Egerek helyett emberek – titkos kísérletek kutatóbázisokon 1.rész
Egy technológiailag fejlett, civilizált országban élő ember valószínűleg ma már el sem tudná képzelni az életét olyan eszközök nélkül, mint a mobiltelefon, olyan szolgáltatások nélkül, mint a közegészségügyi hálózat, közlekedés, információ, és hírközlés.
A tudomány és technológia hétköznapi életünk szerves részét alkotja, cikkünk a világ ismert, és kevésbé ismert kutatólaboratóriumairól szól.
Nem minden tudományos vívmány volt áldozat, sőt emberáldozat nélkül való.
A náci koncentrációs táborokról szóló rémhírek közül némelyek utólag igaznak bizonyultak, s egy orvos, bizonyos Mengele neve mára már egyet jelent a borzalommal, az embertelenséggel, és az orvoslás megcsúfolásával.
Josef Mengele azonban korántsem volt egyedül nézeteivel, távol-keleti kollégái, Isii Siró, és Kitano Maszadzsi, a hírhedt Kempeitai még hírhedtebb 731-es alakulatának vezetői talán még rajta is túltesznek kegyetlenségben. (Megjegyzés: nézzék el nekem, ha nem vagyok hajlandó a doktor címet a nevük elé tenni.)
Bármilyen embertelen körülmények között is születtek tudományos eredményeik, a világ egyik legsötétebb nyílt titka, hogy aljas kísérleteik eredményei az alapját képezik a huszadik századi orvosi kutatásoknak, és fejlesztéseknek amelyek között szerepel például a plasztikai helyreállító sebészet, amelynek világszerte több százezer ember köszönheti az életét; többek között égési sérültek, fejlődési rendellenességgel született csecsemők, baleseti traumát, csonkolást elszenvedettek.
Mindez nem menti fel Mengelét, Sirót, és Maszadzsit a tetteik alól, emlékezetük remélhetőleg örök időkig figyelmezteti az emberiséget arra, hogy milyen borzalomra vagyunk képesek etikai kontroll nélkül.
731-es alakulat
A Japán Császári Hadsereg titkos biológiai és vegyi hadviselési egysége brutalitás, tömeges emberkísérleteket és népirtást folytatott a második kínai–japán háború (1937–1945) és a második világháború (1939-1945) során Mandzsúriában. Bár a világban főként a fenti kódnéven ismert, az egység hivatalos neve Kempeitai Járványmegelőzési Kutatólaboratórium Politikai Osztály volt.
Eredetileg a Kempeitai katonai rendőrség keretein belül alapították, hogy tömegpusztító fegyvereket fejlesszen a kínaiak, és talán a szovjetek ellen.
A pingfangi állomáson meggyilkolt áldozatok 95%-a kínai vagy koreai civil vagy katona volt, a többiek a Japán Birodalom akkori délkelet-ázsiai gyarmatairól származtak, egy kis részüket pedig mint a szövetséges országokból származó hadifoglyot áldozták fel. Ezek az áldozatok a biológiai fegyverek fejlesztését és termelését szolgálták.
A halálos áldozatok számát szakértők 2002-ben 580 ezerre becsülték, ami a korábbi 200 ezerhez képest még sokkolóbb szám.
Az alakulat aktív tudósai közül sokan jeles karriert futottak be a háború utáni Japánban mint politikusok, tudósok, üzletemberek vagy orvosok. Csak néhányuk került szovjet hadifogságba, őket a habarovszki perben felelősségre vonták, majd felakasztották. A többség azonban amerikai hadifogoly lett.
http://www.booker.hu/konyv/nyitott_szemmel_japan_/
Miután Japán megadta magát a szövetségeseknek 1945 augusztusában, Douglas MacArthur tábornok a szövetséges megszálló erők főparancsnoka a biohadviselés kutatási eredmények átadásáért cserében garantálta a 731-es alakulat tagjainak büntetlenségét. Az erről szóló megegyezés 1948-ban született.
A hidegháborús korszak kezdetén az USA valószínűleg magának akarta megszerezni a technológiai tudást, illetve el akarta zárni azt a Szovjetunió elől. Hasonló kutatások végzése a nyugati világban elképzelhetetlen volt.
Pár példa a 731-es embertelenségéből:
– Érzéstelenítés nélkül, élve boncoltak fel embereket. Előbb megfertőzték őket különböző kórokozókkal, majd eltávolították egyes szerveiket, hogy azokon a fertőzés folyamatát tanulmányozzák. Férfiakat, nőket, terhes asszonyokat és gyermekeket egyaránt feláldoztak így.
– Élő foglyokon vizsgálták a gránátrobbanás és a lángszóró hatását különböző távolságok és testhelyzetek esetén.
– Kikötözött foglyokat használtak célpontul a különböző biológiai és kémiai harci anyagok hatékonyságának elemzésére.
– Foglyokat fertőztek pestissel, kolerával és mérgeztek botulinum toxinnal (bizony, az oly népszerű kozmetikai ránctalanító, a botox egy botulotoxin nevű idegméreg!).
Ez utóbbi kutatások új fegyverek kifejlesztéséhez vezettek, mint amilyen pl. a pestissel fertőzött bolhákat tartalmazó kerámia bomba volt. E bombák lehetővé tették, hogy a japán hadsereg biológiai támadásokat hajtson végre Kína meg nem szállt területein, és megfertőzze a mezőgazdaságot, a kutakat, a víztározókat stb. lépfenével, pestist hordozó bolhákkal, hastífusszal, kolerával, és más halálos kórokozókkal. Az így kiváltott kolera-, lépfene- és pestisjárvány mintegy 400 ezer polgári lakos életét követelte.
United States Army Research Laboratory (US-ARL)
Az Egyesült Államok Hadseregének Kutatóközpontja a tudomány, a technológia, és az elemzés területén végzett munkájával az amerikai katonák előnyét hivatott biztosítani. Tudományos és technológiai innovációi a kormány, az ipar és a tudomány összefonódásának köszönhetőek, közös programjaik eredménye pedig, hogy az amerikai hadsereg a világ élvonalába tartozik.
Kutatják, és elemzik többek között meglévő fegyverrendszerek teljesítményét, a katonákat a harctéren érő környezeti hatásokat, a kibernetika katonai célú felhasználását, és azon erőforrások felkutatására sem kevés pénzt kapnak, melyek eme technológiai innovációk és a hadsereg akadály nélküli fenntartásához szükséges.
NASA Ames Kutatóközpont
Ames Kutatóközpontot 1958-ban vette át a NASA.
Magát a kutatóintézetet már korábban repüléstani kísérleti központnak használták, melyet 1939-ben alapítottak. A Moffett Fieldben található Ames Űrközpont legfontosabb kísérleti berendezései a NACA idejétől fogva fejlesztett szélcsatornák. Ugyancsak ide tartoznak az Államok egyetemeivel közösen fejlesztett laboratóriumok is.
Az Ames bázis az aeronautikai kutatásokban, az élettani, az űrtudományi, és a hozzájuk kapcsolódó technológiai kutatásokban, az informatika területén, a robotok, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia fejlesztésének kutatásában, a planetáris geológiában, a Bio-Info-Nano kutatások és fejlesztések területén játszik vezető szerepet.
Az Ames Űrközpont a NASA egyik legnagyobb mesterséges intelligencia fejlesztő intézménye.
Fut egy hosszútávú együttműködés a NASA Ames, a Google, és a Carnegie Mellon University között azzal a céllal, hogy különlegesen nagy méretű földi felvételeket készítsenek (Gigapan Project).
Egy másik közös munkaterv a Google Moon (Google Hold) és a Google Mars program is.
Cikkünk második részben két szigorúan titkos katonai létesítménybe látogatunk el – náci rakétakísérletek, és az orosz nukleáris kutatás fellegváraiba-, illetve egy brüsszeli kutatóközpontba, ahol a nagy világkatasztrófákat elemzésével, és vészhelyzeti protokollok menedzselésével foglalkoznak…
http://www.booker.hu/hirek/Egerek-helyett-emberek-titkos-kiserletek-kutatobazisokon-2-resz/
