Élet a világűrböl: megvannak az élet építőelemei "odakinn"
Az élet keletkezésére – nagyjából – kétféle magyarázat van: az egyik szerint itt, a Földön jött létre (így vagy úgy), a másik szerint pedig a világűrböl érkezett. A földi keletkezés egyik nagy érve az, hogy odakint, az űr sötétjében nem jönnek létre azok a bonyolult molekulák, amelyekre az életnek szüksége van a kialakuláshoz… pedig dehogynem jönnek létre!
A Messier 78 nevű csillagkeltető nebula. Hasonló objektumhoz kötődik a jelen felfedezés is
Csillagászok egy csoportjának sikerült ugyanis kimutatnia az élet építőkockáinak is becézett anyagok nyomait – méghozzá egy, a Földtől 1000 fényévnyire levő csillagközi ködben, ahol javában folyik a csillagok keletkezése!
A hidroxil-amin (H3NO) nevű molekulát vélik felfedezni egy csillagkeltető ködben, de a kutatók óvatosak a dolog nagy hordereje miatt: ez az egy anyag ugyanis elegendő ahhoz, hogy bolygókat termékenyítsen meg és alakítson az élethez szükséges táptalajjá. (Ami azt illeti, abban minden elmélet megegyezik, hogy ez az anyag tevékeny szerepet játszott a földi élet kialakulásában, akárhogyan is történhetett az.)
A NASA Goddard Űrutazási Központjának asztrokémikusa, Stefanie Milam szerint, ha az ellenőrző tesztek is pozitívak lesznek, akkor ez hatalmas lépés lesz a prebiotikus kémiai folyamatokkal kapcsolatos elméletek számára.
Elméletben eddig is beszéltek arról, hogy az űr hidegében, hasonló felhőkben létrejöhetnek ezek az anyagok, és a felhőn áthaladó üstökösök, aszteroidák és meteorok segítségével eljuttathatják azokat különböző bolygókra, így “lepakolják” azokat a molekulákat, amelyekre később az életnek szüksége lesz.
Azaz, még ha azt is mondjuk, hogy a Földön a hidrotermikus tevékenység gócpontjában alakult ki az élet – ezekre az anyagokra ott is szükség volt, és valahonnan oda kellett kerülniük – ez a “valahonnan” pedig lehetett a világűr!
Hogy az elmélet helyességét teszteljék, a kutatók bizonyos alapvető, egyszerű, élettelen és szervetlen vegyületek jelenlétét nézik csillagközi felhőkben. Amiket keresnek, olyan molekulák, amelyek önmagukban, vagy más atomokkal reakcióba lépve az élet építőköveinek nevezett blokkokat létrehozzák (mint például aminosavakat vagy a DNS-t felépítő nukleotidokat). Az elmúlt években tudósok több ilyen molekulát kimutattak – de ezek közül a hidroxil-amin azért is jelentős, mert különösen sokféle olyan reakcióra képes, ami az élet építőkövei közül valamelyiket eredményezi, másrészt alapvető aminosavakat hozhat létre.
A Tejút L1157-B1 nevű csillagformálódási régiójában találták a hidroxil-aminra utaló nyomokat. Ennek azért is volna alapja, mert a régióba egy vad gáz-fuvallatcsap be, és a lökés, amit ez gyakorol a felhőre, elegendő ahhoz, hogy a külön atomok közt kémiai reakciókat indítson be. Ezeknek pedig eredménye: a hidroxil-amin, ami, a gáz-löket további csiklandozása hatására reakcióba keveredik sok más atommal a környéken – így ecetsavat és aminosavakat hoz létre, amelyek pedig szétspriccelnek a meteorok és más testek hátán…
A csapatnak most igazolnia kell, hogy valóban hidroxil-amin az, amit észleltek. Ha ez megtörténik, már soha, senki nem fogja tudni kizárni azt, hogy az életnek legalábbis a molekuláris építőkövei fenyegető kisbolygókon szelik át a végtelen sötétséget, hogy potenciálisan segíthessenek életbe burkolni egy-egy bolygót.
