelő tudású ember elképzelheti a működését, én nem. Csak annyit tudok róla elgondolni, hogy valamilyen adott nagyságú lokális változást idéz elő egy adott környezet gravitációs terében. Írtad, és egyetértek azzal, hogy megfelelő teljesítmény esetén elképzelhetetlen pusztítást végezhet.
    A dolog csak azért zavart, mert maga a cikk különben egy nagyon fontos problémát feszeget, és alapjában véve jól. Egyszerűen ügyelni kellene a pontos és szabatos fogalmazásra.

  6. Vian szerint:

    Kedves benyo!
    Nagyon sajnálom hogy a gravitációs bombát nem érted itt a gravitáció azt jelenti hogy nem távvezérelt hanem a cél fölött kidobott és a gravitáció hatására lehulló robbanószerkezet neve.
    Az hogy a magyar nyelv szabályait nem tartom be ez már érdekesebb téma ..
    Arra gondoltam hogy akik ide jönnek és olvassák e témát azok jártasak benne. Az I. világháború mélyebb megértésében segítségül ajánlom Galántai József : I. világháború című könyvét.
    A szellemi hanyatlásról és a zűrzavarról pedig ami a nagy háború után történt ajánlom Salamon Konrád: Nemzeti önpusztítás 1918-1920
    A hitet ha nem értek hozzá…mire gondolsz?? Mik a feltételek a hit megértéséhez?
    A hitet tisztelni kell???? Inkább azt tisztelem a hisz! Ne beszéljek róla ha nem tudom mit akarok mondani róla?
    Valószínű ott követtem el a hibát hogy vázlatosan írtam a témáról Ezért nagyon szívesen ajánlok még irodalmat mert nem akarok idézetekkel telezsúfolni egy hozzászólást.
    DE ez már kicsit vagyis nagyon kilóg a blog témájából!

  7. benyo47 szerint:

    Kedves Vian!
    Sem megbántani, sem beszédedben megakadályozni nem akartalak. Sajnálom, ha félreérthető voltam.
    Írod, hogy akik idejárnak értik az itteni stílust. Én is értem, és meg is értettem mindent, amit mondani akartál (különben 2008. óta járok ezekre a felületekre).
    Az, hogy mégis így szólaltam meg, annak oka a gondolati, nyelvi fegyelem. Sajnos eléggé régi korosztályba tartozom, és nehezen tűröm a netkorszak enigmákkal telezsúfolt nyelvi világát. Ez nem irodalmi-, hanem vitafelület. Akkor is dühítő a nyelvtan szabályinak ilyetén kezelése (főleg a gondolatok, mondatrészek elválasztására használt vesszőrendszer szinte teljes negligálása, a mondatkezdés kisbetűs kezelése…).
    Ami a gravitációs bomba körüli vitát illeti. Tetszik, nem tetszik a gravitációs kifejezést nem erre a szituációra értik, ami fentebb elhangzott. A két atombombának nevezett bombát LEDOBTÁK. Felesleges értelemzavaró tudományos zsargonnak tűnő kifejezésekkel operálni.
    A hit.
    “A háború az nem csak anyagi pusztulást okoz ..szellemi törést is okoz nem lehet tudni milyen ideologiák törnek a felszínre…”
    Ha ennél a mondatnál megállsz, teljesen hibátlan lett volna mondanivalód közlésének megfogalmazása… 🙂 Ugyanis ez igaz, habár az ok-okozati sorrenden beszélgethetnénk… A mondat a kulturális, civilizációs törést jelenti, és az alapvetően helyes megközelítés.
    “Az 1vh-ban nem volt döntő a hit kérdés…a 2vh-ban már volt hitbeli szemben állás!”
    Amikor a hittel kapcsolatos gondolataid helyességét megkérdőjeleztem, akkor nem azt a jogodat vitattam, ami hitről szól, hanem ezt a fenti gondolati konstrukciót.
    Két világégés oksági következtetését egyetlen ilyen mondatba belezsúfolni, rendkívüli bátorság kell. Amikor pedig arról beszéltem, hogy ha valamihez nem igazán ért valaki, azzal vigyázni kell, akkor erre a mondatra gondoltam.
    Mindkét világháború oka ugyanaz volt, mint ami általában a háborúké. Hatalom megszerzése az erőforrások felett, és ebbe beletartozik az embertömegek feletti hatalom is. A két háború ideológiai körítése között legfeljebb az volt a különbség, hogy a másodiknál nagyon látványosan csaptak össze a két fél ideológiái is. Ennek oka a pedig az ember hitbéli képességeinek méltatlan és etikátlan kihasználása.
    Az ideológiákat ugyanis az irányított emberi tömegek számára alkották meg az emberi történelemben, MINDIG.
    Üdvözlettel: benyo

Vélemény, hozzászólás?