A Könyvhétre érkezik az új Melchior regény

A 15. századi Tallinn, vagy titokzatos és ősi észt erdők – bárhová is vezet Indrek Hargla, az érzékelhető, de megfoghatatlan félelem minden történetében jelen van.

A kortárs észt sci-fi egy internetes magazin, az Algernon által kelt új életre 1998-ban, amely olyan írókat emelt fel, mint Siim Keshimes, Karon Orlan vagy Kristjan Sander. Azonban közülük a legnagyobb sikert mindenképpen Indrek Hargla érte el, hisz ma már világhírnévvel büszkélkedhet, műveit több nyelvre lefordították, legnépszerűbb sorozatából, a Melchiorból pedig már filmadaptáció is készült. Most az Ünnepi Könyvhét alkalmával megjelenik az említett sorozat 2. kötete. De vajon mi lehet az észt író sikere? Megpróbáljuk kideríteni.

Indrek Sootakként született 1970.07.12-én Tallinnban, Jaan Sootak büntetőjogi professzor és Varja Sootak filológus és újságíró fiaként. Írói álnevét később vette fel. Apjához hasonlóan Hargla is a jogi pálya felé vette útját és 1993-ban jogi diplomát szerzett a Tartu Egyetemen. Később csatlakozott az Észt Köztársaság külföldi képviselőihez, és így eljutott Dániába és Magyarországra is. A későbbiekben még dolgozott Tallinnban az észt külügyminisztériumban is, 2001-ben azonban búcsút mondott diplomáciai munkájának, és azóta szabadúszó íróként dolgozik.

Hargla azonban jóval előbb kezdett írni, minthogy abbahagyta volna diplomáciai munkáit. Az írást már 1989 óta űzi, s eleinte kisebb regényekkel jelentkezett, amelyek közül a Gondvana lapsed (Gondvana gyermekei) című művével érte el sikereket hazájában. Korai művei közül nagy népszerűségnek örvendett a Pan Grpowski üheksa juhtumit (Pan Grpowski kilenc esete), amely a horror, a fantasy és a sci-fi műfajainak briliáns és ízléses keveréke. A novellák középpontjában Mieczkislaw Grpowski, egy lengyel származású ördögűző áll, aki tagja egy a kereszténységnél is régebbi rendnek, az Ördögűző Ligának. Főhősünk kalandjai hihetetlenek a szó legszorosabb értelmében: eljut a titokzatos és sejtelmes észak-észtországi erdőkbe, a Vatikán katakombáiban rettentő ellenséggel néz szembe, de még idegenekkel is kapcsolatba lép. A fantasztikus elemekkel átszőtt történeten már ekkor látszik, hogy Hargla írásai nem pusztán szórakoztatóak, hanem elgondolkodtatóak, amelyek hatással vannak az olvasóra.

Első regénye viszont csak 2001-ben jelent meg, a Baiita needus (Baiita átka) címmel, amelyet díjjal is jutalmaztak. Tarno Teder kritikus így nyilatkozott a regényről:

„Ezt a kidolgozott cselekményű thrillert gördülékeny stílussal írták meg a jó ízlés határán belül.”

Debütáló regényét követően nem csökkent írói lelkesedése. Eddig összesen 43 elbeszélést, 11 kisregényt, 6 nagy regényt és 3 gyűjteményes kötetet adott ki és egy antológiát, az Õudne Eesti –t (Hátborzongató Észtország).

Harglát szokták az észt kortárs irodalom reménységeként is emlegetni és nem is akármiért. A Baiita needust követően műveivel nem csak a sci-fi és a fantasy olvasókat, hanem a szélesebb közönséget is képes volt megszólítani. Például egyik bestseller kötete, a 2003-as Vabaduse kõrgeim määr (A szabadság legmagasabb foka) bemutatja, hogy az ember mennyire is vágyik a szabadság után, és ezt úgy éri el, hogy eltapossa társai szabadságát. A témafelvetés nem csak a zsánerműfajokban fontos téma, a könyv egy örökérvényű problémát fest le.

Az író azonban nem csak komoly filozófiai témákkal, hanem humorral is megnyerte a szélesebb közönséget (ebből is látszik, hogy milyen sokoldalú). Hosszú ideig vezette a bestseller listát a French és Koulu sorozata Észtországban. A trilógiát a legtöbb kritikus Terry Pratchett és Frances Hardinge műveihez hasonlítja. French és Koulu kalandjai Maavaldban játszódnak, ami egy különös, a mienktől teljesen idegen, steam-punkszerű Európában található. Találkozhatunk itt szabadlábon lévő gonosz szemiotikusokkal, hordhatunk szájkosarat, lehetnek rabszolgáink is, hisz tartásuk teljesen elfogadott, a nagy mennyiségű krumpli evést pedig nem biztos, hogy minden lakó tolerálni fogja. Habár a lefestett világ őrültnek tűnik, azonban a Harglára jellemző szorongató horror hangulat ebből a műből sem hiányozhat.

French és Koulu észt borítója

Ahogyan fentebb is említve volt, a French és Koulu igen nagy sikerre tett szert az észtek közt, első sorban a humora miatt, de azért is, mert a hazai közönség önmagára és saját, kortárs helyzetükre ismert rá a műben.

Hargla a nagy sikert meglovagolva folytathatta volna a két barát történetét, azonban úgy gondolta, valami másba kezd.

„Mindig olyat próbáltam írni, amit én is szívesen olvasnék. És próbáltam valami érdekeset és eredetit kitalálni. Valami olyasmit, ami azelőtt még nem volt. Egy kis csavarral.”

Valószínűleg ezeket a szempontokat tartotta szem előtt is, amikor 2010-ben nekilátott a Melchior sorozatnak. Az események középpontjában Melchior Wakenstede, Tallinn legravaszabb patikáriusa áll, aki segíti felgöngyölíteni a titokzatos gyilkosságokat a városban. A regény a 15. századi Tallinnba kalauzolja olvasóját, amikor a Hanza város a virágkorát élte. A szerző számára egy ilyen helyszín tökéletes hely egy krimi számára, hiszen rejtélyes, a korszak is megkapó meg persze maga a város is. Kolostorok, céhek, testvériségek, a városi tanács és az azokhoz köthető politikai csoportok és kapcsolatokkal bíró kereskedők: rengeteg alapanyag egy izgalmas könyvhöz.

És természetesen maga a patikárius is ideális választás ehhez a helyhez. Egy ilyen foglalkozás azt feltételezi, hogy az illető sokat utazott, tud latinul, és nem csak az emberi testet, hanem a lelket is gyógyítja – legalábbis a középkori vélekedés szerint. Ezek a tulajdonságok egy művelt, tapasztalt, intelligens embert feltételeznek, aki szinte a város összes polgárával kapcsolatban áll. Ezekből kiindulva volt képes Hargla megalkotni Melchiort. Habár a felszínen hasonlít Agatha Christie híres detektívjére, Hercule Poirotra (pl. mindkét nyomozó egy szobába tereli a gyanúsítottakat, majd elmagyarázzák, hogy mi is történt), a patikárius figurája másabb. Titokzatos, kifürkészhetetlen az idegenek számára, de közben húsvér, reális karakter, aki nem kérkedik tudásával, nem érezteti szellemi felsőbbrendűségét másokkal.

Részlet a Melchior filmből

Eddig összesen 5 kötet jelent meg (magyarul 2), a siker pedig töretlen. Hargla még nem tudja, hogy meddig fogja folytatni Melchior kalandjait, szerinte az olvasóktól függ. Egy biztos: nem most kell megválnunk kedvenc patikáriusunktól, sem pedig Hargla nem mindennapi írásaitól.

Scheirich Zsófia