A leghalálosabb árvizek a történelemben

Nem akarunk pánikot kelteni, manapság azért jobban fel vagyunk készülve a természeti csapások ellen, mint évtizedekkel ezelőtt. Viszont ez emberiség gyakran hiszi magát mindenhatónak a természettel szemben, aminek bizony mindig is megvoltak és meg is lesznek a következményei.

A legelső, és egyben leghalálosabb árvíz az Özönvíz volt, legalábbis bizonyos nézetek szerint. Minden kultúrában eltérnek a történet részletei, de a lényeg nagyjából egyezik: a teljes földgolyót elöntötte a víz egy túlélhetetlenül hosszú időszakra, ám pár kiválasztott ember és az állatfajtákból egy-egy hím és nőstény átvészeli a csapást valamilyen vízi járművön. Szegény dinoszauruszok lekésték a hajót… Bizonyos elméletek szerint tudományos alapjai is lehetnek ennek a mítosznak, például egy üstökös robbanása miatt bekövetkező jégtakaró-olvadás.

1. Sárga-folyó, Kína, 1931
Az 1931-es kínai áradások eseménysora a mai napig a leghalálosabb természeti katasztrófaként van nyilvántartva. Több millió ember vesztette életét az áradásban. Ráadásul a Sárga-folyó rögtön listánk első három helyét elfoglalja.

2. Sárga-folyó, Kína, 1887
Ahogy természetes, Kínában is a folyó mentén gazdálkodtak a legtöbben. Amikor pedig az kiszámíthatatlanul kiáradt, a lakók teljesen ki voltak szolgáltatva neki. Az 1887-es katasztrófában millió fölött volt a halálos áldozatok száma.

3. Sárga-folyó, Kína, 1938
Az 1938-as áradást nem a természet okozta, hanem a maga a kínai kormány. Felrobbantották a gátat, hogy visszaszorítsák a japán erőket. Hát, sikerült. Több, mint félmillió ember vesztette életét, persze inkább a civil kínai lakosság tette ki ezt a számot.

4. A Banqiao-gát átszakadása, Kína, 1975
A Banqiao-gát átszakadását több fórum is a huszadik század legnagyobb katasztrófájának tartja, ugyanis az áradásban, és a következtében kialakuló éhínségben és járványokban több embert hunyt el, mint például a csernobili katasztrófa folytán.

5. Jangce folyó, Kína, 1935
Ha Ázsia leghosszabb folyója kiárad, biztosan óriási pusztulást hagy maga után. Sajnálatos módon ez történt 1935-ben is, körülbelül 145 ezer ember lelte halálát.

6. Szent Félix-napi áradás, Hollandia, 1530
Az idő távlatai miatt nem sokat tudunk ennek az áradásnak a körülményeiről, de az már elég beszédes, hogy az 1530-as Szent Félix napot Gonosz Szombatnak nevezték el. A katasztrófában Flandriát és Zeeland tartományt elöntötte a tenger, és vannak olyan területek, amik örökre elsüllyedtek. Több mint százezer emberéletet követelt a Gonosz Szombat.

7. Vörös-folyó, Észak-Vietnám, 1971
A vietnámi áradásról a háború miatt nincs túl sok információ – olyannyira, hogy “rejtélyes áradás”-ként emlegetik… Lehet, hogy ennek sem természetes okai voltak? Valószínűleg ebben az eseményben is százezer felett volt az áldozatok száma.

8. Jangce folyó, Kína, 1911
A Jangce természetesen nem 1935-ben nőtte ki medrét először. Sőt, 1911-ben egy óriási tavat is létrehozott. Azonban ennek következtében százezer ember is elhunyt.

9. Luca napi áradás, Hollandia, 1287
Egy óriási vihar okozott dagályt a holland partoknál 1287-ben. Ráadásul egy gát is átszakadt, ötvenezernél több ember halt meg a források szerint.

10. Az Északi-tenger áradása, Hollandia, 1212
Hollandia olyan alacsonyan fekszik, hogy lakói egy percig sem lehetnek nyugodtak. A klímaváltozásos világvége-elképzelésekben is e kicsiny ország süllyed el elsőként. Lehet, hogy ebben a korábbi események is inspirálták a borúlátókat. Például, amikor az Északi-tenger árasztotta el Hollandiát, és ötvenezer ember vesztette életét.

Azonban a huszonegyedik században is történnek katasztrófák. Lehet, hogy kevesebb halálos áldozattal járnak az emberiség bizonyos fokú felkészültsége miatt, de számos más olyan következményt hozhatnak, amelyeknek súlyát nem is tudjuk felmérni előre.

2002-ben a hegyi olvadás időszakában Európa-szerte kiáradtak a folyók. A legnagyobb árvizek Közép-Európában, és benne kis hazánkban pusztítottak. Sokan vesztették életüket, és meg többen váltak otthontalanná ekkor. A mostani áradatot még nagyobbra jósolják.

2004-ben az Indiai-óceán térségében pusztított cunami. A szökőár a víz alatti földrétegek rengésétől keletkezett, és szörnyű katasztrófát okozott a part menti országokban, főleg Indonéziában, Sri Lankán, Indiában és Thaiföldön. Az áldozatok száma százezres nagyságrendű.

És hogy eljön-e egy új özönvíz, ami elsöpri a világot? Megtudhatod Wolfgang Hohlbein lélegzetelállító regényéből, az Áradatból!

2005-ben a Katrina hurrikán tette tönkre New Orleans védőgátját, és így a város nagy része víz alá került. Hiába kezdték el időben az evakuálást, ezrek maradtak mégis a katasztrófa helyszínén. A víz miatt a mentőalakulatok sem tudtak rajtuk segíteni. A város rendje azóta sem állt helyre, a fosztogatók és a hajléktalanok száma óriásira nőtt.

Sokan tartják ezeket a szélsőséges viharokat a klímaváltozás egyértelmű következményeinek. Egy ilyen lehetséges katasztrófa-forgatókönyvet képzelt el Kim Stanley Robinson Árral szemben című regényében.

2007-ben Afrikában is óriási áradások pusztítottak végig. Több mint tizennégy országot érintett a katasztrófa, több száz ember vesztette életét, és több ezer az otthonát.

2010-ben ismét Kínát sújtotta áradás, a Jangce, a Sárga-folyó és a Songhua folyó is jelentősen megáradt. Hiába van például Kínában a világ legnagyobb gátja, a Három-szoros gát. Kínáról bővebben itt tudtok olvasni!