GÖZVANDÁL: Zakatol a steampunk

Gözgépek, analóg számítógépek, a levegönél is könnyedebb járművek, retro-futurisztika, 1800-as évek, viktoriánus korszak, a bronz, az arany, a szürke és a réz színek kavalkádja, fogaskerekekkel működtetett korai robotok és művégtagok… ezekböl áll össze az a hangulatos zsáner, melyet úgy hívunk: steampunk.

A steampunk témájának sok előfutára volt a filmművészetben, az irodalomban és a festészetben egyaránt.  Irodalmi tekintetben H. G. Wells és Jules Verne (leginkább az utóbbi) munkássága hatott rá legjobban, hisz a két író elég sok, azóta már megvalósult vagy mesebelinek vélt találmány ötletét vetette papírra, melyek később a zsáner alapkellékeit képezték.

Egy steampunk cowboy

Filmek terén a klasszikus Metropolis, a Brazil és a The Wild Wild West című western sorozat volt rá hatással. Külön érdekesség, hogy a Metropolisnak elég nagy hatása volt még a cyberpunkra is ragyogó neonhirdetéseivel és futurisztikus városával. A steampunk megjelenésre pedig a spanyol szürrealista festő, Remedios Varo is hatást gyakorolt.

Remedios Varo festménye

 Valamint beszélhetünk még pre-steampunk regényekről is, melyek még a kifejezés megszületése előtt magukban hordozták a téma valamennyi sajátosságát. Ezek közé sorolható Michael Moorcock A Nomad of Streams-trilógiája és Mervyn Peake Titus Alone című regénye is, bár utóbbiban felbukkannak fantasy elemek. Maga a kifejezés Philip K. Dick három legismertebb „tanítványának” egyikétől, K. W. Jetertől származik. Ő a Locus magazinnak írt 1987-es levelében nevezi először el a tanítványok triumvirátusának viktoriánus korabeli alkotásait.

Steampunk és fantasy közös képen

„Személyes véleményem, hogy a viktoriánus fantasztikus irodalom lesz a következő nagy siker, amint Powers, Blaylock és jómagam találunk rá egy megfelelő szót. Valami olyan kifejezés kéne, mely a korszak egyik alapvető technológiai vívmányán alapszik. Talán a steampunk megfelelne.” – K. W. Jeter

Gyakori kellék az extravagáns léghajó

Tim Powers Anubisz kapui című regényével, James Blaylock a Homunculusszal és a Lord Kelvin’s Machine-al, Kevin Wayne Jeter pedig a Morlockok éjszakájával és az Infernal Devicesszal járult hozzá a zsáner népszerűsítéshez. Azonban a várt siker elmaradt, a steampunkról pedig sokáig nem vettek tudomást. Nem tartották egyedinek a kritikusai, hiszen már Harry Harrisonnál, Keith Laumernél és Ronald W. Clarknál is megjelent az alternatív történelem és a retro-futurisztika ötvözése. Csak később lett népszerű, mikor a korábban alternatív történelmi regényeket író szerzők érdeklődését felkeltette. A legnagyobb hírnevet mégis két cyberpunk író közös regénye szerezte magának.

William Gibson és Bruce Sterling A gépezet című regényükkel sikeresen felrázták az állóvizet. A siker titka a hiteles korszakábrázolás volt, a történelmi háttér és történelmi alakok bevonása a történetbe. Gibsonék regényében előjöttek a luddita lázadások, az ipari forradalom, és úgy maga az egész környezet a kor sötét oldalára lett kihegyezve. Nevezhetjük a steampunk Neurománcának is. Volt azonban egy másik pozitívuma A gépezetnek: tagadhatatlanul sci-fi volt, hiszen már az 1990-es években  is  előfordultak a fantasyvel ötvözött steampunk regények. Ezekre terjedt el a gaslamp fantasy (azaz „gázlámpás fantasy”) megnevezés. A kilencvenes évek elején jelent még meg Stephen Baxter Anti-Ice című regénye is, mely NAGYON továbbgondolja a viktoriánus technológiák lehetőségeit, ezzel válva az egyik legkeményebben tudományos steampunk regénnyé.

Steampunk űrhajó

 A gépezet után, és úgy a 2000-es években több steampunk képregény sorozat is elindult (a leghíresebb az 1999-ben elstartolt The League of Extraordinary Gentleman), antológiákat adtak ki és még erre a témára épülő szerepjátékok is megjelentek, és természetesen a filmkészítők is felfigyeltek rá (tipikus példa erre az 1999-es Vadiúj vadnyugat című western film). Viszont sokkal inkább teret nyertek a fantasy elemekkel dúsított steampunkok, és úgy a későbbiekben a valós világot elhagyó, csak elemeiben steampunk történetek, mint amelyeket China Miéville, Alan Campbell és Stephen Hunt is írtak.

 Vadiúj vadnyugat, a The Wild Wild West 1999-es feldolgozása

Ahogy a cyberpunk, úgy a steampunk is megszülte saját al-zsánereit. Ez volt a clockpunk, a teslapunk és a dieselpunk. De közös vonásaik nem csak ennyiben merülnek ki. A steampunk ugyanúgy hatással volt a zenére és a divatra is, leginkább az utóbbira. Míg a cyberpunk ihletésű cybergoth mozgalom elektronikus zenére táncoló, erősen túlszínezett hajú emberekből állt össze, addig a steampunk a jóval népszerűbb dekorációk képében jelentkezett. A mai napig népszerű a cosplayesek körében – leginkább a hölgyek díszítik magukat vele –, és gyakran már házak belsejét is teleaggatják ilyen dekorációkkal. És itt el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, ami miatt a zsáner úgymond „felhígult”.

A kreativitás és a steampunk találkozása

A steampunk nem sokáig maradt a science fiction sajátja. Jóval több fantasy témájú művet adnak el steampunkként, mint kellene. Ezzel ugyan a steampunk külföldön változatlanul népszerű maradt – és hazánkba is egyre inkább begyűrűzik – de az alappilléreit teljesen ledobta magáról, és már csak díszítő elemként él tovább. A szellemisége – a technológiától való félelem, a viktoriánus kor társadalomkritikája és a retro-futurisztikus elemek továbbgondolása – már a múlté, bár én még abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán létezett valaha. Írhat az ember világháborús steampunkot, romantikus steampunkot, zombis steampunkot, csillámvámpíros steampunkot stb. De ezek a művek csak díszként használják fel a téma elemeit, és ritkán töltik föl gondolatokkal. Az sem ritka, hogy más sci-fi elemekkel ötvözik. Ilyen szempontól az egyik legérdekesebb regény Neal Stephenson Gyémántkora, mert az ötvözte a cyber- és a steampunkot. A másik, szintén érdekes könyv a témában Scott Westerfeld Leviatánja, ami a steam-, a bio- és a dieselpunkot keveri.

Steampunk stílusú harci robot 

 Mindezek ellenére – legyen szó steampunkról vagy gaslamp fantasyről – bizakodhatunk, hiszen ha eltekintünk a zsáner hibáitól, akkor a világ egyik legcsodálatosabb fantáziavilágát kapjuk meg, melyet ember csak kitalálhatott. Én a magam részéről néha belegondolok, milyen volna gőzmeghajtású biciklikkel repülni az égbolton, testőrként felfogadni egy retro robotot és lenézni egy városra a saját léghajóm biztonságos rejtekéből.

Ajánlott irodalom: A gépezet, Mechanikus London, Anubisz kapui, Bas-Lag sorozat

Doc Datamancer laptopja, saját vizuális tuningja után