Amikor Thor villámot szór: viharok és vihartípusok a Földön (galériával)
Vihar – amikor a természet kimutatja pusztító hatalmát. Azon ősi kultúrák, amelyek viharosabb vidéken éltek, mind rendelkeztek viharistennel, és okkal: ez a jelenség gyönyörű, fenséges, de rémisztő is. Korunk drámaian megváltozó éghajlata egyre több és egyre hevesebb viharokat produkál, illő szoktatnunk magunkat a látványhoz!
A vihar rengeteg formában, méretben és jelleggel jön. Ezek függenek a földrajzi környezettől, de az összeütköző levegőrétegek közti hőmérséklet és sebességkülönbségtől, légnyomástól, tengerszint feletti magasságtól, páratartalomtól…
Ahogy bolygónk időjárása egyre kiszámíthatatlanabbá és hirtelenebbé válik, úgy a komoly károkat okozó viharok is egyre gyakoribbak. Nézzük, milyen viharokra számíthatunk a Földön, és hogy is néznek ki azok!
1. Jeges vihar
Magyarországon viszonylag ritka, és akkor is kis mértékű. Akkor történik, amikor erősen fagypont alatti levegő lepi a tájat, míg fölötte fagypont feletti, párában gazdag légréteg található, melyben beindul a kicsapódás. A vízcseppek a fagypont alatti levegőn átzuhanva lehűlnek, és a rendkívül hideg talajra vagy tárgyakra, épületekre azonnal ráfagynak.
Akár több centiméter vastagon képes a jég felhalmozódni, embereket elzárni a házukban, komoly károkat okozni az áramellátás, a közlekedés – a mindennapi élet terén. És mégis… a hatás félelmetes és gyönyörű keveréke.
A negyedik jégkorszakba röpíti el olvasóját a méltán elismert Abe Kóbó regénye, A negyedik jégkorszak:
2. Hóvihar/hófúvás
A jeges viharhoz hasonlóan hatalmas mennyiségű csapadék érkezik, de hó formájában. Ezek a viharok rohamos sebességű hófelhalmozódással járnak (több, mint 5 cm óránként), a hófúvás esetében lökésekben érkező, erős széllel. Idén március után nem hiszem, hogy van bárki Magyarországon, akinek ezt be kellene mutatni.
3. Tűzvihar
Ilyen is van. Hosszantartó szárazság és forróság idején, elöregedett erdőkben vagy szavannán gyakran tör ki erdőtűz, mely képes úgy elterjedni, hogy saját szélrendszereket hoz létre, és így még tovább nőni és elképesztően heves viharokat beindítani. Sajnos ember is indított már be ilyen vihart: Drezda és Tokió gyújtóbombákkal való bombázása után és a nukleáris robbantások következtében is alakult ki tűzvihar. Magyarországon nem jellemző.
4. “Dust devil”
Ez egy viszonylag kicsi, helyhez kötött, felfelé irányuló légoszlop, amely sivatagos-homokos vagy poros helyen por-oszlopként jelenik meg. Kicsiben láthatunk ilyeneket akár városainkban is, ahol az utca pora emelkedik 10-20 cm magasságig, de egész nagy példányok is kialakulhatnak – a Mars bolygón például a Himalája csúcsait ostromló magasságúak is akadnak…
Egy kicsiny marsi példány
Mircea Eliade világhírű novellájának hőse egy villámcsapás után hirtelen újra fiatallá válik – és olyan dolgok tudója lesz, amik a világháború kimenetére is hatással lehetnek, így az egész világot veszélybe sodorják:
5. Szélvihar
Egyenes vonalú szélvihar (derecho) feletti viharfelhők
Kevés előrejelzés érkezik a szélviharról. Általában hirtelen légnyomásváltozás okozza, így igen aktív viharok előszeleként jelentkezik. Egyik alfaja az – egyelőre – csak az amerikai kontinensen jellemző derecho, egyenes vonalú szél, mely fölött rendkívül komoly villámlással járó vihar vonul.
6. Jégeső
A borászok és úgy alapvetően a földdel foglalkozók igazi rémálma. A rendkívül hideg és a nagyon meleg légtömegek találkozásánál tombol igazán. Borzasztóan heves viharral jár együtt, erős széllel, sűrű villámlással, esővel vegyesen. Jó esetben a jég olyan pici, kerek darabkákból áll, amelyek nem okoznak komoly kárt – rosszabb esetben akár barack méretű jegek is esnek, nagy sebességgel, melyek képesek tőig csupaszítani a szőlőt, fákat, szétverni mindenféle terményt, salátától kezdve a tökön át mindent, sőt, még épületek, járművek ablakait, tetőit is bezúzhatják! Ez a fajta vihar már messziről látszik: a felhők színe gyakran haragos szürke, egészen barnás. Magyarországon is igencsak ismert (és félt) jelenség.
1947, Sidney-i jégeső
7. Trópusi ciklonok
Ezek olyan komplett viharrendszerek, melyek körkörös szerkezetűek és a trópusokon jönnek létre. Központjuk egy alacsony légnyomású terület, e körül forog a víz párolgásának és összesűrűsödésének hőjéből erőt merítő viharfront. Általában óceánok fölött jönnek létre, és aztán kezdenek vándorlásba – szerencsétlen esetben telibe találva egy kontinenst. Ide tartozik a Földön eddig ismert legnagyobb viharforma, a hurrikán is, melynek jellegzetes “szeme” (az a kör a kellős közepén, melyben szélcsend és napsütés uralkodik, míg körülötte több száz km/órás szelek tombolnak) több írót is megihletett már.
A vihar a legkedveltebb irodalmi metaforák közé tartozik – jó példa erre a viharok sodró erejével rendelkező regény, a Sötét vihar:
8. Tornádó
Földünk legrövidebb idő alatt a legnagyobb károkat okozó szélviharja. Kialakulhat szárazföldön, víztölcsérként a tengeren vagy akár többörvényes tornádóként is. A legkomolyabbak 480 km/órás szelekkel csapnak le, 3 km átmérőjűek is lehetnek, és száz km hosszan végigdúlhatják a vidéket. Nagyvárosokra is lecsaphatnak, az utóbbi években Magyarországon is egyre többet észlelnek belőlük. A Nap felszínén is megfigyeltek tornádószerű viharokat, de nem tudni, hogy mennyi a rokonság a kettő mechanizmusa közt.
Ez a tornádó alacsony szupercellából csap le
Több örvényű tornádó
Ilyen alacsonyan levő, üllő alakú, körkörösen forgó mini-ciklonokból gyakran csap ki tornádó
Iskolapélda kinézetű víztölcsér
9. Tűzörvény
Ez az egyenesen mágikusnak tűnő jelenség bozóttüzek, erdőtüzek során jöhet létre olyan esetekben, amikor a légnyomás, a szelek, és más körülmények folytán felfelé mozgó légörvény jön létre a tűz alapterületén. Ezek 10-50 méter magasba rántják fel a lángokat, pár méter vastagok, és pár percig tartanak – de az extrémebbek kilométer magasak is lehetnek, 160 km/órásnál gyorsabb szelekkel és akár 20 percig is élnek! A hatalmas 2003-as Canberra bozóttűz folyamán egy 500 méter átmérőjű példányt figyeltek meg, aminek vízszintes szele túllépte a 250 km-es sebességet is. Ez az erdőtüzek miatt kialakult (pyrocumulonimbus) felhőből jött létre, 4 embert ölt meg és 492-t sebesített meg.
A legsúlyosabb viharokat a szerencse folytán eddig elkerültük: több szupercella még sűrűn lakott terület fölött nem igen egyesült. De ha egyszer megtörténik – mit tehet az ember árral szemben? Ez derül ki Kim Stanley Robinson kiemelkedő, tudományos alapossággal megírt ökológiai thrilleréből:
10. Szupercella
Ez a vihartípus egy mezociklon körül alakul ki, amely egy folyamatosan saját tengelye körül forgó légtömeg. A szupercella jól felismerhető formáját a forgásból kapja. 20-30%-ukból tornádók is elindulnak. Bármelyik évszakban, bárhol kialakulhatnak a Földön, de az USA egyes területein a leggyakoribbak. Egy ilyen szupercellát sikerült felvennie június 3-án a Texasban található Booker környékén Mike Olbinski fényképésznek, aki évek óta hajtotta ezeket a nem éppen gyakori, de félelmetességében gyönyörű viharokat.
A villám – a természet egyik leginkább tiszteletet parancsoló, meghökkentő jelensége. Nem csoda, ha az irodalom is felfedezte magának, mint a hatalom szimbólumát:
11. Homokvihar
A neve mindent elmond. És hátborzongatóan néz ki…
Homokvihar – a tenger felett.
Bolygónk éghajlatának szélsőségesebbé válásával ezek a viharok egyre gyakoribbak és gyakoribbak lesznek. Gyakoribbak – és erősebbek. Előrejelzések szerint már Magyarországnak sem kell sokat várni az első olyan tornádóra, amely földet ér, és eltalál egy települést – az extrém erejű hóesést okozó márciusi viharra pedig mind emlékezhetünk, akik akkor az országban voltunk.
De nem kell olyan nagyon félni – vannak bolygók, ahol a vihart csupa nagybetűvel írják. A marsi homokviharok például gyakran az egész bolygót ellepik, a Jupiter foltja (egy a Földnél nagyobb vihar) immár 340 éve tombol, de a Neptunusznak is van egy ilyen többé-kevésbé állandó foltja, és a Szaturnuszt is dúlja a fényes, erős rádiójeleket kibocsátó Sárkány-vihar. De a tőlünk kb. 150 fényévre levő HD 2029458 b nevű exo-gázóriás is rendelkezik egy viharral, ami kb. 6200 km/órával söpör végig rajta, és a tőlünk 190 fényévre található HD 80606 b-n se éreznénk jól magunkon, amelyen lökéshullámokként száguld át egy-egy vihar 6-7 km/másodperc sebességgel.
Akkor már inkább tornádók… nem?
