Ezt a cikket egy robot írta?

Olvassa végig és állapítsa meg!A Narrative Science programja 2010-ben elindult az úton, mely a jövőben állástalan újságírók között vezet – a program egy chicagói baseballmérkőzés beszámolójával kezdte meg munkáját a virtuális „szerkesztőségben”. Eredményeit és hatékonyságát mi sem jellemzi jobban, hogy mára több millió beszámolóra dagadt, a 2011-ben még csak 400 000-nyi beszámoló, melyeket robottollnokok állítottak elő (ahogyan kimutatták, hogy a Twitter-társadalom 8,5%-a, 23 millió felhasználó csupán algoritmus).  A program leginkább üzleti és sportbeszámolók készítésére alkalmas, az (internetes) alapadatokat, táblázatokat felhasználva alkotja meg a cikket, nyelvi forgatókönyvek (mintázatok, ellentétek, következtetések, kényszerek stb.) alapján. Az újságíró robot még nem alkalmas arra, hogy művészi írást, bonyolult okfejtést, oknyomozó riportot készítsen, de a várakozásokat jól jelzi, hogy a Narrative Science mellett megjelent egy versenytárs is, az Automated Insights. Sőt! Kristian Hammond, a Narrative Science vezető tudósa egy 2012-es konferencián olyan kijelentésre ragadtatta magát, miszerint húsz éven belül robotújságíró nyeri meg a legrangosabb újságírói kitüntetést, a Pulitzer-díjat.

22 000 dollárért bárki a futószalag mellé állíthatja a tanítható robotot, Baxtert

Imponáló magabiztosság, különösen azt figyelembe véve, hogy általában az élet más területeit, más munkáit tekintjük leginkább automatizálhatónak. Az ápolásban, a mezőgazdaságban, takarításban már nem csodálkozunk az automatizált rendszerek jelenlétén, de a személy- és áruszállítással foglalkozók lesznek az igazi vesztesei a küszöbön álló robotforradalomnak (70 millió ember), ahogyan a különösebb képzettséget nem igénylő kommunikációs munkakörökben is hamar útilaput köthetnek az alkalmazottak lábára a jövőben. De hiba volna a többi ágazat munkavállalóinak föllélegezni, az ő fejük felett is ott lebeg a munkanélküliség automatizált démona.

A grafikon annak valószínűségét ábrázolja, hogy az adott munkakör emberi ellátását milyen valószínűséggel teszik szükségtelenné a robotok a következő 20 évben. Az 1 a szinte teljesen biztosat, a 0 a legkevésbé valószínűt jelenti. (Forrás: Index)

GoogleX

Az egykor csetlő-botló, ügyetlennek és lassúnak ábrázolt robotok napjainkra már teret nyertek, számos példa mutatja, hogy a robotok már dolgoznak, itt vannak. A robotporszívók, az autóösszeszerelő masinák vagy maguktól parkoló autók már-már közhelyes példák, de ezenfelül már az Amazon óriási raktáraiban is robotok gyűjtik össze a megrendelt termékeket, ahogyan a Honvédkórház is „alkalmaz” 25 ember munkáját kiváltó szállítórobotokat.

2007-ben 500 millió forintért 8 darab „robotnővérrel” bővült a Honvédkórház állomány

Az igazi áttöréshez, az irányparancs nélkül dolgozó robotnak – melyek összetett feladatot is képes ellátni – öt tulajdonságra lesz szüksége.
(1) Hogy ne okozzon gondot egy ismeretlen, vagy ismert, de elérő formájú, anyagú tárgy kezelése, hatalmas adatállománnyal kell rendelkeznie a jövő, sokoldalú robotjának.
(2) A fenti adatbázis nagysága nem teszi lehetővé, hogy magában a robotban legyen tárolható minden szükséges információ. A Cloud Computing lehetővé teszi, hogy interneteléréssel, közvetlenül egy központi szerverparkról töltse le a robot a szükséges információkat vagy azokból statisztikát (következtetést) készítsen.
(3)  A nyílt, szabad, bárki által feltölthető kódok, adatok, robot-dizájnok lehetővé teszik a gyors fejlődést, lendületet adhatnak – ilyen pl. a ROS – Robot Operating System oldal.
(4) A robotok megosztják egymás között tapasztalataikat (pl. egy akadály helyét), helyzetüket, mely által optimalizálni tudják működésüket, koordinálni munkájukat.
(5) A robotok nem kérnek szabit, nem mennek el cigiszünetre és meg sem betegednek, de hibás működés, döntésképtelenség még náluk is előfordulhat. Ha ilyen helyzet adódik, fel kell ismerniük és emberi segítséget, beavatkozást kell kérniük.
A fenti tulajdonságokkal rendelkező, igazán sokoldalú robot kifejlesztéséhez a Google áll a legközelebb. Sőt, ha jobban megnézzük, egyedüli versenyzőként áll ezen a területen. Internetes szerverparkja, az élet minden területére kiterjedő programjaik, alkalmazásaik alapján (search, google map, google analytics) a Goolge lesz az a vállalat, mely uralni fogja a robotpiacot a jövőben. Minden jel arra utal, hogy erre a szerepre nagyon komolyan készülnek a cégnél és zömében a reklámokból keletkező hatalmas bevételből áldoznak arra, hogy a piac más területeire is betörjenek, arculatot váltsanak. A robotika Mekkája, a GoogleX labor helye védve van az esetleges konkurensektől, csak annyit tudni, hogy valahol a San Franciscó-i öböl környékén található. Ha helyéről nem is lehet sokat tudni, az ott dolgozókról annál többet. Sebastian Thrun mesterségesintelligencia-kutató vezeti a GoogleX-et, ahol legjobb egyetemekről (Stanford, New York, Massachusetts) és vállalatoktól (Nokia, Microsoft) elcsábított tudósok dolgoznak. Szintén itt dolgozik Andrew Ng, neves agykutató, aki a robotikával és neurális hálók létrehozásával foglalkozik, az ő nevéhez fűzhető az a tanulni képes hálózat, amely már képes egy macskát felismerni YouTube videók alapján, anélkül, hogy bárki előtte megtanította volna neki, hogy mi is az a macska. (Ugye még emlékszünk a fejlett robot kifejlesztéséhez szükséges szempontok első pontjára?)

A Google autói összesen 225 ezer km tesztüzemen vannak túl. Nevada államban engedélyezték a sofőrnélküli autók használatát, ahogyan 2015-től, a brit közlekedési hatóság is szabad utat adott a tesztüzemre.

A laborból kikerülő találmányok között van az Androidról üzemeltethető villanykörte, vagy a több ezer mérföldön tesztelt automatizált gépkocsi, de cégpolitikájuk ezeknél jóval túlmutat. Az óriási profittal rendelkező cég igyekszik 100-as álomlistáról és ún. moonshot tervekről (az egykoron elképzelhetetlennek tartott Holdra szállásra utaló kifejezés) kommunikálni, de komoly céljaikat jól jelzi, hogy nyolc, robotok tervezésével és előállításával foglalkozó vállalkozást vásároltak fel az utóbbi években. A nyolc cég között ott van a Boston Dymamics is, mely olyan tervek megvalósításával tette le névjegyét, mint a BigDog, a Cheetah, a Petman vagy az Atlas robotok.

Az Atlas mozgását 28 hidraulikus illesztés teszi rendkívül szabaddá

Robotbakák

Ha a Petman vagy az Atlas robotokra tekintünk, nem kell különösebben erős fantázia, hogy a katonai alkalmazásra asszociáljunk. Az Egyesült Államok tervei szerint, jelenleg 540 000 fős hadseregét 2015 végéig 490 000 főre csökkenti, majd 2020-ra újabb 70 000 fővel kurtítja meg a katonaság élőerejét. Robert Cone ezredes, a kiképzési doktrínáért felelős amerikai ezredes nyilatkozata szerint a hadsereg automatizálása kihathat a szervezeti egységek létszámára, ez alapján a jövőben egy dandárt csak 3000 fő alkot majd a korábbi 4000 helyett.

A Google által felvásárolt cég, a SCHAFT Inc. robotja, az S-one is részt vett a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) által kihirdetett 2 milló dollár díjazású versenyen. A Google kiszállt a versenytől, valószínüleg nagyobb potenciált látva a polgári robotok piacán, feladva a Pentagon-megrendeléseket.

Az amerikai hadsereg automatizált egységei javarészt drónokból és szállítóegységekből állnak, és a jelen álláspont szerint ezeket az egységek létszámát tervezik bővíteni. Ezek alapján korainak tűnhet azoknak a tiltakozása, akik a robotháború szörnyűségeit elkerülendő, törvényi szabályozást sürgetnek, mégis, naivitás lenne azt gondolni, hogy csak ott tartanak a fejlesztések, amit a szemünk elé tárnak a fegyver gyártók.

A kelta villámistenről elnevezett, brit pilóta nélküli Taranis vadászgépnek ugyan egy kezelő adja az utasításokat, de képes önállóan is kijelölni és megtámadni célpontokat

A robotokkal, robotok ellen vívott háború számtalan szörnyű képet vetíthet elénk – lelkiismeret nélkül kiadható parancsok; radikalizálódó nyersanyagháborúk; olcsó, etika nélküli robotokra épülő elnyomórendszerek. A megkérdezett katonák szívesen látnának robotokat, melyek a sebesültek kimenekítését végzik vagy bombakereső szerepet töltenek be vagy felderítést végeznek, de aggasztónak találnák őket, mint harcoló alakulatokat.

A távirányítású TALON robotot 2000 óta használják az Egyesült Államok hadseregében szállításra, aknakeresésre, sebesült mentésre, de a SWORD verziókat fegyverrendszerekkel is felszerelik

A robotetika és együttélés

A prófétákra jellemző előrelátással Isaac Asimov megalkotta műveiben az okos robot előképét, lecserélve a bumfordi, billegő monstrumokat. Ennél is érdekesebb – az ember-robot együttélést előrevetítő – a robotokat érintő programozási alapelveinek lefektetése.

1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.

A hamarosan bekövetkező változások arra késztetik a tudósokat, hogy az ember-robot együttélésről és közösen végzett munkáról készítsenek tanulmányokat. A MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatói a munkavégzés hatékonyságát vizsgálták három résztvevő –két ember és egy automata – segítségével. A kísérlet folyamán kipróbálásra került három munkamódszer: (a) ember adja ki a feladatokat, (b) automata adja ki a feladatokat és az (c) egyik ember magának adja ki a feladatokat, míg a másiknak az automata. Az eredmények azt mutatták, hogy nem csak a produktivitásnak kedvezett, ha az automata adta ki a munkát, hanem az emberek is úgy érezték, hogy a gép „jobban megérti őket” és „hatékonyabbá tette a csapatot” – számolt be az eredményekről Matthew Gombolay, a kísérletben résztvevő hallgató.

Kirobo a Nemzetközi Űrállomáson teljesített szolgálatot Vakata Koicsi japán asztronauta mellett 2013-ban. A 34 cm-es robottal azt vizsgálták, hogy nyújthat e támaszt az űrhajósoknak egy robot.

Egy másik kísérletben egy stoppoló roboton keresztül vizsgálták az emberek reakcióit. Az utazó masina (Hitchbot) 6000 mérföldön át utazott különböző kocsikban. A David Smith kutatásvezető által készített robot GPS-szel, Wifi-hálózati eszközzel és fényképezővel volt felszerelve, így könnyedén követni tudták a robot nagy kalandját és maga is életjelet adott magáról a facebookon és a Twitteren, sőt, korlátozottan trécselni is képes volt, az őt felvevő vezetőkkel. Bár Hitchbot küldetése – az emberek robothoz való viszonyának vizsgálata – sikeres volt, de az autósok és közte fennálló interakció merőben más jellegű, mint amilyen a jövőben lesz, egy állását vesztett kamionos és az automata kamion között…

Mindössze két és fél percig kellett várni az első sofőrre, aki felvette a szemetesből és újrahasznosított szemétből épült Hitchbotot

Jellemzően a fejlett, nyugat gazdaságok járnak élen a robotok alkalmazás terén, Barack Obama 2012-ben 70 millió dollárt biztosított a robotikával kapcsolatos kutatásokra, de már Kínában –ahol a gazdasági fejlődés jelentősen épít az olcsó munkaerőre – is bejelentették, hogy 2020-ra, Kantonban 80%-ra növelik a robotok munkavégzésének arányát. A robotok okozta munkanélküliségre már most érdemes lenne odafigyelnie az érintett országoknak, legfőképpen átképzésre kellene komoly összegeket fordítaniuk, hogy megakadályozzák a társadalmi feszültségeket. Persze ez is csak középtávon jelentene megoldás, mert hosszútávon már ezt a cikket is egy robot fogja írni…

10 000 dolgozóra jutó robotok száma országok szerint (Forrás: economist.com)

…és téved, aki úgy gondolja, hogy az élet bizonyos területei robotmentesek lesznek. 2010-ben jött ki az első „teljes alakos” szexrobot, a Roxxxy. A széria legolcsóbb darabja a Roxxy Pillow csak az alap és legfontosabb „jegyekkel” rendelkezik, a Roxxy Silver már beszél is szex közben, míg a Roxxxy Gold személyiséggel rendelkezik. A Gold modell esetében a megrendelő választhat ‘Mature Martha’ tapasztalata, ‘Young Yoko’ energikussága vagy ‘Frigid Farrah’ közül.

források:
– 444.hu; aeon.co; associatedpress.com; defensenews.com; economist.com; extremtech.com; index.hu, medium.com; origo.hu; popsci.com; techtimes.com; telegraph.co.uk; thestar.com; washingtonpost.com

SzGy