Fájdalomcsillapítók hatóanyaga a világ vizeiben
Kutatások bizonyították, hogy a gyógyszerek a szervezetben nem szívódnak fel teljesen, hanem részben kiürülnek és így bekerülnek a víz körforgásába. A jelenleg működő szennyvíztelepi technológiák szinte egyike sem alkalmas a kis koncentrációban jelenlévő gyógyszer-maradványok eltávolítására. Az esetleges káros hatásukat nem vették sokáig figyelembe, mivel biológiai lebontásukat teljesnek hitték. Ez a nézet az analitikai módszerek fejlődésével változott meg, már mikrogramm/dm3 alatti koncentrációban jelenlévő vegyületek meghatározása is lehetővé vált. Rohamosan nőtt így az aggodalom gyógyszereredetű vegyületek jelenléte és lehetséges toxikus vagy mutagén hatása miatt. Ezeket az anyagokat nemcsak a tisztított szennyvizekben, hanem a felszíni vizekben is kimutatták. Ennek következtében számos kutatócsoport törekszik hatékony eljárásokat kidolgozni a gyógyszerszennyezések eltávolítására.
Napjainkban a legáltalánosabban használt gyógyszerek a fájdalomcsillapítók és a gyulladásgátlók. Az elmúlt 10 évben az új, nem-szteroid típusú gyulladásgátlók mind számukat, mind felhasznált mennyiségüket illetően emelkedő tendenciát mutatnak és az orvosok által alkalmazott gyógykezelésben ma már ezek az élenjárók.
Mint arról egy korábbi cikkünkben már írtak – a gyógyszermaradványok jelenléte környezetünkben nem új jelenség. Magyarországon a gyógyszerfogyasztás az elmúlt években a kétszeresére növekedett. Emellett a kórházak nagy mennyiségű egyéb szert használnak diagnosztizálásra, fertőtlenítésre. Biodegradációs vizsgálatok kimutatták, hogy bizonyos antibiotikumok, rákellenes szerek és fájdalomcsillapítók (hosszú elágazó oldalláncokkal, vagy telített ill. aromás gyűrűvel rendelkezők) nem bomlanak el és nem is távolíthatók el a szennyvíz iszapjából, így kivonásuk hagyományos szennyvíztisztító telepeken nem lehetséges teljes mértékben. Ennek következtében egy részük még szennyvízkezelés után is változatlanul, vagy metabolitjaik formájában jut ki a felszíni vizekbe.
Több országban (pl. Szlovénia, Hollandia, Svájc, Kanada, Brazília, Olaszország, Spanyolország, USA) kimutatták jelenlétüket a talajvízben, a folyók és a tavak vizében, illetve Németországban még a csapvízben is. Kimutatták például azt, hogy bizonyos nem-szteriod típusú gyulladásgátlók ppm és az alatti koncentrációban a halak uszonyainak fejlődésében okoznak rendellenességet, illetve feminizáció is kialakulhat. Nem hanyagolhatóak el az előre nem látható és így kezelhetetlen kémiai átalakulások sem, melyek a különböző szennyezők és metabolitjaik között lejátszódhatnak. Az elmondottak szempontjából a gyulladásgátlók mellett a citosztatikumok, antibiotikumok, hormonok, klórfenolok és a nehézfémek érdemelnek még különös figyelmet.
Az Európai Unió több veszélyesnek minősített vegyületcsaládnak szabályozza a meghatározását, melyek közé tartoznak, többek között a peszticidek, illékony aromás vegyületek, halogén- és foszfortartalmú szerves vegyületek. Az elmúlt néhány év kutatási eredményei szerint a legkülönbözőbb felszíni vizekben fordulnak elő gyógyszer-maradványok, így valószínű, hogy a közeljövőben ezen vegyületcsalád szabályozása is megtörténik.
A Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén működő környezetkémiai kutatócsoport a fájdalomcsillapítók egyik típusát a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek közé tartozó propionsavszármazékot a ketoprofenen végeztek kísérleteket, amit enyhe és középsúlyos reumás-, izom-, fej-, fogfájdalom esetén alkalmaznak. A kutatócsoport már említett ketoprofen a bontásával kapscolatban számtalan kutatást végzett így ózon illetve ózon és ultraibolya sugárzás kombinációja segítségével, és UV és VUV fotolízissel.
Facebook hozzászólások
