Az Idöjáró krónikása: ma 55 éves Stephen Baxter

1957 november 13-án született Stephen Baxter, a hard-sf vonal egyik legnevesebb angliai képviselője.

Stephen Baxter és Terry Pratchett

Baxterre rendkívül nagy hatást gyakorolt H. G. Wells, akinek nagy tisztelője és kutatója. A matematikából is végzett, rendkívül sokoldalú mérnök szerző műveit példaértékű tudományos alaposság jellemzi.

Műveit három alapvető típusra osztják:

1. A jövő történelme
Ezekben a regényekben Baxter gyakran milliárd éveken át követi az emberiség eljövendő sorsát és alakulását. Ezeket a műveket a természettudományos fejlődés és kutatás irányvonalaira építi, és végigköveti az általa felvetett következtetéseket. Ide tartozik például a Xeelee sorozata,amely hét regényből, négy kisregényből és 46 novellából áll jelenleg. A történet a mai korban kezdődik – és ötmilliárd évvel később ér véget, amikor galaxisunk összeütközik az Andromeda galaxissal.

2. Evolúciós biológiára és viselkedéskutatásra épülő regények
Ezek a tudományágak a jövő történelme regényekben is megjelennek, de itt egyenesen a középpontban állnak. A kategória zászlóshajója a kevéssé meglepő című Evolution, amely az emberiség múltbeli és jövőbeli evolúciójával foglalkozik.

3. Alternatív történelem
Sokak szerint Stephen Baxter ebben a műfajban a legerősebb. Alapos kutatásokkal előzi meg az írást, karakterei pedig sokkal emberibbek, ányaltabbak, mint a többi műfajban írt műveinek szereplői. Ide tartozik a NASA-trilógia, a Time’s Tapestry sorozat (amiben sf találmányok kerülnek a múltunkba egy alternatív történelmű jövőből), de írt alternatív prehisztorikus trilógiát is (Northland Trilogy).

Fontos megemlíteni, hogy Baxter nagyon szívesen tesz kirándulásokat más szerzők világaiba is. Sir Arthur C. Clarke-kal közösen írták az Időodiszeia-trilógiát, amelyben alternatív történelem, science fiction, katasztrófa-regény (Napvihar) elemek egyaránt találhatók, de a nagy mesterrel közös munkája még a Régmúlt napok fénye is – egy regény, melyben a féreglyuk-technológia hatását járja körül, amelyet az emberi társadalomra gyakorol. Baxter legsikeresebb, három díjat is elnyert regénye, az idén magyarul is megjelent Időhajók nagy példaképének, H. G. Wells Időgépét folytatta: az Időjáró története végleteket ölel fel, az emberiség kezdetei – és végnapjai egyaránt feltárulnak a fordulatos kötet lapjain.

Baxter szeret társszerzőkkel dolgozni, legújabban Terry Pratchettel állt össze, írásaik első gyümölcse, a The Long Earth idén nyáron jelent meg. A Doctor Who világában játszódó regénye, a The Wheel of Ice szintén 2012 augusztusában jelent meg, amellyel ismét nyit a fiatal olvasók felé.

Számos elismeréssel díjazták: 2006 óta az H. G. Wells Társaság alelnöke, a Brit Bolygóközi Társaság tagja, az Időhajókkal pedig egyenesen tarolt: 1995-ben a BSFA díját, at 1996-ban a John W. Campbell Emlékdíjat és a Philip K. Dick Díjat is megnyerte, és jelölték a Hugo, a Locus, a Sir Arthur C. Clarke Díjra és a Brit Fantasy Díjra egyaránt.