Édes jobbra, keserű balra: előkerültek az ízérzék helyei az agyban
Párosan szép az élet őszi akciónkról itt olvashat és rendelhet könyveket csupán 2000 forintért 2 darabot.
Az ízérzékelés helye a nyelv (és részben a szájpadlás), illetve annak az ízlelőbimbói, és már itt feltűnik az ízérzékelés különleges helyzete az érzékek között. Míg a többi érzékszerv a megfelelő ingerek széles spektrumára reagál, majd ezek összesítésével áll elő agyunkban az adott kép, hang vagy szag, az ízlelőbimbók szigorúan csak egyféle ingerre válaszolnak. Külön ízlelőbimbók érzékelik az egyes ízeket. Az egyik típus az édes – és csak az édes -, a másik keserű – és csak a keserű – ízre jön ingerületbe, és ez mind az öt alapízre igaz. Már önmagában ez is zavarba ejtő, de az igazi meglepetést a Scienc
e folyóirat legújabb számában közzétett cikk eredményei jelentik. Ebben a tanulmányban – egereken végzett vizsgálatok alapján – azt állítják a kutatók, hogy nemcsak az érzékelés helyén, azaz a nyelvben, hanem az ízlelésért felelős agykéregben is határozottan elkülönülnek ez egyes ízek feldolgozásával foglalkozó agyterületek. Ez azért is meghökkentő, mert a gyakorlatban rengeteg ízkombinációt érzünk.
Most a 2006-os Galaktika magazin évadát is begyűjtheted, ha egyben vásárold meg a teljes évadot (1-12 szám) csak 2006 forintért! Itt megveheted!
Az ízérzékelés helye az agykéregben
Charles Zuker idegkutató és munkatársai a Columbia Egyetemen az egerek agykérgének ízérzékelésért felelős területét vizsgálták. Az idegaktivitás megfigyeléséhez rendkívül kifinomult optikai képalkotó eljárást (úgynevezett kétfotonos kalciumos leképezést) használtak. Ennek alapján megállapították, hogy elkülönült neuroncsoportok válaszolnak a sós, az édes, a keserű, illetve az umami ízre. A savanyú íznek nem találták meg az agyi reprezentációját. Ezt azzal magyarázzák, hogy valószínűleg kívül esik az általuk vizsgált agyterületen. A tanulmány valóban áttörést jelenthet az elsődleges ízérzékelő kéregről alkotott képünk szempontjából – mondja Susan Travers, a columbusi Ohio Állami Egyetem idegkutatója. De rögtön hozzáfűzi, hogy az új eredményeket nehéz összeegyeztetni azokkal a több évtizede folyó kutatásokkal, amelyek ennél jóval összetettebb képet vázoltak fel az ízérzékelés neurobiológiájáról.
Alapízekre érzékeny ízlelő receptorok
Zuker az elmúlt évtizedben már felkavarta a kedélyeket az ízérzékeléssel kapcsolatos kutatásaival. Csoportja számos cikkben meghatározta a nyelv és a szájpadlás sejtjeinek azon molekuláris érzékelőit, amelyek az egyes ízek detektálásáért felelősek. Az eredmények azt mutatták, hogy minden egyes alapíznek különálló receptorsejtjei vannak, amelyek kizárólag annak az íznek az érzékelésére vannak hangolva. Ez az állítás teljesen ellentétes volt az ízérzékeléssel kapcsolatos akkori dogmákkal – mondja Zuker.
Ízenként körülhatárolt neuroncsoportok
Új tanulmányukban Zuker és munkatársai azt vizsgálták, vajon a nyelv receptorsejtjeinek szűk tartományú hangolása kiterjed-e egészen az agykéregig. Fluoreszkáló festéket használva láthatóvá tették az aktív neuronokbon áramló kalciumionokat, és ezzel egy időben több száz neuron aktivitását rögzítették az elaltatott egerek agyának ízlelőkérgében. Amikor műnyállal kevert cikloheximidet (keserű vegyületet) cseppentettek az egér nyelvére, az állat ízlelő-agykérgének kis foltja jött aktivitásba. Más keserű anyagok ugyanezeket a neuronokat aktiválták, a savanyú, sós vagy édes oldatok azonban nem. Ez arra utal, hogy az agykéreg ezen foltján elhelyezkedő neuronok szelektíven a keserű ízre vannak hangolva. Hasonlóképpen derítették fel a sós, az édes és az umami íz “forró pontjait” az agykéregben.
Az egyes ízek érzékelési helye jól elkülönül az egéragyban (zöld: édes, piros: keserű, narancs: sós, sárga: umami)
Látogass el a facebook oldalunkra,ahol sok-sok érdekes információval, történetekkel és nyereményjátékokkal várunk. Nyerj értékes ajándékokat. Katt ide és szörfölj velünk!
Forrás: origo/tudomány