20 éves a Sosehol

Ma 20 éve, hogy először jelent meg Neil Gaiman Soseholja. Keletkezésének története olyan kalandos, mint maga a regény, az elmúlt évek során pedig további formátumokban is életre tudott kelni. A kerek évforduló alkalmából tekintsük át ennek a különös könyvnek a történetét.

A sorozat bukása és a könyv felemelkedése

Megszokhattuk, hogy a legtöbb esetben könyveket adaptálnak filmmé vagy sorozattá, azonban a Soseholnál ez pont fordítva történt. Valamikor a kilencneves évek közepén Lenny Henry és Gaiman összeültek abból a célból, hogy együtt alkossanak valamit. Henry felvetette egy Londonban játszódó, hajléktalanok törzséről szóló sorozat ötletét. Gaiman kicsit tartózkodva kezelte ezt a felvetést, ugyanis nem tartotta jó üzenetnek a hajléktalanság „menőnek” való beállítását. A problémát végül úgy oldotta fel, hogy a történetet igyekezett minél távolabbra helyezni a saját valóságunktól: így született meg a másik London ötlete.

A végleges változat tehát így szól: Richard Mayhew Londonban éli mindennapjait, amíg nem botlik bele az utcán egy súlyosan sérült lányba. Richard azonnal a bajbajutott segítségére siet, azonban nem is sejti, hogy mibe keveri ezzel magát. A lány – akiről később kiderül, hogy Ajtónak hívják – gyógyulása és távozása után főhősünk élete kitörlődik a Fenti Londonból és lassan átcsusszan a Lentibe.

neverwhere2

Gary Bakewell Richardként

A Sosehol minisorozat 1996.09.12-én debütált a BBC 2-n, szeptember 16-án pedig regény formájában is megjelent. Adott volt egy izgalmas alapötlet, egy izgalmas, intelligensen megírt történet és olyan emlékezetes szereplők, mint de Carabas márki, Vadász vagy Old Bailey. És mégse váltotta be a sorozat a hozzá fűzött reményeket. Egy a rádiójátékhoz kapcsolódó interjúban Gaiman azzal foglalta össze a bukás okát, hogy megelőzték korukat: a 90-es években nem állt rendelkezésre olyan szintű technológia, amivel ténylegesen életre lehetett volna hívni a Lenti Londont. A megfelelő technikák és eszközök hiánya mellett a projekt pénzügyi problémákkal is küzdött. Egyik példa erre az anyag felvételének esete: először videóra rögzítettek, később pedig filmszerűvé tették a felvételeket, azaz az eredeti mozgókép anyag megjelenését úgy alakították át, hogy azt a hatást keltse, mintha eredetileg filmre rögzítették volna. Emiatt sok kritikát kapott a sorozat a maga idejében. A képi világhoz kapcsolódóan Gaiman is megjegyezte, hogy nagyon csalódott volt, amiért nem tudták úgy megvalósítani az elképzeléseit, ahogyan szerette volna. Példának a London Nagy Fenevadját hozza, ami szerinte a sorozatban inkább hasonlít egy „szomorú varjúra”, mint egy fenyegető szörnyetegre.

neverwhere-galleycat

A regény változatot 3 epizód levetítése után adta ki a BBC Books. Lényegében nem tért el nagyban az eredetitől, csak annyiban, hogy Gaiman néhány részt jobban be tudott mutatni, mint például a Harrodsban tartott Lebegő Vásár (a tévésorozatban ez a rész a Battersea erőműnél játszódott, mivel az utolsó pillanatban a Harrods vezetősége visszakozott a forgatástól). Hogy a plusz betoldásoknak vagy csak a könyves formátumnak köszönhetően, de a Sosehol, mint regény hatalmas sikert aratott. Több nyelvre is lefordították (az angol Wikipédia bejegyzés szerint 22-re), 2006-ban pedig elkészült egy úgynevezett „Author’s preferred text” (az író által preferált szöveg) kiadás is, ami az eredeti angol és nemzetközi verziókból állt össze némi hozzátoldással együtt.

Sosehol továbbélése

A regény sikerével azonban nem ért véget a Sosehol. Bőven a megjelenést követő években több médiumba is átemelték a történetet. 2005-ben, például megjelent egy 9 részes képregény, amit a Lucifer írója, Mike Carey jegyzett. 2006-ban Eve Butler és Sasha Travis hívták életre Lenti Londont a Savannah Actor’s Theatre-ben, majd az ő előadásukat több színházi feldolgozás is követte. 2009 körül tervben volt egy filmadaptáció is, azonban később elvetették a projektet.

Legutóbb (pontosabban 2013 környékén) nagy média visszhangot kapott egy újabb adaptálás, egy a regényen alapuló rádiójáték. 2013. 03. 16-án a BBC Radio 4 sugározta először a 6 részes művet. A történetnek ez az újrahívása igazi különlegesség, több szempontból is. Egyik figyelemfelkeltő és szembetűnő dolog a castingja. Napjaink legismertebb és persze tehetséges színészei kölcsönözték a már jól ismert szereplők hangjait. Richardként James McAvoy (X-men: Az elsők), Ajtót a Trónok harcából már ismert Natalie Dormer alakítja, Islington angyalt Benedict Cumberbatch (Sherlock, Hobbit) kelti életre, de hallhatjuk a rádiójátékban Sir Christopher Lee-t, Bernard Cribbinst (Doctor Who), de magát Neil Gaimant is.

london-below-photo-neil-gaiman-neverwhere

Sosehol megálmodója úgy érzi, talán a rádiójáték a tökéletes médium története számára. Az ő szavaival élve olyan az egész, mint egy nagy költségvetésű film, ami a fejedben forog. A színészek adottak, de mi képzeljük magunk elé a történéseket és a környezetet. Gaiman úgy érzi, ez az új változat azzal a tulajdonságával, hogy engedi a befogadót is részt venni a mű megalkotásában már kárpótolta a sorozat félresiklásáért. Még reméli, hogy a fiatalabb közönségnek olyan élmény lesz a Sosehol rádiójáték, mint anno neki a Galaxis útikalauz stopposoknak hasonló rádiós feldolgozása.

Visszatérés Lenti Londonba?

Aki olvasta a regényt vagy esetleg látta a sorozatot (netalán meghallgatta a rádiójátékot) tudja, hogy a Sosehol egy lezárt, kerek történet. Azonban Gaiman sosem zárkózott el egy esetleges folytatás ötletétől. George R. R. Martin és Gardner Dozois által összeállított Zsiványok (2014) antológiában például található egy de Carabas márkiről szóló novella (Hogyan szerezte vissza a kabátját a márki), de Gaiman tervez egy konkrét folytatást is The Seven Sisters címen. Egyelőre még nincs hír megjelenési dátumról, sem arról, hogy elkezdett-e rajta dolgozni, de terveinek csak örülhetnek azok, akiket elvarázsolt a Sosehol.

Ritka az olyan történet, ami ennyi formátumban képes helyt állni, de Neil Gaiman Soseholja ezek közé tartozik. Mindegyik médium tudott pluszt adni az eredeti sorozat változathoz, más megvilágításba helyezni azt. És mint egy boldog mesénél, végül az író is megtalálta a számára legtökéletesebb kifejezőeszközt. Így élte eddigi 20 évét a Sosehol.

Facebook hozzászólások

Sophi

"az önéletrajzban, mint az irodalomban általában, ami történt, az nem olyan fontos, mint az, amiről a szerző meg tudja győzni a közönségét…" - Salman Rushdie

You may also like...

1 Response

  1. solymosgyu szerint:

    Az abarat jobban tetszett. DE a folytatásnak orulnék. Lefordítjátok?

Vélemény, hozzászólás?