Az amerikai katonaság tart a kínai űrprogramtól
A cinikusok szerint igazából csak az USA pionír státuszát féltik, de valójában félelmeik egy része bizonnyal jogos. Ugyanis a kínai fejlesztések közt tényleg van aggasztó természetű is: van például egy műholdakat elpusztító-hatástalanító-tönkretevő technológiájuk, ami aggodalommal tölti el a jelentős földkörüli “járműparkkal” rendelkező USA-t és több más államot is. Még Peking ambiciózus emberi űrrepülés programja is aggasztó az amerikai hírszerzés szerint, ugyanis az űrtechnológiának mindig vannak katonai megfontolásai és oldalai is.
Ronald Burgess amerikai altábornagy, a Hírszerzés Védelmi Ágának igazgatójának két héttel ezelőtti jelentésében már benne van, hogy kína űrprogramja magában foglalja azt a növekvő képességet, hogy Kína potenciális ellenségeinek űreszközeit kiiktassa, és felfejlessze az ország hagyományos hadi képességeit is.
Kína nem is csinál titkot ambiciózus terveiből: novemberben két személyzet nélküli űreszközük sikerrel dokkolt, ami az első nagyon fontos lépcsőfoka annak a folyamatnak, hogy 2020-ra már önűlló kínai űrbázis jöjjön létre. Peking kapásból az első 60 tonnányi űrbázis elkészülése után egyből szeretne mbert vinni a Holdra.
Emllett decemberben Kína lett Oroszország és az USA után az első olyan állam, amelynek saját működő műholdas navigációs rendszere van. Jelenleg tíz műholdból áll, de a tervek szerint 2020-ig minimum 35 darabosra bővülne a flotta. Így nem függenek majd a jelenleg a műholdas navigációban élenjáró GPS-rendszertől – amit az amerikai hadsereg irányít…
Burgess elemzése szerint ez Kínának hatalmas előnyt jelentene háborús konfliktus esetén: megbízhatő, állandó információkkal látná el őket az ellenség hadmozdulatairól. Azt is leírta, hogy Kína rengeteg műholdat üzemeltet időjárásmegfigyelés, kutatás, kommunikációs és felderítési célokra – de hogy pontosan mit nyer ki még a legártatlanabbnak tűnő gépekből is akár, nem lehet tudni.
“Peking ritkán ismeri el űrprogramjának direkt katonai alkalmazásait, és szinte minden műholdfellövését civil vagy tudományos természetűnek állítja be.”
– Ronald Burgess
Az USA kétféle űrprogramot működtet: at egyik a civil, a másik pedig a katonai. De Kínában nincs ilyen megkülönböztetés – viszont a hírszerzés attól tart, hogy Kína űrtevékenységét teljes egészében a Felszabadító Néphadsereg irányítja.
A műholdak elpusztítására már voltak kínai kísérletek: 2007-ben lelőtték egy rakétával saját időjárási műholdjaik egyikét. Bár erős nemzetközi kritikát kaptak érte, azóta is folytatják az atni-műhold fegyverrendszerek kutatását.
Burgess szerint a műholdak hatékony leszedéséhez olyan technikára van szükség, amit pontosan a kínai holdprogram, és az űrszemét-kereső valamint követő technológiák képviselnek.
Az USA régtől fogva domináns szerepet élvezhtett a világűrben: fegyveres konfliktus esetén sem kellett félnie ellenséges kémműholdaktól. Ez a biztonság az ún. ASAT (anti-satellite, műhold-romboló) technológiának köszönhetően azonnal megszűnne.
Persze Burgess összefoglalója és mondanivalója nem tartalmaz különösebben meglepő vagy újdonságnak számító információt. Brian Weeden biztonsági szakértő és technikai tanácsadó elmondta:
“Semmi újdonság nincs ebben az elemzésben Kínával kapcsolatban. Tudjuk, mit csinálnak. Szinte ugyanazon a fejlődési úton járnak, amit az Egyesül Államok és a Szovjetunió is bejárt, amikor elkezdték űrprogramjaikat. Az elképzelésem az, hogy a részletesebb helyzetelemzés mind a titkosított részben található: hogy mennyire fenyegetőek a képességeik, milyenek az esélyek, mik a szándékaik és milyen hatást tudnának gyakorolni az USA terveink megvalósulására.”
Pedig ezek az információk a mérvadóak – azt lehet tudni, hogy mit fejleszt Kína, az érdekesebb az, hogy miért. Ráadásul hozzá kell tenni, hogy az USA még így is jócskán előttük jár tudományos mérföldkövekben. Mi a magunk részéről pedig hiszünk az egészséges verseny ösztönző erejében – abban, hogy Kína haladása további, gyorsabb fejlődésre sarkallja majd a világ űrkutatását.
