A megtorlás fegyvere – a V2 bevetésen
A náci hadigépezet termelte ki a legelképesztőbb és legfurcsább fegyvereket. Legtöbbjük gyakorlati haszna megkérdőjelezhető, azonban félelmet keltettek az ellenségben. Ilyen volt az A-4 rakéta, ismertebb nevén a V2. Az első igazi rakétáról beszélünk, melyet teljes bizonyossággal hívhatunk így. Az első emberi tárgy, amely a világűrben járt, hatása a későbbi évtizedekben is jelentős. Mégis maga volt a terror.
A Vergeltungswaffe-2 (megtorló fegyver) története régre nyúlik vissza. Néhány a tudomány ezen ága iránt érdeklődő tudós megalapította az Űrutazási Társaságot (VfR), közéjük tartozott Wernher Von Braun is. A német hadsereg meglátva a potenciált 1932-től jelentős pénzbeli támogatást nyújtott a kutatáshoz.
Az Aggregat-széria első három típusa nem volt több cirkuszi látványosságnál. De a kutatás végül meghozta gyümölcsét a 13 tonnás terrorfegyver képében. A 14 méter magas gépszörnyeteg kora legfejlettebb technológiai vívmánya volt. Sebessége az óránkénti 5600 kilométert is elérhette, pályája csúcsán 100 km-es magasságba is eljuthatott.
Áldozataira a csillagok közül csapott le, csendes zuhanását nem hallhatta senki. Gyártása mégis megakadt, hiszen a szövetségesek nem tűrhettek meg egy ilyen fegyvert a németek kezében. A német-lengyel határ közelében elhelyezkedő Pennemünde adott helyett az összeszerelő üzemnek. Nyitott tere a kísérleti fázisban rendkívül hasznosnak bizonyult, az építést azonban megnehezítette. Az angol légierő – a RAF- 1943 augusztusában majdnem végzetes csapást mért a támaszpontra.
Egy újabb lehetséges támadás a projekt kudarcához vezethetett volna. A gyártást ezért áthelyezték a Nordhausen alatt található, a Kohnstein-hegy alatt megbúvó Mittelwerk üzemébe. Itt a britek bombái elől elrejtve készíthették el a fegyvert a közeli koncentrációs tábor foglyai. A korai rakéta, mint fegyver hasznát jelzi, hogy megépítése több emberáldozatot követelt a becsapódásoknál. A tábor lakói minden nap pusztultak, még a legóvatosabb becslések szerint is naponta legalább százan.
A V2 fejlettségét mutatja, hogy egyetlen egy darab elkészítése 40,000 birodalmi márkába került, mely mai értéken negyvenmillió forint körüli értéket jelent. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy ez harmada egy Párduc tank árának, illetve hatoda egy Tigrisének. Az első éles bevetésre 1944.szeptember 2-án került sor Anglia ellen. A háború alatt kilőtt 3172 rakétából 1100 darab ért célt, közel háromezer ember halálát okozva.
Az első kilövéseket még rögzített állásokból hajtották végre, azonban ezeket az ellenséges bombázók könnyen elpusztíthatták. Emiatt később áttértek a mobil állomások használatára. Ezeket könnyű volt felállítani, az indítás nem tartott tovább 90 percnél, így a személyzet gyorsan elmenekülhetett.
Ahogy a szövetségesek elérték Belgiumot, a célpontokat is megváltoztatták, az angol civilek zaklatása másodlagos lett, az amerikaiak kirakodását kellett megakadályozni. A megtorlás fegyvere, ahogyan Goebbels elnevezte nem volt igazi fegyver. Szerepe történelmünkben mégis kiemelkedő.
Eredeti célját nem tudta beteljesíteni, annál sokkal többet tett. Az eljövendő rakéta generációk édesapjának illik tekinteni őt. Nélküle nem lennének interkontinentális rakétáink (ami mondjuk nem lenne olyan nagy baj). Azonban ember nem tette volna a lábát a Hold felszínére 1969-ben, az is biztos. Werner Von Braun pusztításra épült eszköze végül a jövő építőanyaga lett.
JB
