Gyémántkemény ürvalóság: gyémántbolygó a pulzár körül
Van odakint a végtelen űrben egy fantasztikus objektum, csodálatosságához mérten nagyon fantáziátlan névvel. PSR J1719-1438-nak hívják. És hogy mi különleges van benne? Az, hogy megfogott egy csillagot és gyémántbolygót csinált belőle.
De ne is rohanjunk ennyire előre! Hősünk, a PSR J1719-1438 egy neutroncsillag. Tömege minimum 1,4-szerese a mi Napunkénak – viszont mindössze kb. 20 km átmérőjű. Ezzel a brutális sűrűséggel itt a Földön egy kiskanálnyi neutroncsillag-anyag tonnamilliárdokat nyomna.
Emellett 1438 (becézzük így innentől) egy különleges neutroncsillag: pulzár. Nagyon egyszerűsítve a pulzárok olyan neutroncsillagok, amik egy vonalban lőnek ki magukból sugárzást, amik időnként eltalálják a Földet. Ez azért van, mert a neutroncsillagok mágneses mezői a Földénél több ezer milliárdszor erősebbek, ezeknek a tengelye viszont nincsen összhangban a neutroncsillag forgási tengelyével, így az objektum “lötyög”, sugara szabályos időközönként pörköli végig az univerzumot egy-egy vonalon. Ez az idő annál rövidebb, minél gyorsabban pörög a csillag – segítségével megállapíthatjuk ezt is. A pulzárokról pedig kiderült, hogy igencsak gyorsan forognak: a legtöbb pulzár másodpercek alatt körbe is fordul.
Nem úgy ami 1438-unk! Ő ugyanis abba az őrült pulzárosztályba tartozik, amiket milliszekundumos pulzároknak hívunk. A név mindent elmond: ezek a pulzárok állva hagyják a többi pulzárt, ugyanis nem néhány másodperc alatt forognak teljesen körbe, hanem akár ezredmásodpercenként: a leggyorsabb ilyen 1,6 milliszekundum alatt perdül meg a tengelye körül – azaz másodpercenként 640-szer forog! Ehhez képest 1438 azért jóval lassabb, ő mindössze 5,4 milliszekundum alatt forog körbe (azaz percenként 10.000-nél is többször).
Ha pedig ez még nem volna elég, 1438-nak van egy égi kísérője is, egy bolygó PSR J1719-1438b néven. Ez a planéta akkora tömeggel rendelkezik, mint a Jupiter, de mérete mindössze 40%-a gázóriásunkénak. Azaz ő is rendkívül sűrű, nagy tömegéhez képest igencsak pici. De hogyan lett ennyire apró és mégis ilyen “nehéz”? Nos, keletkezésére egyetlen modell van: valaha 1438b egy csillag volt, a mi pulzárunk testvére. Külső rétegeit azonban leszipkázta a valószínűleg jóval nagyobb gravitációjú pulzár. A könnyebb anyagokat (Hidrogén, Hélium, stb.) elveszítve az 1438b kihűlt, és tulajdonképpen óriásbolygóvá alakult, amelynek java része a korábbi fúzióban keletkezett szénből áll.
Azaz: van egy nagy nyomású, igen összesűrűsödött bolygónk szénből.
Mi is a nagy nyomású, összesűrűsödött szén? Testvérek között is gyémánt…
Egy a Földnél kb. 5-ször nagyobb gyémánt, ami azelőtt csillagként működött, mielőtt az univerzum legambiciózusabb, mellékállásban pulzárként működő ékszerésze ékkővé nem alakította.
Külön érdekesség még, hogy a bolygó nagyobb, mint a saját csillagja, nem kicsit, hanem minimum 3000-szer akkora. Ráadásul olyan közel kering hozzá, hogy mind a ketten beférnének a mi Napunkba.
Még egyszer: az 1438b jelű objektum egy csillag volt, mielőtt az 1438 pulzár bolygóvá nem alakította, ami közben az 1438b-ből egyetlen, masszív gyémántdarab vált.
És miközben ez a két csodálatos, döbbenetes objektum egymás körül száguldott (az egyik pedig percenként még 10.000-szer körbe is fordult a tengelye körül), mi, emberek egy általunk unalmasnak vélt napon egymást sértegettük és politikáról vitatkozunk álnéven internetes oldalakon.
Kozmológia és űrkutatás témában ajánljuk az alábbi köteteket:
fromquarkstoquazars nyomán
