Amazonasi foszfor rejtélye
A foszfor rendkívül fontos tápanyag a növények számára, a trópusokon viszont csak korlátozott mennyiségben fordul elő. Évtizedekig rejtély volt honnan pótlódik az a több ezer tonnás mennyiség, ami évente
A műholdak megjelenésére volt szükség, hogy megfejtsék a rejtélyt. A Szaharai viharok felkapják a sivatag porát, az egyes porszemcsék mérete kisebb, mint egy hajszál átmérőjének a tized része, a világűrből mégis jól látható ezeknek a szemcséknek a tömeges mozgása. Műholdas megfigyeléssel megállapították, hogy a Szaharából évente 182 millió tonna porszemcse emelkedik a levegőbe, és jut az Atlanti-óceánon keresztül Dél-Amerikába, az Amazonas vidékére, ahol ennek egy kisebb része, mintegy 27 millió tonna leülepedi. A Szahara homokja tartalmaz foszfort, ami rendkívül fontos tápanyag a növények számára
A NASA kutatásának így fontos része az is, hogy mennyi foszfor jut a Szaharából az esőerdőkbe. Bonyolítja a helyzetet, hogy a mennyiség évenként eltérő. Azokban az esztendőkben, amikor a Száhel-övezet időjárása csapadékosabb, lényegesen kevesebb a levegőbe jutó porszemcsék mennyisége, mint a szárazabb időszakokban. Megállapították azonban, hogy évente átlagosan 22 ezer tonna foszfor érkezik az Amazonas vidékére, ami nagyságrendileg megegyezik azzal a mennyiséggel, amennyit a csapadék és az árvizek kimosnak a növényzetből.
A Miaimi egyetem kutatói újabb forrást találtak. Az afrikai erdő- és bozóttüzek füstje lehet az egyik kulcsfontosságú tápanyag, a foszfor legfontosabb forrása, amely az amazonasi esőerdőket és az Atlanti-óceán trópusi vizeit, valamint a Déli-óceánt trágyázza. Az afrikai biomassza égetésének füstje jóval fontosabb foszforforrás, mint a por.
Az amerikai kutatók tanulmányukhoz az Amazonas-medence északi szélén elterülő Francia Guyana hegytetőin elhelyezett filterekben összegyűjtött aeroszolokat, a szelek által hozott por koncentrációját és foszfortartalmukat elemezték. Majd nyomon követték a füst légköri mozgását műholdas távérzékelő eszközökkel, hogy megértsék az afrikai füst hosszú útját. Ez alapján, egy útvonalmodell segítségével képesek voltak megbecsülni az Amazonas-medencében és a globális óceánokban lerakódó foszfor mennyiségét, amely az afrikai biomassza égetéséből ered.
A széleskörű biomassza-égetés Afrikában, amely leginkább erdőirtás és bozóttűz, valamint ipari égetés eredménye, potenciálisan jóval fontosabb foszforforrás az amazonasi esőerdők és az Atlanti-óceán trópusi övezete számára, mint a szaharai sivatag pora.
