200.000 éve élt Ádám? – meghatározták az Y-kromoszóma korát
Az Y-kromoszóma kutatása során a genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a mai férfiakban jelen levő Y-kromoszómának van egyetlen, közös őse, melyet az Y-kromoszómák Ádámjának neveztek el. A legfrissebb genetikai kutatás meghatározta ennek a korát – vagyis azt az időpontot, amikor az a férfi élt, aki minden ma élő férfinak ősapja volt!
A Sheffieldi Egyetem Eran Elhaik által vezetett kutatása szerint Ádámunk 208.000 évvel ezelőtt élt.
Az Y-kromoszómát nevezik férfi-kromoszómának is, mivel ez határozza meg, hogy a születendő gyermek férfi lesz-e. A gyerek egy XY-kromoszómapárt kap az apától és egy XX-et az anyjától, ha pedig a mixelés közepette az Y is aktivizálódik, a gyerek fiú lesz. Ez azért van, mert az Y tartalmazza az ún. SRY-gént, ami alapjaiban meghatározza a nemet olyan apróságokkal, mint a herék létrehozása, a tesztoszterontermelés beindítása, és annak a hormonnak a termelése, amely kizárja a női nemi szervek kialakulását.
Ahogy az apa adja az Y-kromoszómát, úgy adja az anya a mitokondriális genomot. A 
kutatás célja volt, hogy felfedje, honnan, milyen korból ered ez a két nemspecifikus sajátosság. A két hipotetikus személy, akiktől ez ered, bibliai ihletésre Y-kromoszóma Ádám és mitokondriális Éva névre hallgat.
A Homo Sapiens régészeti adatok alapján 200.000 éve létezik, a jelen kutatás pedig megerősíti ezt az Y-kromoszóma alapján, bár egy kicsit visszább tolja az időben, 208.300 évre. Ezek az eredmények azért is örömre adnak okot, mert a mitokondriális Éva korát hasonlóra számították ki. Így összejön fajunk, a Homo Sapiens születése – tulajdonképpen egyetlen emberpártól.
Korábban Ádámot 338.000 évvel ezelőttire becsülték, a Neandervölgyi ember megjelenéséhez társították az Y-kromoszómát, amely így idősebb lenne a modern értelemben vett embernél, és ez az elmélet a különböző emberfajok közt jelentős kereszteződéseket feltételezne. Erre viszont nincs semmiféle régészeti bizonyíték, és valószínűleg számítási hiba eredménye. Elhaik és csapata katasztrofálisnak nevezte a korábbi tanulmányban használt számításokat, amelyek folyományaként fajunk egyfajta téridő-paradoxonba kerülne. A gond ugyanis abban rejlik, hogy semmi bizonyítékunk nincs arra, hogy a Homo Sapiens létezett volna 338.000 évvel ezelőtt, míg az Y-kromoszóma tipikusan rá jellemző, azaz Ádámunk 138.000 évesen nemzette volna első utódait, ami valljuk be, biztosan nem így történt.
Persze, a tudóscsapat rávilágított: ez nem azt jelenti, hogy kb. 200.000 éve mágikusan megjelent két darab, az addigi emberektől teljesen különböző élőlény, hanem azt, hogy ez Y-kromoszóma és a mitokondriális genom valószínűleg egy teljes népcsoportnál jelent meg valamiféle mutációként, és ők hordozták szét a világban. Ráadásul emellett még mindig történhetett kereszteződés más emberfajokkal is – hogy az mennyire változtatta meg génállományunkat, még marad kutatás tárgya.
