Napközpontú világkép: 540 éve született Nikolausz Kopernikusz

“Nem fér a fejembe, hogy a természet nagyszerű rendjét, a csillagok sokaságát számítások és megfigyelések nélkül lehessen megmagyarázni.” (Kopernikusz)

A lengyel származású Nikolausz Kopernikusz volt az, aki rácáfolt Ptolemaiosz korábbi geocentrikus világképére. Számításai bebizonyították, hogy nem a Föld a világmindenség középpontja, hanem az is csak egy bolygó, mely szabályos pályán a többi égitesttel együtt kering a Naprendszer középpontja, a Nap körül. A Föld kísérőjeként pedig a Hold, mely kering bolygónk körül. Felfedezése elindított egy olyan tudományos forradalmat, melyet a csillagászatban csak Kopernikuszi Forradalomként híresült el. Ehhez a “mozgalomhoz” kapcsolódik Tyhchi Brahe, Johannes Kepler, Galileo Galilei, Giordani Bruno és Isaac Newton is.

Nikolausz Kopernikusz 1473. február 19-én Torun-ban született. Családja rézkereskedéssel foglalkozott, amit neve is őriz, hisz a Koper a latin cuprum (réz) szóból származik, a nik pedig lengyelül foglalkozást jelentő képző.
Korán árvaságra jutott, ettől kezdve nagybátyja, Lukas Watzenrode nevelte. 18 évesen a Krakkói Egyetemen kezdett tanulmányokat a csillagászat területén, majd 1496-tól 1500-ig Bolognában görögöt és matematikát tanult. A Pápuai és Ferrara-i Egyetemen az orvostudománnyal és a jogtudománnyal kötött közelebbi ismeretséget. Ferrarában egyházjogból doktorátust is szerzett.

Hazatérve nagybátyja háziorvosa és titkára lett, majd Watzenrode halála után Kopernikusz lett a Warmia egyházmegye kanonoka. 1520-tól hivatalos elfoglaltságaitól visszavonult, és a fromborki székesegyház tornyában berendezett csillagvizsgálóban csillagászattal és a heliocentrikus világkép kidolgozásával foglalkozott. Több mint húsz év hosszú munkájával dolgozza ki részletekbe menően a felfedezését.
Fő művét végül csak 1543-ban jelenteti meg Nünbergben, De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) címmel.

A legenda szerint ennek nyomtatott példányát pont halála napján kapta kézhez. Kopernikusz ekkor már nem volt teljesen eszméleténél, így nem tudhatta meg, hogy a könyv elejére az egyház rövid bevezetőt íratott úgy, mintha az ő tollából származna. Ebben az olvasható, hogy az egész írást csak fikciónak kell tekinteni, a valóságban nem ez a helyzet.
A 6 kötetes műben bebizonyította, hogy a heliocentrikus világkép – ellentétben Ptolemaiosz geocentrikus világképével- egyszerű és logikus magyarázatul szolgál egyes égi jelenségekre, mint például a bolygók fényességének változása, vagy a Hold fázisainak különbözőségei. Kopernikusz számításainak egyetlen hibája, hogy ragaszkodott a bolygók körpályájához. Ezt később Kepler oldotta meg.

A heliocentrikus világkép, a matematika eszközeivel (euklidészi geometria)  próbálta bebizonyítani, hogy a ptolemaioszi geocentrikus világképnél egyszerűbben és érthetőbben megmagyarázható az égitestek mozgása. A Földnek a bolygók közé sorolásával alapjaiban támadta az arisztotelészi fizikát és felborította a középkori scala naturae-nek, a dolgok hierarchikus elrendezettségének tételét.

Kopernikusz 1543. május 24-én halt meg Fromborkban.

Forrás: wikipedia