Egy új lelet átírhatja a biológia tankönyveket
Számunkra a természet egyik leghétköznapibb, mégis legkedvesebb jelensége a virág. Annyira természetesnek vesszük, mintha mindig is léteztek volna. Pedig a virág a biológia történetében viszonylag későn jelent meg. A kutatások szerint a virágos zárvatermő növények legkorábban 130 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Azonban egy új kínai lelet alaposan kitolhatja a megjelenésének idejét. Több mint 174 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti jura időszak elejéről származó, megkövesedett virágos növényt azonosítottak kínai kutatók. Az újonnan felfedezett, és Nanjinganthus dendrostylának elnevezett virágos növény mintegy 50 millió évvel korábbi, mint az eddigi leletek. Ráadásul egy sor olyan jellemzője van, amely “váratlanul” érte a tudósokat.
A tudománytörténet egyik nagy rejtélye, hogyan jelentek meg a virágos növények. Úgy tűnt, mintha a semmiből tűntek volna elő a kréta időszakban. Erre a rejtélyre csak a legkorábbi fosszilis leletek vizsgálata adhatott választ. A kutatók 198 egyedi virág 264 példányát tanulmányozták, amelyeket a Nancsing régióban található dél-hsziangsani alakzatban, egy sziklacsoportban találtak. A sziklacsoport arról nevezetes, hogy sok fosszilis maradványra bukkantak már ott az alsó jura korból.
A kutatók mikroszkópos vizsgálattal elemezték a fosszíliákat, különböző szögekből és nagyítással magas felbontású képeket készítettek a virágokról. A különböző fosszilis virágok alakjáról, szerkezetéről így nyert részletes információkat arra használták, hogy rekonstruálják, milyen lehetett a Nanjinganthus dendrostyla.
A zárvatermők legfontosabb ismertetőjegye, hogy a termőlevelek zárt magházzá nőnek össze, és így védik a magkezdeményeket. A tanulmány szerint a rekonstruált virágnak csésze formájú magháza volt, és ebben ültek a magkezdemények. Ez fontos felfedezés, mivel ez bizonyítja, hogy a felfedezett virág zárvatermő volt. Észak-Kelet-Kínában korábban találtak már a középső, késői kréta korból származó zárvatermőket, ám az új felfedezésnek annyi más jellemzője van, hogy a kutatók szerint egy másik zárvatermő nemzetségbe tartozik.
