Élő vulkánosság a Vénuszon
Amerikai és svájci kutatók meggyőző bizonyítékokkal szolgáltak arra, hogy a Vénusz geológiailag aktív bolygó. 37 aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a bolygón.
Most először sikerült olyan sajátos szerkezetekre rámutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy nem ősi vulkánról, hanem ma is aktív, valószínűleg alvó, de nem holt vulkánról van szó.
A kutatók már jó ideje tudják, hogy a Vénusznak van egy fiatalabb felszíne, szemben a Marssal vagy a Merkúrral, amelynek hideg a belseje. A meleg belsőről és a geológiai aktivitásról árulkodnak azok a gyűrű alakú repedések, a coronae-k, amelyeket általában medencék vesznek körül.
A szakemberek azonban úgy vélték, hogy a coronae-k valószínűleg ősi aktivitás jelei, és a Vénusz eléggé lehűlt, hogy lelassítsa a geológiai aktivitást a bolygó belsejében és megkeményítse annyira a kérget, hogy semmilyen meleg anyag a mélyből ne legyen képes áttörni azon. Ráadásul vita tárgyát képezi a coronae-k formálódásának pontos folyamata és különbözőségük okai.
A kutatók a Vénusz felszíne alatti termomechanikai aktivitás modelljeit használták, hogy létrehozzák a coronae-alakzatok háromdimenziós, nagyfelbontású szimulációját. Az eredmények segítettek abban, hogy azonosítsák a közelmúltban aktív coronae-k jellegzetességeit. Megállapították azt is, hogy a coronae-k közötti bizonyos különbségek a geológiai fejlődés különböző szakaszait jelentik.
A tanulmány az első bizonyítékkal szolgál arra, hogy a coronae-k a Vénuszon még fejlődnek, ami azt jelzi, hogy a bolygó belseje még háborog.
