Egy város apokalipszise: a mi jövőnk? Detroit képekben
Igyekeznek enyhíteni, vagy egyenesen elhallgatni a Detroittal kapcsolatos híreket manapság, talán azért, mert félnek attól, hogy sokan megláthatják saját jövőjüket az USA egykor legjómódúbb megapoliszának kálváriájában. De mi is történt Detroittal?
Ez a város Michigan legnépesebb települése, vonzáskörzetében 5,5 millió fő körül élnek. Az 1950-es években óriási autópálya-csomóponttá épült ki, és bár korábban is kulcsfontosságú szerepet töltött be az Egyesült Államok gazdaságában, mint a legfőbb nehézipari és autógyártási központok egyike, ezzel jelentősége elképesztő mértékben megnőtt.
És hogy milyen autók is készültek Detroitban? Tudd meg a Gördülő Elegancia című könyvből!
A jelek azonban már ekkor is sokasodtak: az autógyártásba egyre több cég kapcsolódott be világszerte, míg az évenkénti eladott autók mennyisége olyan nagy mértékben nem növekedett, így a detroiti központú autógyárak eladásai csökkenni kezdtek, ami a termelés mérséklését vonta magával. Egyes gyárak már 1960-ra teljesen leálltak.
Nem robbanékony volt Detroit pusztulása, hanem lassú, hanyatlásszerű. A munkanélküliség folyamatosan növekedett, a lakosság hangulata és a közbiztonság romlott, és végül 1967-ben kitört az Egyesült Államok egyik legbrutálisabb lázongása, mely 43 halottal, ezernél több sérülttel és több, mint 7000 letartóztatással járt.
A hatvanas évek végére kristálytisztán kialakult két réteg Detroitban: az egyik a stabil jövedelemmel rendelkező, egyre nagyobb jómódban élő csoport, a másik pedig az egyre mélyebb és kilátástalanabb szegénységbe süllyedő, tulajdonképpen nincstelen emberekből álló réteg. A drasztikusan növekvő vagyoni különbségek egyre több konfliktushoz vezettek, a betörések, erőszakos cselekedetek mindennapivá váltak.
Mára Detroit sokkoló adatokkal tud szolgálni: az egyéni lakosok 36%-a él a szegénységi küszöb alatt, míg ugyanez családok esetében a 31%-ukra igaz. Rémisztő adat, hogy Detroit város lakóinak több, mint 50%-a nem fizet semmiféle adót – azaz jogtalan lakásfoglalónak minősül!
Egyébként a város hanyatlásának egyik legdurvább adata maga a népesség. Mára lakossága 1.850.000 főről 700.000-re zuhant, míg a bűnelkövetési ráta az USA legmagasabbjai közé emelkedett: 1000 főre 62 rablást-lopást regisztrálnak és szintén 1000 főre 16 erőszakos bűncselekményt. A Michigan állambeli gyilkosságok 2/3-át itt követik el, a vizsgálatok alapján az erőszakos bűncselekmények 65-70%-ának köze van droghoz, és a gyilkossági ügyek 70%-a megoldatlan marad.
Az elnéptelenedés miatt a város tekintélyes része romokban hever, üres tömbházak és felhőkarcolók szép számban akadnak. Több helyen eldózeroltak már teljesen lakatlan épületeket – ezeken a helyeken alakult ki az ún. “‘városi préri”.
Az, hogy Detroitot az utóbbi években egy Las Vegashoz hasonló szórakozó központtá kezdték kiépíteni, nem oldotta meg az egyre súlyosabb problémákat: a vagyoni különbségek egyre súlyosabbak, a munkanélküliség az egekben az utcai bandák hatalma megnőtt… nem rég pedig új fejezet kezdődött a város pusztulásában: fizetésképtelenné vált, és csődöt jelentett be.
Ezzel az USA legnagyobb olyan városa, amely valaha csődbe ment. 2013 márciusában a kormányzó pénzügyi szükséghelyzetet hirdetett, és elmondta: a város költségvetési hiánya 327 millió USA dollár, a hosszabb lejáratú adósságai pedig meghaladják a 14 milliárd dollárt (ami “mindössze” 3080 milliárd Forint). Júniusra a kamat nélküli adósság elérte a 18,5 milliárd dollárt (4070 milliárd HUF), július 18-án pedig bejelentették a csődöt.
Hogy mi lesz vele, hogyan tovább, sokak szerint ez a fő kérdés Detroittal kapcsolatban, ugyanis a város hanyatlása kísértetiesen emlékeztet a világ több helyszínének állapotára: a ’40-es, ’50-es, ’60-as években szinte az egész világon kiépült egy minél gyorsabb és nagyobb hatásfokú termelésre szakosodott ipar (hogy gépgyártás, informatikai eszközök vagy krokodilbőr csizmák, az most mindegy). Ez az ipar elért egy maximum szintet, ahogy a piac megtelítődött, aztán hanyatlani kezdett, ahogy újabb szereplők csatlakoztak be a gyártásba. Amikor pedig olyan szintű piaci túltermelés jött létre, hogy azt már nehéz elviselni, az ipar összeomlott.
Ez történt Detroitban, és ez történik szerte a világban, ahogy bejött egy minden eddiginél nagyobb szereplő a termelésbe: Kína. A kínai gyártás olcsóságával egyszerűen nem lehet versenyezni, így a helyi gyárak és üzemek egymás után csuknak be, ahogy a piacot elönti az övéknél időnként jelentősen silányabb, de jóval olcsóbb kínai termékek árja. Detroit példáján látjuk, mik a következő lépések: a növekvő munkanélküliség miatt az állam bevételei visszaesnek, adósságai nőnek, így felülről megbomlik a szociális háló, a közbiztonság hanyatlik, és a bűnözési hajlam megnő. Drasztikus elvándorlás mellett addig virágzó területek (országok, akár) hanyatlanak le, és lesznek átvitt értelemben olyan elhagyatott romok, mint Detroit városa, ami a felszínen szép ugyan – de valójában üres, romos és veszélyes.
Kedves galaktika.hu olvasó! Most egy ajándék e-novellával köszönjük meg, hogy meglátogattad honlapunkat. Ehhez az alábbi linken férsz hozzá:
http://galaktikabolt.hu/termek/stephen_leacock_a_betonember_e-novella.html
Hogyan tudod megszerezni? Rövid regisztráció után kosárba teszed az e-novellát, majd amikor véglegesíted vásárlásodat, a “KUPON” részbe írd be ezt az exkluzív kódot: galaktikaolvaso2
Ezután a novella ára levonódik a vásárlásodból, majd a “Kizárólag letölthető tartalmakhoz” fizetési opciót választva megrendeled a terméket, s már csak annyi dolgod van, hogy megvárod, amíg kollégánk engedélyezi a letöltést – és máris olvashatod az ajándék novellát!
A galériának itt még koránt sincs vége! A további képekért kattints ide: http://www.booker.hu/hirek/?hirek[hirek][hir]=248
Detroit témája nem új az sf berkein belül sem: a Deus Ex: Human Revolution cyberpunk alapműnek is tartott akciójátékban barangolhatunk a város jövőbeli utcáin (több ismerős, a valóságban létező helyet is átépítettek a játékban). Detroit problémáit azonban még a gigászi biotechnológiai cégek tőkéje sem oldja meg – afféle szimbólumává vált az elhibázott gazdasági tervezésből eredő hanyatlásnak, ez pedig látszik a borongós, vészjósló képeken:
Ha szívesen elmélyednél egy ilyen borongós cyberpunk világban, ajánljuk mind a játékot is, mind pedig az annak világában játszódó, de külön is teljesen élvezhető, önálló regényt, James Swallow Deus Ex: Ikarosz-hatás című művét:
forrás: http://www.marchandmeffre.com/detroit/
A deus ex mintájára épul a jövő?