7 város a science fiction világából: Ami kimaradt!
Egy korábbi cikkben bemutatásra került tíz város, amikről úgy gondoltam, hogy kiemelkedőek a science-fiction világában. Próbáltam minden médiumból választani egyet-egyet, de még így is sok kimaradt. A kommentek alapján most itt következnek azok, amik valamiért nem kaptak helyet az előző felsorolásban. De a lista még így sem teljes, hiszen nagyon sok kreatív és lenyűgöző metropolisz van a műfajban.
Amit a legtöbben hiányoltatok a listáról az Trantor. A bolygóváros megelőzi Coruscantot időben, sőt George Lucast pont Trantor inspirálta az ő saját ekumenopolisza megalkotásában. A várost Isaac Asimov könyveiben ismerhetjük meg mint a galaxis központja és az emberiség fővárosa. Kezdetben Róma inspirálta a működését, és teljes adminisztratív, gazdasági- és diplomáciai-központi szerepet tölt be a Birodalmi Kormányban. A gigaváros lakossága 45 milliárd főre tehető, nem számolva az egyéb illegális ott-tartózkodókkal. Leghíresebb létesítménye talán a könyvtára, ahol az összes emberi tudás rögzítve van. A Trantor könyvtárat, vagy Birodalmi könyvtárat folyamatosan bővítik a könyvtárosok. Egyedüli igazi nehézsége az ételelosztás volt, mivel egy ekkora népességű bolygónak óriásiak az igényei, mindezek ellenére Trantor hosszú időn át volt az ismert világ középpontja.
A következő a listán Megaváros, a Dredd bíró univerzumból. A város egy posztapokaliptikus világ Amerikájában található. Miután az Egyesült Államok összeomlott az atomháborúban, az egyetlen túlélő a keleti part volt, ahol – a korábban felszerelt légvédelmi lézerekkel – sikeresen elhárították a veszélyt. A metropolisz, vagy megapolisz méretét tekintve változó, attól függően ki írta éppen a képregényt, de úgy nagyságrendileg el lehet mondani, hogy az egész keleti partot elfoglalja hosszúságában, és szélességében az egyharmadát kitölti a kontinensnek. Az irányítás teljesen diktatórikus, mivel a demokrácia megszűnt a háború után. Szigorú törvényekkel tartják féken az embereket, még olyan – a mai ésszel teljesen legális – dolgok, mint a cukor vagy kávéfogyasztás is büntethető. Dohányozni is csak kijelölt helyeken szabad, és ha valaki nem tartja meg a szabályokat, azokat letartóztatják és elítélik a bírák. Ők rendőrök és bírók egy személyben, többek közt jogukban áll megölni valakit, ha indokoltnak látják. A mindennapi működésért robotok a felelősek, ami sok embert munkanélkülivé tett. Gyakori a munka miatti lázongás, bár leginkább csak azért, mert az emberek unatkoznak. Igaz, sok szórakozási lehetőség közül választhatnak. Egy időben még a demokráciát is megpróbálták visszaállítani, de addigra annyira elfelejtették az emberek a fogalmát is, hogy szinte senki se szavazott, azon kevesek pedig, akik igen, meg nem értek el kiugró eredményt.
Szent Terra a hajdani Föld új neve a Warhammer 40k univerzumban és az Emberiség Birodalmának központja. Felépítését tekintve kaptárjellegű, egy-egy kaptár milliárdoknak ad otthont, továbbá két szintre bontják, felsőre és alsóra. A felsőn az Istencsászár helyezkedik el a szolgálóival és őreivel, illetve a különböző felsőbb vezetése az egyháznak. Még értelemszerűen az alsó rész a munkások és az egyszerű emberek otthona. Soha véget nem érő konfliktusok sorozata után az ember hatalmas technológiai fejlettségre tett szert, talán a franchise főszereplőiként megismert űrgárdistákon látszik ez a legjobban. Igazi szuperkatonák, egyszerre rendelkeznek fejlett fegyverzettel és genetikailag módosított testekkel. Leginkább a Csillagközi invázió és A Dűne katonái ihlették. Ez a világ gigászi minden tekintetben, konkrétan minden óriási – legyen az űrhajó, egy katona páncélja vagy a város maga.
Az ötödik elem New Yorkjáról sokat nem tudni meg a filmben, hasonlít valamennyire a Szárnyas fejvadász Los Angelesére, repülő autók, hatalmas felhőkarcoló dzsungelek. Csupán mind ezt egy fura, bohókás és pozitívabb módon teszi – nem csoda, hiszen még csak 15 éves volt Luc Besson, mikor megírta a forgatókönyvet.
Tarsonis egy kis bolygó, amit az emberek kolonizáltak. Ugyan nem szándékosan, hanem az egyik űrhajó, a Nagglfar lezuhanása miatt az utasoknak nem maradt más választásuk, mint hogy betelepítsék a bolygót – ehhez pedig segítségükre volt az ATLAS nevű szuperszámítógép, ami egyedül az ő hajójukon volt elérhető. A többi telepeshajó más-más bolygón landolt, ám ahogy elkezdődtek a kolonizációs folyamatok, Tarsonis kiemelkedett a többi kolónia közül. Nem sokkal ez után már Tarsonis volt az elsődleges célpont minden hajónak, és az ezekből származó pénzekkel hatalmas fejlődésen ment át a város. De a fejlődés megállt, mikor a bogárszerű zergek lerohanták a bolygót, amit mint a sáskák teljesen elpusztítottak.
Nessus a jövő “Buenos Airese”, gigantikus méretű város. Híres a botanikus kertjéről. Hol fejlett, hol primitív, folyamatosan változik a történelem során, de mindig túlél. Köszönhető ez hatalmas falának többek közt, ami megpróbálja a zord külvilágot kívül tartani.
A Tau Ceti Center egy újabb bolygóváros, ami az adminisztratív központjául szolgált a Hegemóniának. Az emberiség szétrajzott az univerzumban, és olyan portálszerű csomópontokat alakítottak ki (farcaster), amik segítségével egy pillanat alatt képesek hatalmas távolságokat megtenni. Mindemellett folyamatos információ is áramlik ezen pontok közt. Az ilyen csomópontok egyike és egyben központja Tau Ceti Center
A következő cikkben a bolygókat vesszem górcső alá. Nem baj, ha lakatlan, vagy nem annyira fontos, csak legyen érdekes. Ebben számítok rátok, hogy minél több ötletet adtok. Könyv, film, sorozat, videojáték, képregény, rajzfilm, bármi.
Calildur
