Hanyatló SF? – a Népszabadság cikke

A Szellemlovas nevű kereskedés irányítója, Bokor Péter úgy látja, hogy a legjobban fogyó művek irodalmi színvonala általában véve alacsony, bár kétségtelen, hogy a toplistán vannak kivételek is, ő speciel a leginkább a szatirikus-humoros hangvételű műveiről, főként Korongvilág c. sorozatáról ismert Terry Pratchettet hozta fel pozitív példaként, valamint a Delta Vision nevű kiadó új kezdeményezését, amelynek köszönhetően újabban és újabb Jack London-, Robert E. Howard- és Conan Doyle-kiadások látnak napvilágot. A fordításokkal viszont inkább elégedett, mint sem: sok jó magyar fordító van, bár – mint fogalmazott – mindig vannak, akiknek a munkája finoman fogalmazva is kérdéses. Sajnálatos ugyanakkor, hogy kevés a „főállású” magyar szerző, és ez a kevés alkotó sem halmozza el a kiadókat új könyvekkel: évente egy-egy kötetnél több nem jelenik meg tőlük. Bokor a legnépszerűbb honi írók közül John Caldwellt, tehát Nemes Istvánt és Wayne Chapmant, azaz Gáspár Andrást emelte ki.

Mint korábbi könyvtári vizsgálódásaink nyomán is kiviláglott, a műfajkombón belül egyértelműen a vámpíros sorozatok tündökölnek mainapság a legfényesebben, ezekkel Dunát lehet rekeszteni. A második legnépszerűbb alműfaj a „high” fantasynek titulált irány, amely A Gyűrűk Ura nyomdokain halad. Mindemellett igen kedvelt az epikus fantasy is, elsősorban a Trónok harca című sorozatnak köszönhetően. A kínálat nagy. Bokor számításai szerint évente 130-140 sci-fi és fantasykötet lát napvilágot hazánkban – a Szellemlovas maga is több mint ezer kötetet kínál folyamatosan a publikumnak, és ebben a számban nincsenek benne az antikvár könyvek.

Az üzlet vásárlóinak derékhadát azok adják, akik a 90-es évek végén ismerkedtek meg még egyetemistaként a szerepjátékokkal és a sci-fi, fantasy irodalommal. Persze a közönség összességében meglehetősen heterogén – azzal a kiterjesztéssel, hogy a női érdeklődő feltűnően kevés – jegyezte meg.

A világ egyik elismerten legjobb sci-fi (SF) folyóiratát, a kiadóvállalatként is működő Galaktikát főszerkesztő Burger István osztja a nézetet, hogy az utóbbi időben a könnyebben emészthető, kalandosabb olvasmányok felé fordult a figyelem, de az összkép szerinte árnyaltabb. Hogy Verne, Asimov vagy Lem hogy áll most a piacon, nem tudja, de az biztos, hogy vannak olyan klasszikusok – mint például Clarke és Sztrugackij –, akiknek a könyvei iránt élénk az érdeklődés. A Galaktika életműsorozatokban adja ki ezeket.

Burger István szerint minden olyan kezdeményezés jó, amely a potenciális fiatal olvasókat közelebb hozza a minőségi fantasztikus irodalomhoz. A sci-fi és a fantasy összemosását ugyan nem tartja helyesnek, de mindkettőnek megvan a szerepe és a helye a fantáziánkban – vallja –, az ő mércéje
szerint mindkét zsánerben lehet jót és rosszat is alkotni, és a kiadók felelőssége, hogy lehetőleg minőségi irodalmat adjanak az olvasók kezébe. Ez azért is fontos, mert a fantasztikus irodalom a 3D multimédia korszakában esély lehet az ifjúság olvasásra nevelésében. Ezért szerinte a mindenkori kulturális kormányzatnak támogatnia kellene az ilyen jellegű értékes irodalom magyar nyelvű megjelenését.

Beemelni a krémet

Burger István – L. Simon László, az Írószövetség akkori titkára biztatására – 2008-ban újjáalakította a Magyar Írószövetségben a sci-fi irodalmi szakosztályt, amelyet annak idején Kuczka Péter, a Galaktika korábbi főszerkesztője már egyszer életre hívott. A szakosztály célja, hogy a műfaj művelőit beemelje a magas irodalom berkeibe, hogy az írói szakma is elfogadja, hogy a sci-fi és fantasy is komoly értékeket képvisel. Összegyűjtötték a zsáner írói és műfordítói krémjét, és havonta összejöveteleket szerveznek a fantasztikus irodalom kedvelőinek az Írószövetség épületében.

Kövess bennünket a facebookon is!

www.nol.hu