Hamarosan szemtől szemben az első csillagokkal
A tudomány jelenlegi állása szerint nagyjából 13,7 milliárd évvel ezelőtt a Nagy Bumm fantázianevű eseménnyel született meg a világ, az első csillagokról pedig úgy vélig, alig 100 millió évvel később gyulladtak fel, amikor a gázállapotban létező részecskéket végre kellően összerántotta saját gravitációjuk, és beindult a nagy nyomás alatt a fúzió.
Egy nagy problémával szembesülnek a kutatók, ha ezeket a csillagokat vizsgálni akarják: 13 milliárd fényéves távolságból jövő fényüket nagy részben kitakarják a közelebbi (és fiatalabb) objektumok. Így tulajdonképpen a létükön kívül sok mindent nem tudunk róluk.
A keletkezésük módja azonban olyan információkkal szolgálhat az elterjedésükről, amik segíthetnek rájuk lelni és így megvizsgálni őket.
A sötét anyag (akármi is az) fizikailag nem igazán érinthető, azaz a fény és a hullámok nem pattannak vissza róla. Az elmélet szerint a fény részecskék, fotonok pattogása szétlöködte az anyagi részecskéket, jobban felgyorsítva így a látható anyag mozgását, amely sebesebben távolodott a Nagy Bumm helyszínétől, mitn a sötét anyag.
Így a sötét anyag plusz-gravitációja ritkábban tudta összesűríteni az anyagot, ezáltal jóval kevesebb csillag-születés és csillag-szülőhely keletkezett, legalábbis a Tel Aviv Egyetem asztrofizikusa, Rennan Barkana szerint.
A jelenlegi rádióteleszkópok azonban túl gyengék, ezeket a csillagokat csak egyben észlelték. Már ezek az adatok is érdekesek, de az igazán éles képek és elemzések lesznek azok, melyeken keresztül hamarosan valóban, szemtől szembe találkozhatunk az univerzum első csillagaival.
