Csernobil újrahasznosítása
A Csernobili lezárt zóna, a tiltott terület,a misztikus zárt világ. Amely mára nem is annyira tiltott, és még kevésbé misztikus. Hatalmas területről van szó. A 30 km-es zóna Ukrajnában található és Fehéroroszországba is jócskán átnyúlik, a katasztrófa utáni radioaktív kihullás ezeken a területeken volt a legnagyobb. Az 1986-ban kijelölt zóna területe nem kör alakú, hanem a kihullás irányát figyelembe vevő síkidom,[4] melynek a csernobili atomerőműhöz legközelebb eső pontja attól 30 km-re van, ugyanakkor nyugati irányban legalább 60 km távolságba is elnyúlik. A zóna 1986-tól a mai napig katonai őrizet alatt van, csak 18 év feletti személyek illetve csak ukrán vagy régi szovjet rendszámú gépjárművek léphetnek be a zónába, külön engedéllyel. De a zóna nem egyformán szennyezett, vannak nagy területek, amit szinte semmilyen szennyezés nem ért. más részeken a sugárzás már a normális szintre csökkent. És akkor még ott vannak az olyan területk, mint például az erőmű környéke, amit a szarkofág építése miatt teljesen megtisztítottak.
Az ukrán kormány már régóta a terület hasznosítására készült. 2016-ban jelezte szándékát, hogy a normalizálódott területet újra megnyitja. Az ukrán kormány 2017-ben több határozatot is hozott annak érdekében, hogy megkönnyítse a csernobili övezet gazdasági célú kihasználását, különösképpen azért, mert több olyan hazai és külföldi befektető is érdeklődött ez iránt, akik elsősorban a megújuló energiaforrások kiaknázásában gondolkodnak.
A hírek hallatára 2016-2018 között több mint hatvan kérelmet nyújtottak be földterület kijelölésére a csernobili zónában olyan befektetők, akik megújuló energetikai projekteket akarnak kivitelezni. A hazaiak mellett jelentkeztek vállalatok Dániából, az Egyesült Államokból, Kínából, Németországból, Franciaországból, Japánból és Fehéroroszországból.
A kiadott engedélyek birtokában megindult az építés is. 2018 őszén átadták az első napelemekből álló létesítményt, közvetlenül az egykori csernobili atomerőmű közelében. Az egymillió dolláros, , egy megawattos naperőmű csupán száz méterre fekszik attól a fémkupolától, amely az egykori erőműt takarja. Az 1,6 hektáros létesítmény egy kisebb települést, azaz mintegy 2 000 háztartást képes energiával ellátni. A cél az, hogy idővel 100 megawatt energiát állítsanak elő a rendszer segítségével.
Az ukrán hatóságok kifejezetten olcsón biztosítanak területet Csernobilnál a napelemek fejlesztésére. Az olcsóság mellett további előny, hogy a területről könnyű rácsatlakozni az ukrán energiahálózatra. Mivel Ukrajna az európai átlaghoz képest 50 százalékkal magasabb áron vásárolja a napelemeket, az országba rengeteg külföldi befektetés érkezik.
Nem sokkal az átadás után az ukrán kormány engedélyezte az első szélerőmű megépítését is. A szélerőmű-generátorok és egyéb létesítmények helyének összesen 7 hektár területet jelölt ki Kijev megye ivankivi járásában, azaz abban a közigazgatási egységben, amelyhez Csernobil is tartozik.
Hosszú távon a szélerőműveknek nagy jövője lehet Csernobilban. A szélerőművek előnye, hogy nem kell a létesítmény személyzetének folyamatosan ott tartózkodnia, így a csernobili zóna azon részeiben is működhetnek, amelyekben még mindig magas a radioaktivitás szintje, ráadásul maga a szélerőmű nem szennyezi a környezetet.
