A James Webb-űrteleszkóp (JWST) fejlesztői bizonnyal pezsgőt bontottak, amikor kiderült, hogy a szenátus illetékes albizottsága felajánlotta, garantálják a szükséges pénzt az amerikai űripar egyik legjelentősebb vállalkozásának befejezéséhez és az űrteleszkóp 2018-as indításához. Ennek örülnek a teleszkóp építői, ám a többi tudományos program munkatársait a frász kerülgeti.

A jövő biztonsága
Jövőbeni üzenetet fogott el az ITBN csapata, amelyet az idei konferencia beharangozó video trailereként mutatott be a szervezőség. 2011-ben 7. alkalommal jelentkezik az Informatikai Biztonság Napja, amelynek első előadásán izgalmas és futurisztikus meglepetéssel lepik meg a látogatókat. Ehhez kapcsolódóan Galántai Zoltán jövőkutató, Kovács Tücsi Mihály sci-fi író és Kurucz Péter piackutató fogja elemezni a közeli és távoli jövő IT biztonsági témakörét és a megdöbbentő látottakat. Az ITBN vendége lesz Csányi Vilmos világhírű etológus, aki a biztonság legnehezebben kezelhető eleméről, az emberről fog előadásában kitérni. Újdonság, hogy az ITBN szakmai platform kezdeményezésére létrejött KIBEV (Önkéntes Kibervédelmi Összefogás) is kitelepül az eseményre. Közel 2000 embert várnak a szervezők Szeptember 27-28-án a 7. ITBN Konferencián.

A Hubble-űrteleszkóp utódjának szánt Webb-űrteleszkópnak az eredeti forgatókönyvek szerint már régen az űrben kellene keringenie, ehelyett valamelyik hangárban építgetik. A NASA az első verzió szerint 2001-ben szerette volna fellőni az egymilliárdos összegre taksált műszert, ehelyett az űrteleszkóp máig nem készült el, ellenben a végső ára a 8,7 milliárd dollárhoz közelít. A Fehér Ház jövőre 374 millió dollárt szánt volna az építésre, a szenátus azonban 870 millió dollárt szavazott meg a Webbre.

A Metropolis Média elkötelezte magát a véradás fontossága mellett, ezért a Magyar Vöröskereszttel együttműködve véradó napot szervez
2011. szeptember 29-én, csütörtökön a
Magyar Vöröskereszt Székházában (1054 Budapest, Arany János utca 31.) 11 -18 óráig.

Gyere és adj vért, hiszen 1 véradás = 3 emberen való segítséget jelent.

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) szakemberei már a Hubble-űrteleszkóp pályára állítását megelőzően, 1989-ben felvetették, milyen új űrtávcsőre lesz szükség a Hubble leállását követően. A NASA egy új generációs űrtávcsövet álmodott meg, amely az ezredforduló utáni években indulhat. Az eredetileg tíz méter átmérőjű főtükörrel megtervezett, elsősorban az infravörös tartományban mérő NGST (Next Generation Space Telescope) építésének ütemterve azonban folyamatosan módosult.

A kilencvenes évek közepén már 2007-es indítást valószínűsítettek, ám a költségek tovább nőttek. A programba nemzetközi partnereket vontak be (az európai és a kanadai űrügynökséget), továbbá az űrtávcső tükörátmérőjét hat és fél méteresre csökkentették. Az űrtávcső 2002-re nevet is kapott: a NASA korábbi igazgatójáról James Webb-űrteleszkópnak nevezték el.

Az indítást ekkor már 2013-ra valószínűsítették. Az eredeti koncepcióban szereplő egymilliárd dolláros költségigény időközben négy és fél, majd hamarosan ötmilliárd dollárra ugrott. Tavaly már 6,5 milliárdos költségről és 2015-ös indításról beszéltek, ebből lett má
ra 8,7 milliárd dollár és 2018-as start.

A bődületes költségnövekedést azzal magyarázzák, hogy a világűrben kipróbálatlan technológiát kell alkalmazni. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a nagy tükörátmérő miatt a felbocsátás a mai hordozórakétákkal nem oldható meg, mivel a hordozórakéták átmérője miatt egyszerűen nem fért volna el a távcső a rakétában. Ezért a tükör 18 darab, hatszög alakú részből áll, melyeket a végleges pálya elérése után illesztenek össze.

Kövess bennünket a facebookon is!

Ilyen távcsövet a NASA még soha nem épített. Az űrtávcsövet a Földtől mintegy másfél millió kilométerre található, égi mechanikailag stabil egyik úgynevezett Lagrange-pont körül állítanák pályára. Bár ebben a régióban már keringenek űrtávcsövek, azok messze nem olyan bonyolult szerkezetűek, mint a JWST. Mondjuk nem is kerültek annyiba.

Forrás: nol.hu/tudomány