Kövek földjén – ősibb a piramisoknál…
A régészek értetlenül állnak egy, a Galileai-tenger közelében elterülő, 150 méter hosszú építmény előtt. Nem ritka jelenség, hogy több ezer éves távlatból nem értjük azoknak a motivációit, akik a termelésből kimaradva óriási kockázatot vállaltak, hogy egy – látszólag – funkció nélküli épületet hozzanak létre. Tudósok egy újabb ilyen titokzatos épületre bukkantak.
Sokáig azt gondolták, hogy az Izrael területén folyó feltárások egy fal megmaradt részét találták meg, de az újabb kutatások kimutatták, nincs város a közelben melyet védhetett volna. Egyre több tudós vallja azt a nézetet, hogy ez a monumentális – félholdat formázó – építmény i.e. 3050 és i.e. 2650 között épült.
Ez azt jelenti, hogy régebbi az egyiptomi piramisoknál és talán a Stonehenge-nél is. Az építmény keletkezési korára, Ido Watchel, a Jeruzsálemi Héber Egyetem doktorandusza szerint, az ásatás helyszínén fellelt kerámiatöredékek alapján lehet következtetni. A tudós úgy gondolja, hogy a helyszín és a természeti források alapján vidéki, pásztorkodással foglalkozó népesség emelte a falakta.
Az építmény alakjának szimbolikus jelentősége van, utal a mezopotámiai holdistenre, Szinre. Ezenfelül egy ősi város, Bet Yerah (mely a Holdisten házát jelenti) csupán egynapi járóföldre van a helyszíntől. Mivel a fal túl messze terül el a településtől, hogy hatékony védelmet jelentsen, lehetséges, hogy a város határait jelöli ki.
Bet Yerah
A struktúra hozzávetőleg 150 méter hosszú és 20 méter széles az alapjainál, ez 7 méterre szűkül a tetején, ahogy azt az ásatások megállapították. „A munka becsült mennyiségét 35 000 és 50 000 nap közé lehet tenni” – fejtette ki Wachel. Ha az alacsonyabb becsült érték helytálló, 200 munkásnak öt hónapon át kellett szorgoskodnia rajta, ez akkor válik különösen nehezen kivitelezhetővé, amikor arra gondolunk, hogy az őskor embereinek létszükség volt a folyamatos élelmiszer-termelés. „Emlékeznünk kell arra, hogy ezek az emberek mennyire a földjeikhez/nyájaikhoz voltak kötve (akár törvények által is!)” – erősítette meg Watchel.
Más sziklából készült struktúrák is találhatóak a félhold-alakú fal körül. Ezek közül az egyik Rujm el-Hiri, a Golan-fensíkon terül el (a Galileai-tengertől keletre), négy körből áll közepén egy cairn-nel (kőrakás). Az építmény keletkezése vita tárgyát képezi, de Mike Freeman archeológus szerint néhány száz évvel megelőzi a félhold falat.
Rujm el-Hiri
Egy másik kőépítményt, egy óriási cairnt magában a Galileai-tengerben fedeztek fel, több mint 60 000 tonnányi kőből hordták össze – de építésének ideje ismeretlen.
