"Ahova lépek szörny terem" 1.rész

by Rhewaa · 2013-09-17

Amióta az első dínócsontokat kiásták a földből, az emberek fantáziáját alaposan megmozgatják ezek a robosztus, ősi hüllők. Az első írásos feljegyzés az i.e. 4. századból ered, a kínai Jin-dinasztia idejéből, amikor is a Szecsuán tartománybeli Wuchengben felfedezett óriási csontokat sárkánycsontnak vélték. Ekkortájt Európában az Özönvíz előtt élt óriások és mitikus teremtmények maradványaikként gondoltak a talajmegmunkálás, vagy éppen bányásztevékenység során előkerült csontokra.

A csontok eredetét firtató valóban tudományos igényű munka először a tizenhetedik században keletkezett egy cornwalli Megalosaurus combcsontról, a tizenkilencedik századra pedig megjelentek az első őshüllő kiállítások Angliában, és az Egyesült Államokban. Ezidőtájt kezdődött a dinoszauruszvadászat is; egyes kutatók, és tudósok teljes vagyonukat és egész életüket áldozták a dínókra, sőt olyanok is akadtak, akik mondhatni tudományos sportként űzték a “csontháborút”. Az sem volt ritka, hogy elméletük alátámasztásának érdekében ezek a tisztességben megőszült urak bizony csaláshoz folyamodtak, és meghamisították a leleteket.

A dinoszaurusz-láz azóta sem csillapodott. Az ősi hüllők példa nélküli népszerűségre tettek szert, és azóta is bárhol bukkannak fel, mindig szenzációnak számítanak.
Hogy a paleontológia tudományának ébredése milyen mértékben bolygatta meg az akkori világképet, most nem térünk ki; cikkünk témája ezúttal a dínó-témára épült tömegszórakoztatás.

A tavaly elhunyt Harry Harrison Éden-ciklusa nem csupán játék a fantáziával, de valódi, tudományos igénnyel írt történet egy alternatív történelmi színpadról. Egy világról, ahol a dinoszauruszok nem pusztultak el hatvanötmillió évvel ezelőtt, sőt… Továbbfejlődtek, civilizációt építettek, és fejlett biotechnológiájuk révén szelídítették, formálták környezetüket. Ennek a kvázi idillnek vet véget a dínók első találkozása az éppen csak törzsközösségi szintre fejlődött emberi fajjal.

http://galaktikabolt.hu/termek/harry_harrison_edentol_nyugatra.html

A dínók népszerűségét kihasználva, több országban is látogathatók az ún. Díno-parkok, Csehországban például egész parkhálózatot tartanak fent szórakoztatási célból, no és persze a tudományos ismeretterjesztés sem utolsó szempont.

A prágai létesítményben nem csak óriási dínókkal találkozhat az ember, de a növényházba is ellátogathat, ahol egy különleges, élő kövületnek számító növényt, a Wollemia Nobillist csodálhatja meg. A sárkányfenyőnek keresztelt fa természetes élőhelyén mára csupán az ausztráliai Wollemi Nemzeti Park eldugott szegletében található meg; a huszadik század botanikai szenzációjának számít. Kilencvenmillió éves kövületekben találták meg a lenyomatát egészen 1994-ig, amikor rábukkantak az utolsó élő példányokra.

Az évmilliók óta elszigetelten élő, alig 100 egyedből álló populáció genetikailag gyakorlatilag azonos egyedekből áll, teljes állománya egyetlen klónnak tekinthető. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listájára jegyzett fafajta súlyosan veszélyeztetett, kipusztulás szélén álló élőlény.

Ausztrália mesebeli sziget a világ túlfelén, az óceán kellős közepén, csodás, és furcsa élővilággal; a nemzetek olvasztótégelyeként egy különleges, sokszínű kultúrával rendelkező ország. Alessandra Mattanza megismertet Ausztrália ősi szent helyeivel, elkalauzol a hipermodern metropoliszokba, végül azt is megmutatja, hogy ezen a nagyszerű földön miként elegyedik, miként érik új minőséggé a pionírok öröksége és a modern életforma.

http://www.booker.hu/konyv/ausztralia_-_foldunk_peremvideke_alessandra_mattanza/

Negyven km-re rábafüzesi határtól található az ausztriai Bad Gleichenberg-i Styrassic Park, mely azonban nem csupán élethűnek tűnő dínószobrok seregszemléje, hanem botanikus kert, fürdő, wellness hotel, és interaktív kalandpark is egyben.

A kalandtúra, csapatépítő-tréning, vagy csupán izgalmas, és szórakoztató kirándulás után a látogatók négy, illetve hat méteres magasságban, a lombkorona szintjén elhelyezett, minden kényelemmel ellátott házakban pihenhetik ki a napi fáradalmakat, vagy csobbanhatnak egyet a medencékben.

Harry Harrison éden-ciklusának második kötetéből megtudhatjuk, hogy az emberek, és dínók találkozása milyen következményekkel járt, és hogyan próbált meg egymás mellett, egymás ellen küzdve életben maradni a két intelligens faj a jégkorszak idején. Talán megoldás várja az Olvasót… talán nem… mindenesetre mi melegen ajánljuk a Fagyos édent olvasásra az alternatív történelmi regények szerelmeseinek.

http://galaktikabolt.hu/termek/harry_harrison_fagyos_eden.html

A texasi Glen Rose közelében található Dinosaur Valley Nemzeti Park 1972-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, addig magánkézben volt. A 130 millió évvel ezelőtti őstenger medrén ma a Paluxy folyó csordogál, teljes egészében átszelve a Nemzeti Parkot.

Ez a folyó csak pár millió éve született, de ez idő alatt szépen kivájta a medrét, ezáltal segítve világra a valahai őstenger fenekén szunnyadó, kővé dermedt állatok maradványait, a valamikori tengerparton hagyott nyomait.

Azt hiszem igencsak megijednék, ha ilyen nyomokat találnék a kertemben.

…főleg, ha ekkorát:

A Nemzeti parkban kiállított hetven láb magas Apatosaurus, és negyvenöt láb magas Tyrannosaurus Rex szobrok a New York World’s Fair dinoszaurusz kiállításra készültek 1964-65-ben, a Sinclair Olajtársaság megbízásából.

A körzet egy része természetvédelmi területként is funkcionál, itt például nem lehet autóval közlekedni, csakis lóháton. Minden évben rengeteg turista keresi fel a parkot egy kis kikapcsolódásra, hiszen szabad kemping, folyami túra, lovastúra lehetőség várja a látogatókat. Ha éppen megfelelő idényt fognak ki a látogatók, halászni, és vadászni is szabad. Ez utóbbi esetben az előírásnak megfelelően csakis arra a vadra, ami az engedélyen szerepel.

Az ausztrál milliárdos, Clive Palmer júliusban jelentette be, hogy szándékában áll megépíttetni a világ legnagyobb dinoszaurusz parkját Queenslandben, melyet azonban nem afféle “diznilátványosságnak” szán, hanem valódi, a tudományos igényeknek is megfelelő “élő” paleontológiai múzeumnak. Mr. Palmernak már van két életnagyságú dínóreplikája a golfpályáján – köztük a képen látható T.Rex -, de tervei szerint a leendő parkban százhatvan mozgó, életnagyságú dínóreplikát óhajt bemutatni.