“Holdkő-srapnel” veszélyezteti a jövő expedícióit
Az égitest felszínébe rendszeresen becsapódó, kisebb “űrkövek” miatt keletkező törmelék az eddig feltételezettnél is nagyobb veszélyt jelenthet a holdraszállásoknál.
Sok ország és magáncég is tervbe vette, hogy robotokból és űrhajósokból álló expedíciókat küldjenek a Hold felszínére az elkövetkezendő évtizedekben. A BBC weboldalán tegnapelőtt megjelent cikk szerint azonban egy eddig kevés figyelmet kapott veszélyforrás is megnehezítheti azok dolgát, akik erre a merész vállalkozásra adnák a fejüket.
Egy tavalyi, viszonylag kis erejű becsapódás is több száz kődarabot szakított ki a Hold felszínéből – ezek közül jónéhány egy sörétes puskából kilőtt lövedék sebességével száguldott. Mark Robinson professzor, az Arizonai Állami Egyetem kutatója szerint a meteoroideső által “szétfröcskölt” apró kövek akár 30 kilométerre is eljuthattak a becsapódás helyszínétől.
A professzor kollégáival együtt a Lunar Reconnaissance Orbiter kameráját használta a becsapódások megfigyeléséhez.
Robinson és csapata egy friss, 18 méter széles kráterre bukkant, amit egy 0,3-1,3 méter átmérőjű, űrből érkező kődarab alakíthatott ki. A kráterből kirepülő törmelék ütötte lyukak még 30 kilométerre is megtalálhatók voltak a becsapódás helyszínétől, ez pedig szokatlanul nagy távolságnak számít.
“Mivel nagy területen szóródott szét, okunk van feltételezni, hogy a kisebb kráterekből származó “másodlagos” törmelékről van szó, ez pedig nagyobb veszélyt jelenthet a jövőbeli látogatók számára, mint az elsődleges becsapódás következményei”, magyarázta egy konferencián a professzor. “Igaz, hogy a 100 m/s alacsony sebességnek számít, de senki nem szeretné, ha eltalálná egy ilyen gyorsan haladó tárgy. Ekkora sebességet körülbelül egy sörétes puska lövedéke ér el.”, tette hozzá.
A Földet naponta eltaláló 33 tonnányi kő nagy magasságban, a légkörben ég el, a felszínt már nem éri el. A Holdnak azonban csak nagyon vékony atmoszférája van, így a meteoroidok akadály nélkül érhetik el a felszínét. A Lunar Impact Monitoring Program 2005 óta (a mostanival együtt) 300 ilyen becsapódást észlelt.
A Hold felszínének kutatását sok ország űrügynöksége tartja fontos feladatnak, nem csak az Egyesült Államok, de Kína és India is. A jövőbeni missziók sikeréhez ezért nagyban hozzájárulna, ha a rájuk leselkedő veszélyekről pontos képet kaphatnánk.
Utoljára Kína látogatta meg legközelebbi szomszédunkat: a Jáde Nyúl holdjáró tavaly év végén szállt le ott, ezután nem sokkal viszont meghibásodott.
Kína egyébként embereket is küldene az égitestre, tudósok szerint a 2020-as években erre már lenne esélye. Ez azt jelentené, hogy körülbelül 50 évvel az Apollo-program után először lépnének emberek újra a Hold felszínére.
Vannak, akiknek ennél sokkal komolyabb céljaik is vannak a Holdon. Az oroszok nyolc évvel ezelőtt már előálltak azzal a merész ötlettel, hogy hélium-3-at bányásznának ott, most pedig a NASA keres partnereket a magánszektorból, akik kiaknáznák az ott található nyersanyagkészleteket.
Ezek a tervek eddig is merésznek tűntek, de a feladat előtt tornyosuló technikai és pénzügyi akadályok mellett most úgy tűnik, hogy egy újabb problémára is nagyobb figyelmet kell fordítani egy esetleges jövőbeli misszió során.
Források:
bbc.com
index.hu
theverge.com
