Atomenergia: Átok vagy áldás?

Jelenleg országunk villamosenergia-termelésének negyven százalékát a paksi atomerőmű biztosítja. Ez belátható időn belül, az új reaktor megépítésével az ötven százalékot is eléri majd. Mégis egyre többen emelnek szót a beruházás ellen, még a korábban azt szorgalmazó ellenzéki pártok is. Vajon tényleg olyan veszélyes a technológia, mint azt mondják nekünk, vagy ez is csak egy politikai párharc része?

Az atomerőművekről mindenki hallott már, egyes országokban nélkülözhetetlen energiaforrásnak tekintik őket, más országokban tiltottak. Nálunk, mint az feljebb olvasható nélkülözhetetlen forrás, ha leállna, akkor elképesztő mennyiségű elektromos áram importálására szorulnánk– nem kis pénzért- egészen addig amíg valami alternatívát nem találnánk.

A paksi atomerőmű madártávlatból.

Több országban egész jó esélyekkel indulnának ezek megkeresésére, a fejlett nyugaton úton-útfélen valamilyen megújuló erőforrást kihasználó erőműbe futhatunk. Németországban például gombamód szaporodnak a naperőművek, amikre szükség is van, tekintettel a tényre, hogy tíz év múlva egy KWh áramot sem fog nukleáris erőmű megtermelni. A komoly gond csak az, hogy míg német barátaink Európa legfejlettebb ipari országában élnek, ahol nem folyik komoly mezőgazdasági termelés, addig mi termőföldek nélkül éhen halnánk. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy az értékes termőterületeket hosszú távra lekössük más célokra.

Más oldalról nézve a dolgot azonban míg egy hőerőmű vagy egy naperőmű károsodása esetén helyi balesetről beszélhetünk, addig egy atomreaktor leolvadása regionális, országos méretű katasztrófa. És bár csak nagyon ritkán fordul elő meghibásodás, annak következményei olyan óriásiak, hogy nagyhatalmak-mint a már említett Németország- vetik el sokáig ezt az alternatívát. Hogy megértsük miért veszélyes az atomenergia, kicsit meg kell értenünk a működési elvét is. Az energiát atommagok széthasításával nyerik, elméletben bármilyen atomot szét lehet hasítani, a gyakorlatban a plutónium és az urán izotópjai alkalmasak a célra. Ekkor nagy energiájú neutronok keletkeznek, ezek végzik a többi atommag hasítását. A kilépő neutronok túl gyorsak, le kell lassítani őket, ehhez valamilyen moderátora van szükség.

A maghasadás folyamata.

Moderátor lehet hidrogén(víz, nehézvíz), szén(grafit formájában), és berillium(Be). A víz a legelterjedtebb, a nehézvíz hatékonyabb, de sokkal drágább is. A folyamatot külső neutronforrással lehet beindítani, de ha elegendő U-235 izotóp áll rendelkezésre, akkor önfenntartóvá válik. A folyamat intenzitása az izotópszám és a szabályozás mértékétől függően növekedhet, csökkenhet és lehet állandó is. Ha növekszik, és ebbe az intenzitásnövekedésbe nem avatkoznak be időben, akkor akár a reaktor leolvadását is okozhatja. Ez történt Csernobilban és két éve Fukusimában is. A japánoknál a tóhokui földrengés és az azt követő szökőár miatt nem tudták kordában tartani a folyamatot, ennek eredményeként ott három reaktor is leolvadt, a radioaktív anyagok szivárgása pedig még mindig nem állt el.

Robbanás a fukusimai atomerőműben.

Ukrajnában az RMBK reaktor tervezési hibái okozták a szerencsétlenséget. Az ok az RMBK reaktorok pozitív visszacsatolása volt, ez azt jelenti hogy a teljesítmény növekedése reaktivitás növekedést okoz, vagyis egyre jobban és jobban elszabadul a folyamat, egészen a katasztrófa bekövetkeztéig. Ilyen erőművek ma már csak Oroszországban és Litvániában találhatóak, leszerelésük folyamatosan zajlik.

A csernobili erőmű a robbanás után.

A mai erőművek nagy része ezzel szemben nyomottvizes vagy forralóvizes reaktorokat használ, melyeknél csak extrém esetekben fordulhat elő szivárgás, vagy a reaktor leolvadása. Ilyen extrém eset volt a japánoknál a tóhokui földrengés és az azt követő szökőár is. Emiatt nem tudták kordában tartani a folyamatot, ennek eredményeként ott három reaktor is leolvadt, a radioaktív anyagok szivárgása pedig még mindig nem állt el. Pedig ezek a típusok negatív visszacsatolásúak, vagyis a teljesítmény növekedésével csökken a reaktivitás. Ez röviden azt jelenti, hogy a folyamat önmagát szabályozza be egy biztonságos szintre, ha megfelelően működnek a rendszerek.

A paksi atomerőmű pihentető medencéje.

A paksi atomerőmű is modern, nyomottvizes technológiát használ, nálunk pedig nem kell nagy erejű földrengésekre, áradásokra vagy tornádókra számítani. Emellett, ha országunk alatt földmozgás történne, amely veszélyeztetné az erőművet, az önmagában nagyobb károkat okozna mint az erőmű balesete, esélye pedig elenyésző.

Amennyiben a japán erőmű tulajdonosa, a Tokiói Elektromosenergia-szolgáltató Vállalat megtette volna a megfelelő megelőző lépéseket, akkor még egy nagy erejű szökőár sem okozhatott volna ilyen hatalmas katasztrófát. Atomerőmű baleset mindeddig nem történt természeti csapás következtében, a vizsgálatokból eddig mindig kiderült, hogy emberi mulasztás volt az ok.

JB