Csillagok holtteste körül keringene az Élet?

Az emberiség veleszületett álma, hogy valahol, valaki más is létezik rajta kívül, valaki, aki olyan, mint mi, de mégsem ember. Azt még nem tudjuk, hogyan keressük meg odakint élö testvéreinket – de hogy hol keressük, arra már van elképzelés!

Az idegen élet keresése amilyen ijesztő kilátásokkal kecsegtet, annyi reményt is ad az emberiségnek. De hogyan, és hol keressük? Míg az előbbire még nem, addig az utóbbira már lehet, hogy van válaszunk. Ehhez azonban lássuk előbb, mi is a “fehér törpe”!

A fehér törpe egy halott csillag, amely lassan-lassan kihűl, kifakul és elnyeli egy idő után az űr sötétsége. De ez a lassan-lassan annyira lassant jelent, hogy földi évek tíz-húsz-százmilliói is eltelhetnek közben, így régtől feltételezték, hogy ezek a stabil állapotú, halott csillagok alkalmasak arra, hogy élő bolygó keringjen körülöttük.

Akár még intelligens is.

Kutatók egy csoportja készített olyan mesterséges elő-teszteket, amelyek a nem sokára működésbe lépő James Webb Űrteleszkóp működését szimulálják. Ezen elemzés szerint pedig víz és oxigén jelenlétét is ki tudja majd mutatni olyan földszerű bolygókon, amelyek ilyen fehér törpék körül keringenek.

Egy ilyen exobolygón az élet kereséséhez az égitest atmoszféráját is vizsgálni kell majd, ami a csillag előtti bolygóátvonuláskor lehetséges, azaz akkor, amikor a mi nézőpontunkból a bolygó a csillag előtt elhalad, így annak fénye átvilágítja a légkört. Az atmoszférában található anyagok elnyelik a fény egy részét – méghozzá minden jelen levő elem a saját hullámhosszának megfelelő fényt blokkolja, így elég jól meghatározható egy bolygó légköri összetétele.

Ezt a technikát, az ún. transzmissziós spektroszkópiát általában igen nehéz alkalmazni, mert a csillagok erős fénye sokszor elnyomja elnyomja a bolygó jeleit. De ha az anyacsillag egy fehér törpe egy főszakaszban, ereje teljében levő csillag helyett, akkor a kisebb méret miatt az átvonulás igen erőteljesen érzékelhető. Az átlagos fehér törpe átmérője ugyanis 17000 kilométer körül van, ami a Föld 12800 km-es átmérőjénél nem sokkal nagyobb. Így, bár a fehér törpék halványak és nehezen észlelhetőek, kiváló áthaladásokat figyelhetnénk meg földszerű bolygóitól.

Bizonyos elemek a légkörben utalnak az élet jelenlétére. Ilyen az oxigén, vagy a metán, amelyek hamar lebomlanak illetve más elemekkel találkozva reakcióba lépnek velük – és ha az élet egyes formái nem termelnék újra itt a Földön ezt a két gázt, akkor hamar eltűnne mindkettő. (Ugye előbbit a növények, utóbbit például a kiváló tehenek termelik újra a légkörben.)

A Föld ilyen biomarkereinek egy része az infravörös régióban jelez erősen, ami a James Webb Űrteleszkópot ideális vadásszá teszi az exobolygók ilyen elemzésére, ez ugyanis kimondottan a fény infravörös spektrumában fog vizsgálódni: bolygókat és M-típusú csillagokat fog figyelni. Az ilyenek csillagászati vizsgálata azonban sokkal tovább tartana, mint a fehér törpék körüli bolygók megfigyelése, ugyanis a bolygók jelei az erős csillag jelenlét miatt gyengébbek.

Az előzetes kimutatások alapján, amiket a Harvard Egyetem munkatársa, Avi Loeb és a Tel-Aviv Egyetem embere, Dan Maoz végzett, az oxigén és a víz jele tisztán olvasható lesz a képekről. De arra ők is felhívták a figyelmet, hogy egy erős fényű anyacsillag könnyedén kiolthatja ezeket a jeleket.

Jelenleg még nem is észleltek azonban bolygókat fehér törpék körül, aminek az az oka, hogy ezek a halvány csillagok nehezen megfigyelhetőek a mostani technikánkkal. (Ezen is fog változtatni a kiváló űrteleszkóp, amikor majd fellövik.) Azonban jelek utalnak arra, hogy ezek a csillagok is rendelkeznek bolygókkal: fényük nehéz anyagok jeleivel “szennyezett”, ami lehet bolygók jele. Pulzárok körül keringő bolygót már sikerült felfedezni, ami egyértelműen jelzi, hogy az ilyen extrém csillagmaradványok is rendelkezhetnek planétákkal.

Egy földszerű bolygó ráadásul ideális méretben is olyan szempontból, ami a légkör vizsgálhatóságát illeti egy fehér törpe körül. Az oxigén, amely egy Föld-méretű bolygó légköréből is legkésőbb 4-5 millió éven belül teljesen eltűnne, hacsak nincs valamiféle élet, amely újra termeli, olyan tanújele lenne az – általunk is ismer-elismert formájú – életnek, amely minden vitán felül bizonyíthatná: nem vagyunk egyedül.

space.com nyomán