Gótika: mint lángok az ég felé (galéria)

A gótikus építészet a középkor legcsodálatosabb vívmányai közé tartozik: égre törő tornyaival, oszlopaival az ember azon vágyát testesítette meg, hogy maga is felnőhessen az egekbe, de ezt mégis alázattal vegyítve üzente. Hogy oldotta fel ezt a hatalmas ellentmondást? Íme a középkor legszebb, mégis borongós hangulatú építészeti alkotásai, melyekből egyebek mellett erre is választ kapunk!

Szeptember 5-én érkezik! Indulj, inkvizítor! – regény a gótika hőskorából, a XIV. századból – és a jövőnkből:

1. A Notre Dame (Miasszonyunk) katedrális, Párizs

Ez a templom maga a megtestesült gótika: fékevesztetten burjánzó kőcsipkéi, az apszis támpillérei (jobb oldalon) még egy napsütötte délután is megidézik a gótikus korszakhoz kapcsolódó érzéseinket.

Ahhoz, hogy megértsük a stílust, a korabeli ember gondolatvilágát kell megvizsgálnunk.

Dobd le mindazt, amit tudsz vagy hiszel a világról, és képzeld egy átlagos középkori ember helyébe magad, aki csak pletykából tudja, hogy létezik emeletes ház, a lakhelyén a legszebb dísz egy fakereszt, vagy egy láda, amit ő faragott magának, a legmagasabb dolog pedig, amit valaha látott, a diófa a kertben. Ezzel a mentalitással nézzük ezeket a lenyűgöző alkotásokat, és mondanivalójukat!

Úgy vélték, a templom épülete félig evilági és félig a Mennyei Királyság része: erre utal az elképesztő kidolgozottság és az égbetörő formák, próbáltak közelíteni fizikailag is a célhoz, az Éghez.

Azonban ez nem azt a fajta “meg tudjuk csinálni” mentalitást jelenti, mint a bábeli torony történet esetében: sokkal inkább vágyat fejezett ki, mint dicsekvést, ennek pedig nyomai vannak a külső és belső díszítés különbségeiben. Kívül ugyanis…

… jellemzőek ezek a lények, és ábrázolásaik. A templom külsején ülő démonok, szörnyek a fizikai világ részei: azt jelzik a templomba menőnek, hogy a fizikai világ rossz, gonosz (ahhoz képest, ami odabent várja). Különösen jelentősek ezek az ábrázolások a kapukon, ahol gyakran az Utolsó Ítéletet ábrázoló horrorisztikus jelenteit is kőbe vésték, ezzel jelezve, hogy a sötétség világából lépsz be a fény világába. Belépsz hát a testi világ démonai közül a Mennyei Királyságba és ezt látod:

Letisztult formák, égbenyúló oszlopok, sehol egy ördög vagy démonfigura… Az üzenet egyértelmű: most magad mögött hagytad a rosszat és lehetőséged van feljebb emelkedni, az oszlopokkal együtt, az ég felé. Az óriási rózsaablakoknak hála a gótikus templom szó szerint fényárban úszik, míg kint házakat borít el árnyéka.

A kor embere méltán érezte úgy, hogy egy ilyen katedrális felemeli őt, elborítja a fényével. Persze, a párizsi Notre Dame szélsőséges példa, hiszen az egyik legnagyobb és legszebb gótikus templom, mely az akkori világ egyik leghatalmasabb városában állt. Nézzünk hát egy nála kisebb, de szintén gyönyörű katedrálist…

2. Szent Ferenc Bazilika, Assisi

A kezemet figyeljék, mert csalok: az Assisiben található bazilika ugyanis nem teljesen gótikus (aki ezt felismerte, beírhatja a pirospontot!): kívülről ugyanis jóval inkább a megelőző művészettörténeti korszak, a román stílus jegyeit viseli magán. Ez azért is létezhet, mert egy ilyen kaliberű templom felépítése évtizedeket vehetett igénybe még akkor is, amikor minden feltétel adott volt az építkezéshez, megvolt a szükséges munkaerő, nyersanyag, pénz, és az engedélyek is. A középkori emberről pedig mind tudjuk, hogy az átlagos várható élettartama közelebb volt a nullához, mint a százhoz, a mesterek egyszerűen meghalhattak a munka alatt, és nem feltétlenül volt ott valaki, aki a terveket értette vagy meg tudta fejteni az elhunyt titkosírással írt jegyzeteit. Akit pedig az építkezés megrendelője legközelebb odacsábított, lehet, hogy maradinak, ósdinak tartotta a régi stílust – és az újban fejezte be a templomot. A román(os) külső ugyanis az itáliai kora-gótika egyik első példáját rejti:

A Szent Ferenc azért is különleges, mert több emeletes templom, azaz az oldalában található lépcsőn a hegyoldalban a bazilika alá ereszkedhetünk, ahol az altemplom és a rendalapító Assisi-i Szent Ferenc sírja vár minket:

3. Orvieto

Orvieto székesegyháza híres a gyönyörű homlokzatáról, mely a gótika leggyönyörűbb alkotásai közé tartozik. Érdekesség, hogy ahogy a Szent Ferenc Bazilika felemásnak látszik, úgy ez a templom is. Miért? Nos – nézzük meg oldalról:

Kicsit éles a kontraszt, nem? Míg a homlokzat dúsan faragott, addig az épület oldala… nos, csíkos. Ez történik akkor, amikor elkezdik a fantasztikus tervek alapján a munkát…

… és kiderül a homlokzat elkészülte után, hogy az önmagában többe került, mint máshol egy egész templom. A város csődben, a támogatók elfogytak – úgyhogy zebracsíkokkal helyettesítették a gazdag faragványokat. Ez bentre is jellemző: a szentély részt kifestették, elkészítették szépre (mert hát azért mégis, na), a többi rész pedig… csíkos.

Különleges ablakai is vannak ennek a 1300-as években épített katedrálisnak, mutatom:

Ezek a sárga fényű ablakok az érdekesség tárgyai – ugyanis az ott nem üveg benne, hanem átlátszó vékonyságúvá csiszolt márvány.

Na, ez a kemény.

4. Szent Erzsébet székesegyház, Kassa

A gótika hamar páneurópai stílussá nőtte ki magát, így a Magyar Királyság területére is eljutott. Az egyik legszebb ma is megtekinthető példa a Kassán található dóm.

Különleges és lenyűgözően szép a templomban található lépcső, melyen a kórus és a torony érhető el. Szinte látja az ember a csuklyás alakokat hajnalban, libasorban sétálni felfelé…

És hogyan is épült egy középkori katedrális? Ken Follett A katedrálisa elárulja:

5. Autun, Szent Lázár templom

A szemfülesek ismét csaláson kaphatnak – az Autun városában található templom ugyanis nem gótikus, hanem a román stílus egyik legnagyszerűbb fennmaradt emléke a világon. Hogy kerülhetett mégis ide? Nos – ahogy egy égre csapó tűzhöz is jó alapot kell rakni, úgy egy égignyúló építészeti stílushoz is szükség van rá, a román stílus és technika pedig kiváló alapnak bizonyult. A gótika tulajdonképpen a román stílus elemeit vitte tökéletességre, úgy, hogy közben a saját fejlesztéseit és témáit is hozzáadta. A román azonban, ha lehet ezt mondani, még inkább jellemzően középkorias, sötét hangulatú – az Utolsó Ítélet ábrázolások vérfagyasztóak, a figurák kidolgozottsága nem realisztikus annyira (sem), mint a gótikában, ettől még idegenebb, riasztóbb tud lenni egy faragás, a külvilág démonai még torzabbak, ijesztőbbek… a román stílus talán így még jobban illik a sötét, középkori történetek díszletének!

Későbbi hozzátoldásként láthatunk rajta gótikus mérműves ablakokat és tornyot, de az eredeti katedrális románsága kétségtelen, ha megnézzük közelebbről a templom faragványait:

Az uralkodó Krisztus (középen) az Utolsó Ítéletkor a kapun.

Horror: még közelebbről látjuk a kárhozatra ítéleteket. Érdekesség: Krisztus lába alatt, az elkárhozók fölött olvasható “Gislebertus” felirat a kőfaragó mester neve, aki alázatos helyre tette ugyan, de a korszakban szokatlan módon aláírta a művét, így örökkévaló lett neve

A templombelső

A templom középkori macabre-hangulatát tovább növeli a tény, miszerint a katedrálist Szent Lázár tiszteletére emelték, aki a leprások védőszentje – így Autun a leprás betegek zarándokhelyévé vált, akik számára hatalmas oszlopcsarnok és szabadtéri oltár is épült.

Horror! Az öngyilkos Júdást kinevetik az ördögök (a halál ezen meglehetősen naturalista ábrázolása jócskán megütötte az akkori emberek ingerküszöbét!)

Durva! Kárhozók és démonok

A cikk folytatódik! További gótikus, középkori gyönyörködés és borzongás vár ezen a linken: http://www.booker.hu/hirek/gotika-mint-langok-az-eg-fele-2/